Ady, Csokonai, Sánta Ferenc volt az érettségi feladat
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: Ne higgyenek a kishitűeknek és a notórius hőbörgőknek
- Vitézy Dávid: Lázár János sietős kapkodásban igyekszik magánkézbe adni a pályaudvarokat
- Nem akart az üggyel foglalkozni, ezért hamis idézéssel rázta le megbízóját a győri ügyvéd
- Alapvető változás jön, a kormány megszünteti az egyik minisztériumot
- Újabb részletek derültek ki Till Tamás feltételezett gyilkosáról
Hétfőn a magyarnyelv- és -irodalom-írásbelikkel folytatódnak az idei érettségik. Magyarból középszinten 92 826-an, emelt szinten 4302-en vizsgáztak.
Mi is az a heuriger?
Középszinten az írásbeli része egy kötelező szövegértési feladat volt. Az érettségizőknek egy Bécs környéki fogadókról, borkóstolókról szóló írást kellett értelmezniük. A szövegben – diákok elmondása szerint - német szavak is szerepeltek. Bár az érettségizők többsége - egy kivételével - azt mondta az Indexnek, hogy könnyű volt a feladat, egyetlen egy sem tudta felidézni pontosan, hogy a heurigerekről van szó, vagyis azokról a borkimérésekről, ahol újbort lehet kapni.
Az egyik választható feladat középszinten a modern és a régi adathordozók előnyeinek és hátrányainak az összehasonlítása volt, az egyik vizsgázó szerint érvelni kellett amellett, hogy megmaradnak-e a könyvek vagy a digitális tartalmak. A vizsgáról távozók szerint ez volt a legkönnyebb feladat, sokan választották ezt. Volt, aki szerint egyébként a könyvek azért maradnak majd fenn, mert ez olyan hagyományos, szép és stílusos dolog, amihez érdemes ragaszkodni, másrészt a metrón nehezebb laptopokon olvasni.
Könnyű volt Ady és Csokonai összehasonlítása is
A másik lehetőség Sánta Ferenc egy rövid novellájának (Kicsik és nagyok) elemzése, a harmadik pedig Ady Endre és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy szerelmes versének az értelmezése volt. Adytól a Meg akarlak tartani című vers szerepelt, és a CD-k és könyvek közötti érvelés után ezt választották a legtöbben, mert ez tűnt nekik a legkönnyebbnek.
Az általunk megkérdezettek a legjobban a magyar érettségitől tartottak eredetileg, utána viszont azt mondták, hogy ha ez tényleg ilyen könnyű volt, akkor már matematikából sem lehet olyan nehéz a vizsga.
Emelt szinten Kosztolányi és Krúdy volt a kérdés
Az MTI diákoktól származó értesülései szerint emelt szinten Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula volt többek között a hétfői írásbeli érettségi feladat. Kosztolányi két művének összehasonlítása szerepelt, amelyhez nyelvi-műveltségi teszt kapcsolódott. A diákoknak például metaforákat, szinonimákat kellett keresniük a művekben. Az érettségizőknek fel kellett ismerniük még négy versrészlet szerzőjét is.
Feladatul kapták emellett Krúdy Gyula egyik novellájának elemzését, amelyhez kapcsolódva az volt a kérdés, hogy az elégikus-nosztalgikus hangulatot milyen jelzők és írói vonások biztosítják. Reflektálás egy korjelenségre feladatban arról kellett írniuk, hogy a történészek által írt szövegek egyenértékűek-e az irodalmi szövegekkel.
Volt egy olyan feladat is, hogy a magyar nyelv megőrzését támogató honlapra írjanak levelet arról, hogy a boltok neveiben idegen kifejezések is szerepelnek. Hivatalos tájékoztatást a tételekről és a hozzájuk kapcsolódó feladatokról az oktatási tárca biztonsági okokra hivatkozva kora délutánra ígért.
Nincs lényeges változás a tavalyi vizsgákhoz képest: a írásbeli magyarérettségiken használható a helyesírási szótár, a szövegértési feladatsorra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra 180 perc áll rendelkezésre.
A szövegértési feladat szövege általában 800-1 100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.
Az Index az oktatási és kulturális tárcától kapott információja szerint a tételeket a javítókulccsal együtt hivatalosan kedden reggel hozzák nyilvánosságra. Hétfőn a magyarérettségi után a minisztérium egy "zanzásított" ismertetőt publikál, amely a legfontosabb esszékérdéseket tartalmazza.
A tavaszi érettségik kedden a matematikaírásbelikkel folytatódnak. Az idén összesen 125,5 ezren jelentkeztek a tavaszi érettségi vizsgákra.
|
Az idei vizsgák megszervezésére 1,3 milliárd forintot különítettek el, ez 100 millióval kevesebb tavalyinál. A különbség az emelt szintű érettségik számának csökkenésével magyarázható.