Erő, nyitottság, ezerszáz éves államiság

Sólyom László köztársasági elnök a Parlament előtt tartott ünnepi beszédében azt mondta: új egyensúlyra van szükség az alkalmazkodás és a kezdeményezés között. Az államfő rámutatott arra: jó döntés volt Magyarország uniós csatlakozása, ám az új helyzetben is érvényes Szent István példája.

"Az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban" - hangsúlyozta az államfő. Sólyom László az ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben.

Az elismerések átadását követő állófogadáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pohárköszöntőjében Szent István intelmeire utalva megállapította: erős és teherbíró, egységes nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet. Mint mondta, a különböző életutak mind egyfelé: előre és fölfelé próbálják a nemzetet vinni.

Szili Katalin, az országgyűlés elnöke szerint akár Szent István korában, ma is az egység és a nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése. A házelnök Szent István városában, Székesfehérváron részt vett az ünnepi szentmisén, majd a Nemzeti Emlékhelyen, első királyunk sírhelyénél tartott, az államalapító emléke előtt tisztelgő ceremónián.

"Magyarságunkhoz szabta a mintát, miközben Európához igazodott. (....) Vele, s általa lettünk mi magunk európaiak. Magyarország, a magyarság nyitottsága, befogadó jellege általa nyert formát, és a keleti pogány színesség helyett ő alapozta meg nekünk az európai jövő nem kevésbé sokszínű távlatát" - mondta Szili Katalin.

Tehetség, szorgalom és határozottság

Szent István példa és emlékezet arra, hogy a tehetség, a szorgalom és a határozottság nehéz körülmények között is évezreden túlmutató eredményt hoz - mondta Hiller István szombaton Szolnokon, az augusztus 20-ai tiszai vízikarneválon elhangzott ünnepi köszöntőjében.

A Magyar Szocialista Párt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a miután az elmúlt 15 évben Magyarország végrehajtotta a békés rendszerváltást, majd tagja lett az Európai Uniónak, most itt az idő, hogy új és közös célokat fogalmazzunk meg.

Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy Magyarországon ma vannak új és nagy célok, de azok nem közösek. Külső ellenség nem fenyegeti hazánkat, mégis a lehetségesnél lassúbb az előrehaladásunk, mert nincs belső összetartás - fogalmazott az MSZP elnöke, és leszögezte: ez így nem maradhat, változtatni, változtatnunk kell.

"Aki nem látja az előttünk álló lehetőséget, az vak, de aki látja, és nem él vele, az vétkes" - mondta Hiller István. Rámutatott, hogy az elkövetkező évtizedekben, így először a 2007 és 2013 közötti, európai uniós költségvetési ciklusban, hazánkban olyan fejlesztésekre, építkezésekre, beruházásokra nyílik mód, amilyeneket "a mi országunk Deák Ferenc kora óta nem látott". A sikeres Magyarország Közép-Európának vonzó és fejlődő gazdasági központja lehet, és ennek megteremtéséről érdemes és fontos vitatkozni - húzta alá a nagyobbik kormányzó párt elnöke.

Kultúránk és értékeink gazdagodnak

Szent István döntése az államalapításról a jövőnek szólt, hogy az országból hazát a hazából házat, a házból otthont teremtsünk - mondta Kuncze Gábor szombaton Tökölön a város augusztus 20-ai ünnepségén. Sokszor fordul elő, nem látjuk, hogy mindaz ami történik velünk, valamikor a történelem kiemelkedő lapjaira tartozik majd - mondta az SZDSZ elnöke, a körzet országgyűlési képviselője. Hozzátette: ezek a mostani, általunk megélt idők pontosan ilyenek. Hiszen történelmet csináltunk a rendszerváltással, amikor a puha diktatúrából egy polgári demokráciát építettünk, békés úton nagyon rövid idő alatt.

A legnagyobb történelmi tettünk, amire méltán lehetünk büszkék, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk - mondta a pártelnök. Ennek során kiteljesítettük Szent István életművét, egy sok kultúrájú nemzetközösségbe léptünk be.

Kuncze Gábor hangsúlyozta, nem kell félteni magunkat attól, hogy ez majd elveszi a kultúránkat, nyelvünket, eltüntet minket, hiszen éppen ellenkezőleg igaz. Az Európai Unió gazdagítani fogja kultúránkat és értékeinket, mint ahogyan mi is gazdagítjuk az uniót kultúránkkal, hagyományainkkal, történelmünkkel.

Eligazítás és bátorítás

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, a Fidesz-frakció országgyűlési képviselője szerint a történelem azt mutatja, hogy a magyarság akkor gazdagodott szellemiekben, lelkiekben, kultúrában és anyagiakban is, amikor a Szent István-i utat követte, és akkor sodródott katasztrófába a nemzet történelme, amikor jobbra vagy balra lecsúszott erről az útról. A politikus pártja augusztus 20-i ünnepi megemlékezésén a budavári Szent István-szobornál a király életművéből a kereszténység, a magyarság és az európaiság "hármas oltárának" egységét emelte ki.

A Bazilikában tartott ünnepi szentmisét megelőzően a Szent Jobb hatvan évvel ezelőtti hazahozataláról szólt Erdő Péter bíboros, prímás. Az esztergom-budapesti érsek István királyt bölcsnek és szentnek, elkötelezett európainak, népét szívből szerető, nyitott lelkű, büszke magyarnak nevezte, akinek alakjából és üzenetéből hosszú évszázadok után is erőt merítünk.

Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte, hogy Szent István életművével időtállót alkotott, az eligazítás és bátorítás marad számunkra.

Szerette Erdélyt

Augusztus 20. a legősibb nemzeti ünnepünk, együvé tartozásunk legnagyobb ünnepe - jelentette ki szombaton Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke az erdélyi Székelyszentistvánon tartott Szent István napi ünnepségen. Erdély egyetlen Szent István nevű településének református templomában a szónokok az államalkotó művét méltatták, és levonták az általa képviselt eszme mindmáig ható tanulságait.

"Fontosnak tartottam, hogy a nemzeti együvé tartozás ünnepe alkalmával pár napot Erdélyben töltsek magyar honfitársaim körében - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Dávid Ibolya. Az elmúlt napokban felkereste a Székelyudvarhely melletti Ülke, Székelyszenttamás és Zeteváralja településeket, ez utóbbin pénteken szobrot avattak Szent István tiszteletére. Szintén pénteken Marosvásárhelyen az államalapító király tiszteletére szervezett megemlékezésen vett részt.

"Ez volt az első alkalom politikusi pályafutásom alatt, hogy augusztus 20-át a határon túli magyarok körében töltöttem" - mondta Dávid Ibolya. "Meg kell keressük annak a lehetőségét és formáját, hogy Erdélyben is, akárcsak Magyarországon együtt ünnepeljünk - mondta Dávid Ibolya. - Minden magyar érezze szükségét annak, hogy részt vegyen ezen az ünnepen, a mi nemzeti búcsúnkon".

A szombati templomi megemlékezésen elhangzott beszédében Dávid Ibolya kijelentette: Szent István szerette Erdélyt, élére mindig olyan vezetőket nevezett ki, akik megbecsülték az itt élőket, össze tudták békíteni a besenyőket a székelyekkel. Mai szóhasználattal élve: autonómiát adott Erdélynek - mondta.

Az MDF elnöke emlékeztetett a magyar alkotmánynak arra a mondatára, amely szerint Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Biztosította hallgatóságát: pártjára és személy szerint őrá is mindig lehet számítani annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy milyen tartalommal kell megtölteni ezt a mondatot, s hogy ehhez milyen nemzetstratégiára van szükség.

Nép, amely nem tűnt el

Markó Béla, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szent István nevéhez fűződő erények közül a hitet, a bátorságot, az erőt és a bölcsességet emelte ki. Beszédében hangsúlyozta: a magyar történelemben voltak sikerek is, nem csak kudarcok, noha sokan csak ez utóbbiakra szeretnek emlékezni. Önmagában nagy siker az is, hogy egy honfoglaló nép nem tűnt el, sőt, mindmáig létező országot tudott felépíteni - mondta a szónok, aki szerint a magyarságnak kötelessége továbbvinni ezt az örökséget. Meg kell újítani a nemzetet, úgy, hogy alkalmassá váljék Európa számára, de ne is vesszen el, őrizze meg sajátosságait.

Az ünnep üzenetét Markó Béla úgy fogalmazta meg: Szent Istvánnak sikerült akkor egy alapvető történelmi, kulturális és politikai dilemmát feloldania - a változás és a megmaradás dilemmáját. Szent István rákényszerítette nemzetét, hogy teljes mértékben kereszténnyé és európaivá váljon, ha kellett vérrel, könnyel, vassal - mondta Markó, hozzáfűzve: ez a nemzet azáltal maradt meg, hogy változni tudott. "Ma ugyanez a feladatunk, vagyis változnunk kell. Ha visszautasítjuk a változást, eltűnünk" - mondta a magyarsággal kapcsolatban a politikus az MTI-nek.