Erősen csökken Orbán népszerűsége

A Népszabadságban publikált felmérés alapján a népszerűségi lista első három helyén továbbra is a jogász politikusok, Mádl Ferenc, Bárándy Péter és Dávid Ibolya állnak. A hónap legnagyobb pontszámveszteségét Orbán Viktor szenvedte el, a 7 pontos visszaesés következtében a rendkívül szoros középmezőny végére került. Ezek a legérdekesebb eredményei a Szonda Ipsos július elején végzett közvélemény-kutatásának.

Fel és le

Orbán Viktor népszerűségi indexének csökkenése önmagában jelentős, de értelmezéséhez feltétlenül hozzátartozik az elmúlt hónapok pontszámainak ismerete. Például az, hogy a mostani 7 pontos visszaesést megelőzően, a választások ideje alatt és azt követően 5 ponttal emelkedett a Fidesz vezető politikusának rokonszenvmutatója. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Orbán jelenlegi pontszáma megfelel az év első negyedében regisztráltaknak - akkor is az 50-es érték körül alakult a népszerűségi indexe. Az e havi változás következtében az exminiszterelnök a mezőny második felébe került.

Okok

Leginkább a 60 év felettiek és az alacsony iskolázottságúak között vált kedvezőtlenebbé Orbán Viktor megítélése (13-15 pontos csökkenések). A népszerűségi index módosulásának vannak pártszimpátiák szerinti jellegzetességei is. Az MSZP táborában alig (25 pontról 22 pontra), az SZDSZ szavazói körében pedig egyáltalán nem (27 pont) változott a megítélése, igaz, az ő véleményük eleve rendkívül negatív volt. A Fidesz támogatóinak júniusi 90 pontja mostanra 84-re módosult. Jóval nagyobb viszont a MIÉP-esek elfordulása Orbán Viktortól: egyetlen hónap alatt 83 pontról 66 pontra esett a népszerűségi mutató értéke.

A másik vesztes

A hónap másik vesztese Pokorni Zoltán, akinek egyéni drámáját figyelemmel követhette a politizáló közvélemény. Úgy tűnik, népszerűségi indexének 4 pontos csökkenése nem a tisztségeiről való lemondással és annak indítékával van összefüggésben. Sőt, ez az esemény a korábbinál valamelyest kedvezőbb színben tüntette fel a Fidesz politikusát. Azok a megkérdezettek, akiknél a lemondása előtt jártak a Szonda Ipsos munkatársai, 38 pontra értékelték őt, azaz körükben hasonló mértékű pontszámveszteséget szenvedett el, mint Orbán Viktor. Akiket viszont a hír megismerése után kérdeztek, jóval kedvezőbb véleménnyel voltak róla: tőlük 46 pontot kapott. (Az összehasonlítás azért lehetséges, mert mindkét csoport közel azonos nagyságú, és összetételük megfelel a lakosság egészének.)

Új arcok

Két új szereplője van a politikusi rangsornak. Mind Jánosi György, mind Kiss Péter azért került a listára, mert ebben a hónapban átlépték a 33 százalékos ismertségi szintet. Minisztertársaikhoz hasonlóan ők is bizalmat kaptak a lakosságtól. Jánosi György 56 ponttal indul, Kiss Péter 52 pontot kapott. Mindketten az alacsony státusúak, az idősek körében kedveltek igazán, ezekben a csoportokban 60-65 közötti pontszámokat értek el. Az igazán markáns eltérések azonban esetükben is a pártszimpátiák szerint figyelhetők meg. Az MSZP híveitől 70 pont körüli, az SZDSZ-esektől 65 pont körüli értékeket kaptak. A fideszesek véleménye viszont sokkal rosszabb: Jánosinak 40 pontot, Kiss Péternek 32 pontot adtak.

Egyre ismertebbé válnak a most pozícióba került politikusok. Az elmúlt egy hónapban érzékelhető arányban - 5-10 százalékkal - nőtt az új tisztségviselőkről, a miniszterekről véleményt formálók aránya.

Módszertan A Szonda Ipsos most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásának adatfelvétele 2002. július 1-9 között történt. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. Minden hónapban más-más 1000 vagy 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.