Privatizáció segíthette az Orbán-család vagyonosodását
További Belföld cikkek
-
„Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák - A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
Elkészült az Orbán-család vagyongyarapodását viszgáló csonka parlamenti bizottság részletjenetése. A dokumentum a Felcsút környéki földszerzések furcsaságiat taglalja.
A piaci átlagár feléért jutott hozzá szokatlan körülmények között Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó azokhoz a Felcsút környéki földekhez 2001-ben, amiknek értéke a következő években a megyében általános árnövekedést felülmúlva többszöröződött meg.
Ez derül ki az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló csonka, azaz fideszes képvielők nélküli bizottságnak nem végleges részjelentéséből.
Kézhez kapták
A dokumentumban rámutatnak, hogy a 6 millió forintért vásárolt 54 hektáros termőföldek ma már 34 millió forintot érhetnek, és mivel elhelyezkedésük miatt belterületté nyilváníthatók, értékük még tovább nőhet.
A földeket Lévai Anikó 2001 októberében vásárolta meg Bognár Sándortól, aki a frissiben privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) 1999-ben minden előkészítés nélkül kinevezett vezérigazgatójaként jutott hozzá helyi tulajdonosoktól.
A jelentés szerint Bognár 1999-es kinevezése az akkor még állami vállalat élére szokatlan volt, hiszen elődje, Göndöcs Gábor alatt jól teljesített a cég, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-ben nyoma sem volt a kinevezés előkészítésének, ami a bevett gyakorlat.
2001-ben Bognár magánemberként "hajtotta fel" a 9 bejegyzett földterületből álló földet az Orbán családnak, derült ki a Magyar Hírlap 2002 tavaszán készült cikksorozatából.
A gazdáktól a földeket hektáronként 300 ezer forint körüli áron vásárolhatták fel nyáron és ősszel strómanok, hiszen csak magányszemélyek vásárolhatnak termőföldet Magyarországon.
Milliárdos állami támogatás Felcsút környékének
A HKG-t 2001 októberében privatizálták kedvezményes lejáratú állami hitelek (20 év, 3 százalékos kamat) segítségével, és a cégben tulajdonos lett Bognár Sándor is. A HKG egyike volt az Orbán-kormány idején kiemelten privatizált 12 állami agrárcégnek.
A HKG végül - a kormány által meghirdetett programmal ellentétben - jobbára Orbánhoz és a Fideszhez közel álló személyek által tulajdonolt cégek birtokába került (Így a Gansperger Gyula és a Zachariás János által közvetetten tulajdonolt Nagygazdász Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft-hez).
A javaslattervezet szerint az értéknövekedésben közrejátszott egy szokatlanul magas, 3 milliárd forintos állami támogatás is, amit többek között Felcsútot és Alcsútdobozt felölelő kistérség kapott a vízelvezetési gondok megoldására 2001-ben.
Ez az összeg a Fejér megyében elosztott pénzek 90 százaléka volt, miközben a támogatott települések nem számítottak árvízvédelmi szempontból a legrászorultabbak közé sőt: a pályázatot azután nyújtották be, hogy az Országgyűlés már döntött a támogatásokról.
Nem lesz belterület?
A beruházások után az M1-es autópálya közelében található termőföldárak jelentősen megemelkedtek, tartalmazza a jelentés. 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett. Ma az átlagos ár a megyében 33, Alcsútdobozon 50, Felcsúton pedig 45 ezer forint négyzetméterenként.
A jelentéstervezet megállapítja, hogy bár a család tulajdonába került termőföldek felértékelődését eredményező döntések ugyan nem miniszterelnöki hatáskörben születtek, de Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem hozhatták volna meg őket.
A Magyar Hírlap által korábban megkérdezett szakértők szerint a tulajdonképpen állami pénzekből (vízügyi támogatás, kiemelt privatizáció kedvező feltételekkel) felértékelt földek könnyen extraprofitot hozhatnak, ha továbbadják, belterületté nyilvánítják, vagy ipari parkként értékesítik.
A bizottságnak Orbán elmondta, hogy a többek között Lévai Anikó által tulajdonolt Felcsút környéki földek belterületté nyilvánítása szóba került a faluban, de ezt az ő kérésére leállították, és ígérete szerint a jövőben is így fog eljárni.
A bizottsági részjelentés sok új megállapítást nem tartalmaz az akkoriban a Magyar Hírlapban született cikkekhez képest.
A különféle dokumentumokkal, újságcikkekkel megerősített jelentés végezetül megállapítja, hogy "Orbán az üggyel kapcsolatban olyan kijelentést tett a bizottság előtt, amelyet a vizsgált dokumentumok cáfolnak."
Ez derül ki az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló csonka, azaz fideszes képvielők nélküli bizottságnak nem végleges részjelentéséből.
Kézhez kapták
A dokumentumban rámutatnak, hogy a 6 millió forintért vásárolt 54 hektáros termőföldek ma már 34 millió forintot érhetnek, és mivel elhelyezkedésük miatt belterületté nyilváníthatók, értékük még tovább nőhet.
A földeket Lévai Anikó 2001 októberében vásárolta meg Bognár Sándortól, aki a frissiben privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) 1999-ben minden előkészítés nélkül kinevezett vezérigazgatójaként jutott hozzá helyi tulajdonosoktól.
A jelentés szerint Bognár 1999-es kinevezése az akkor még állami vállalat élére szokatlan volt, hiszen elődje, Göndöcs Gábor alatt jól teljesített a cég, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-ben nyoma sem volt a kinevezés előkészítésének, ami a bevett gyakorlat.
2001-ben Bognár magánemberként "hajtotta fel" a 9 bejegyzett földterületből álló földet az Orbán családnak, derült ki a Magyar Hírlap 2002 tavaszán készült cikksorozatából.
A gazdáktól a földeket hektáronként 300 ezer forint körüli áron vásárolhatták fel nyáron és ősszel strómanok, hiszen csak magányszemélyek vásárolhatnak termőföldet Magyarországon.
Milliárdos állami támogatás Felcsút környékének
A HKG-t 2001 októberében privatizálták kedvezményes lejáratú állami hitelek (20 év, 3 százalékos kamat) segítségével, és a cégben tulajdonos lett Bognár Sándor is. A HKG egyike volt az Orbán-kormány idején kiemelten privatizált 12 állami agrárcégnek.
A HKG végül - a kormány által meghirdetett programmal ellentétben - jobbára Orbánhoz és a Fideszhez közel álló személyek által tulajdonolt cégek birtokába került (Így a Gansperger Gyula és a Zachariás János által közvetetten tulajdonolt Nagygazdász Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft-hez).
A javaslattervezet szerint az értéknövekedésben közrejátszott egy szokatlanul magas, 3 milliárd forintos állami támogatás is, amit többek között Felcsútot és Alcsútdobozt felölelő kistérség kapott a vízelvezetési gondok megoldására 2001-ben.
Ez az összeg a Fejér megyében elosztott pénzek 90 százaléka volt, miközben a támogatott települések nem számítottak árvízvédelmi szempontból a legrászorultabbak közé sőt: a pályázatot azután nyújtották be, hogy az Országgyűlés már döntött a támogatásokról.
Nem lesz belterület?
A beruházások után az M1-es autópálya közelében található termőföldárak jelentősen megemelkedtek, tartalmazza a jelentés. 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett. Ma az átlagos ár a megyében 33, Alcsútdobozon 50, Felcsúton pedig 45 ezer forint négyzetméterenként.
A jelentéstervezet megállapítja, hogy bár a család tulajdonába került termőföldek felértékelődését eredményező döntések ugyan nem miniszterelnöki hatáskörben születtek, de Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem hozhatták volna meg őket.
A Magyar Hírlap által korábban megkérdezett szakértők szerint a tulajdonképpen állami pénzekből (vízügyi támogatás, kiemelt privatizáció kedvező feltételekkel) felértékelt földek könnyen extraprofitot hozhatnak, ha továbbadják, belterületté nyilvánítják, vagy ipari parkként értékesítik.
A bizottságnak Orbán elmondta, hogy a többek között Lévai Anikó által tulajdonolt Felcsút környéki földek belterületté nyilvánítása szóba került a faluban, de ezt az ő kérésére leállították, és ígérete szerint a jövőben is így fog eljárni.
A bizottsági részjelentés sok új megállapítást nem tartalmaz az akkoriban a Magyar Hírlapban született cikkekhez képest.
A különféle dokumentumokkal, újságcikkekkel megerősített jelentés végezetül megállapítja, hogy "Orbán az üggyel kapcsolatban olyan kijelentést tett a bizottság előtt, amelyet a vizsgált dokumentumok cáfolnak."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
