Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Magyarországon kiközösítik a cigányokat

2009.02.24. 17:15 Módosítva: 2009.02.24. 17:23
Az Európa Tanács fajgyűlölet- és intolerancia-ellenes bizottsága szigorúbb törvényeket, és a jelenlegiek komolyabban vételét követeli Magyarországtól. Az országjelentés szerint a magyar oktatási rendszer még mindig szegregál, a menekültek nem kapnak elég segítséget, és túlzott a szólásszabadság

Elkészült az Európa Tanács fajgyűlölet- és intolerancia-ellenes bizottságának (ECRI) Magyarországról szóló jelentése. A strasbourgi székhelyű emberi jogok felett őrködő szervezet 5 évente vizsgálja a tagállamokat. A szervezetnek 47 ország a tagja, és bár hasonló a neve az EU vezetőit tömörítő Európai Tanácshoz, ez nem egy EU-s szervezet.

A jelentés szerint a magyar törvények elvben jobbak, mint a legutóbbi 2004-es jelentés idején voltak, de részben nem elég szigorúak részben pedig nem tartják be őket. A problémák hasonlóak az öt évvel ezelőttiekhez, és az idegenellenesség fokozódott az országban.

Össze-vissza lehet beszélni Magyarországon

A jelentés szerint Magyarországon túl nagy a szólásszabadság. Miközben a cigányellenes és az antiszemita írások és beszédek száma megszaporodott, alig van lehetőség a törvény erejével lecsapni az elkövetőkre. Gyakorlatilag nincs korlátja a szólásszabadságnak, és ez a jelentés szerint nem jó. Külön törvényt követelnek az uszító neten terjedő szövegek megfékezésére is.

A jelentés beszámol a kormány ezzel kapcsolatos igyekezetéről, és arról is, hogy a legutóbbi szigorítás megbukott az Alkotmánybíróságon.

A jelentés nem mondja ki egyértelműen, de érezhető, hogy a Magyar Gárda ellen is sokkal keményebb fellépést akarnának.

A jelentés még mindig problémásnak tartja a kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló törvényt, bár elismeri, hogy valamelyest javult a helyzet az öt évvel ezelőtti állapothoz képest.

Az sem tetszik a jelentéstevőknek, hogy az adatvédelem olyan erős Magyarországon, hogy a hatóságoknak nincsenek statisztikáik a kisebbségekről, így ellenőrizni sem tudják, hogy az érdekükben tett intézkedéseknek milyen hatásuk lehet.

Javasolják, hogy a rasszista indítékú támadásokat alaposabban vizsgálják ki. Ehhez a rendőrök, ügyészek és bírák továbbképzését is szükségesnek tartják.

Dicsérik az Egyenlő Bánásmód Hatóság felállítását, azonban még több pénzt és embert adnának a szervezetnek.

Felszólítják a képviselőket, hogy alkotmányos kötelességüknek megfelelve hozzanak végre törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Elvben erről már évekkel ezelőtt dönteni kellett volna, a parlament alkotmányos mulasztást követett el.

Az országban terjedő cigányellenesség miatt nagy antirasszista kampányt látnának szívesen, ami nem csak a nagyobb városokat, hanem a kisebb településeket is érinti.

Szegregált oktatás

Részletesen foglalkozik a jelentés az iskolai szegregációval. Történtek jó irányba vezető lépések, de még mindig sok feddést kapott az oktatási rendszer. Ugyan a cigány tanulók elkülönítését már tiltja a törvény, ezt mégis sok helyen kijátsszák a helyi hatóságok. Sokkal szigorúbb ellenőrzést követelnek ezen a téren. Külön kitérnek azokra az esetekre, amikor a többségi iskolákat alapítványi intézményeknek álcázzák, hogy tandíjjal vagy felvételivel kiszűrjék a roma gyerekeket.

A jelentéstevők örülnek, hogy javult valamelyest az a régi gyakorlat, hogy sok cigány tanulót akkor is speciális (régi magyar nevén kisegítő) iskolába irányítanak, ha valójában nincsenek mentális problémáik. Jobbak lettek az ezt eldöntő iskolaérettségi tesztek, de a rendszer még mindig diszkriminatív a jelentés szerint. Azt javasolják, hogy a legenyhébb fogyatékosságot töröljék az oktatási törvényből, és eleve csak súlyosabb esetekben küldjék speciális iskolába a gyerekeket.

Többet kellene költeni a tanárok hatékonyabb oktatására is, részben hogy ne legyenek rasszisták, részben pedig azért, hogy megtanulják kezelni a más kulturális háttérből jött gyerekeket. Az erről szóló EU-s pénzekből megkezdett programoknak örülnek de nem tartják elég hatékonynak a rendszert.

A jelentés szerint a roma gyerekek túlreprezentáltak az állami gondozottak körében is. Ez részben abból is fakadhat, hogy a gyermekvédelmi hatóságok a veszélyeztetettség fogalmát nagyon szélesen, olykor kizárólag anyagi alapon értelmezik, így kilakoltatások esetén szinte biztosan gondozásba veszik a gyermekeket. A gondozásba vett roma gyerekek aránytalanul nagy részét sorolják be korlátozott szellemi képességűnek.

Az ECRI ezért az állami gondozásban lévő roma gyerekek helyzetének kivizsgálását javasolja, összességében pedig a már meghozott törvények hathatósabb betartatását.

Nagyon kritizálják, hogy a menekültek gyerekeit sok iskola nem hajlandó felvenni, illetve ha bekerülnek a közoktatásba, akkor sem tanítják meg őket rendesen magyarul.

A jelentés szerint sokkal jobban kellene ellenőrizni a munkaadókat és az egészségügyi intézményeket, hogy nem diszkriminálják-e a cigányokat. A jelentés szerint tipikus, hogy se munkát se megfelelő ellátást nem kapnak a cigányok. Javasolják, hogy induljon program, hogy minél több cigány dolgozzon az egészségügyben. Ez szerintük javítaná a romák önbizalmát és a többségiek is jobban elfogadnák egy ilyen programtól a romákat.

Az ECRi jelentése szerint Magyarországon a jogi környezet ugyan adott a romák diszkriminációjának felszámolására, de ennek ellenére a romákat még mindig folyamatos diszkrimináció éri a mindennapokban. A hatósági szabálysértések arra utalnak, hogy a kormányzati tisztviselők körében még mindig nagyfokú előítéletesség tapasztalható a romákkal szemben.