A kevés befutó helyen marakszik az MSZP-elnökség
További Belföld cikkek
- Pótlóbuszok, késések és kimaradó járatok – ez a kedd sem lesz a MÁV napja
- Újabb lépés a zöldebb bolygó felé: egymillió hulladékgyűjtő kukát oszt ki ingyen a Mohu
- Az Orbán-beszéd alatt őrizetbe vett exrendőr: Folytatom a tiltakozást, míg ki nem esek egy kórházablakból
- Holttestet találtak egy leégett tanyaépületben
- „Kicsit ideges volt a bácsi” – egy üvöltöző férfi zavarta meg Lázár János Kökin tett látogatását
Többé-kevésbé formába öntötte az EP-listát a szocialisták vezérkara. A listaalakító ebéden a 17 fős elnökségből heten ültek az asztal mellett: Gyurcsány Ferenc pártelnök, Juhász Ferenc és Szekeres Imre elnökhelyettesek, Hiller István és Kiss Péter alelnökök, Lendvai Ildikó (ő a frakcióvezető jogán elnökségi tag), illetve Lamperth Mónika, az elnöki kabinet vezetője.
SZDSZ-szavazókat mozgósíthat Göncz
Abban, hogy ki legyen a listavezető, viszonylag gyors megállapodás született: Göncz Kinga lett. Az optimista értelmezések szerint azért, mert a külügyminiszter a kormány egyik legnépszerűbb tagja, s mint ilyen majd kevésbé taszítja a bizonytalanok tömegét.
Szintén Göncz mellett szólt, hogy egyes vélekedések szerint nevével esetleg képes megszerezni liberális szavazókat is. (Megjegyzendő: Gyurcsány a megyei elnökök hétfői ülésén deklarálta, hogy az EP-választás lesz az MSZP mozgósítási képességének főpróbája.)
Persze nem mindenki tartja jó ötletnek Göncz kiszemelését, és a szkeptikusok pont a mozgósítás miatt aggódnak. Szerintük ugyanis a külügyminiszter nem hoz annyi bizonytalant, de sajnálatos módon még az MSZP-bázist sem képes fellelkesíteni. A sarkosabban fogalmazók pedig egyenesen úgy látják, hogy Lévai Katalin története ismétlődik: az egykori esélyegyenlőségi minisztertől ugyanis Medgyessy Péter elegánsan akart megválni, és az EP-be delegálta. (A közelmúltban egy állítólagos félrefordításból fakadóan Göncz autonómia ügyben magára haragította a vajdasági magyarokat, a miniszterelnök épp a múlt héten dörgölte az orra alá, hogy felhatalmazás nélkül akarta felülvizsgálni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tevékenységét, valamint az MSZP-ben többen zokon vették, hogy amikor a fideszes Németh Zsolt a kormány diplomata-kinevezési terveit támadta, Göncz nem szólalt meg.)
Kovács feltámasztása is felmerült
Információink szerint felmerült a beszélgetésen az is, hogy esetleg Kovács László állhatna az EP-lista élén, mint a bázist sikerrel megmozgató arc. Ám ezen a kérdésen viszonylag gyorsan túllendültek az elnökségi tagok, a volt MSZP-elnök ugyanis uniós biztosként szeretné folytatni, s vélhetően nem kell attól tartania, hogy kormányváltás esetén a Fidesz kipenderíti pozíciójából.
A lista második helyéről már elég nagy vita folyt, egyszerre öt prominens kezdett lobbizni kedvencéért. Szekeres Herczog Editet, Kiss Péter Hegyi Gyulát, Hiller Gurmai Zitát, Lendvai Kökény Mihályt, Gyurcsány pedig Tabajdit szerette volna mindenképpen. A nagy egymásnak feszülésnek totális kompromisszum lett a vége, és mindenki benyomhatta emberét egy befutónak tűnő helyre. A névsor vélhetően úgy alakul, hogy: Göncz, Herczog, Gurmai, Tabajdi, Hegyi, Kökény. (Egy másik verzió Göncz, Kökény, Herczog, Hegyi, Gurmai, Tabajdi felállás szerint rangsorol.)
Sutba dobták az ifjúsági kvótát
A nagyok békéjének az lett az ára, hogy felrúgták azt az egyrészt elnökségi ülésen elfogadott, másrészt a miniszterelnök által többször leszögezett elvet, miszerint a kvótákat már a lista első öt helyén arányosítják.
Az MSZP alapszabálya szerint választási- és tisztségviselői jelöltek 20 százalékát a nők, 20 százalékát az ifjú, 35 év alatti politikusok adják. A női jelenléttel nincs is baj, ám az ifjúságot a pártvezérkar letolta a színről, pedig az előző EP-választáson az ifjaké (nevezetesen Harangozó Gáboré) lett a lista második helye (pro forma a negyedik, de mindenki tudta, hogy a két listavezető, Horn Gyula és Kovács László csak címeralak.)
Ráadásul úgy tűnt, hogy Gyurcsány az utolsó pillanatig kitart a saját, és az elnökség állásfoglalása mellett, miszerint fiatalnak lennie kell a lista első öt helyén. Amikor ugyanis a megyei elnökök ülésén Hiller nekiszögezte a kérést (előrevetítve a személyi konfliktusokat), kérdést, hogy miért szükséges egy fiatalt is benyomni az első öt helyre, a miniszterelnök határozottan annyit mondott: azért, mert így igazságos.
Cserei kontra Harangozó
Az igazság jegyében azonban csak egy hetedik helyre futotta az ifjúságnak, ide Cserei Gyulát, az MSZP nemzetközi titkárát rangsorolták, akiért mögött Ficsor Ádám, a miniszterelnök kabinetfőnöke, és a Gyurcsány bábáskodásával életre hívott Progresszív Platform lobbizott.
Az Index úgy tudja, hogy a befutó fiatal helyért ketten indultak, Cserei, és az említett Harangozó, hogy melyikük került most a hetedik helyre, abban gyakorlatilag az összesített jelölések mennyisége döntött. Amiből Cserei 52-t, Harangozó pedig 32-t produkált. A pro forma kétszeres győzelem egyetlen szépséghibája, hogy Cserei 52-jéből 25-26 úgynevezett egyéni jelölés volt (sok a Progresszív Platform tagjaitól származik), egypár jelölés kistelepülésekről jött, megyeiből pedig 9 akadt. (Az MSZP alapszabálya lehetővé teszi, hogy ne csak a különböző területi szervezetek és platformok, de magánemberek is jelöljenek, az más kérdés, hogy egy személy támogatása nem eshet ugyanolyan súllyal latba, mint például Budapesté.)
Harangozó főként megyei és területi jelöléseket kapott (például őt akarta befuttatni a párt 3 legnagyobb blokkja, Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), illetve a párt ifjúsági szervezete, a Societas is úgy döntött, hogy az első tízben akarja látni Harangozót és csereit, de az első ötben Harangozót. Egyébként Harangozó hátrasorolásával sérült az a miniszterelnöki mondás is, miszerint az EP-ben Magyarországnak három területet mindenképp meg kell jeleníteni: a belső piacot (itt Herczog vitte az ügyeket), az agráriumot (Tabajdi felelt a területért), a regionális politikát (ebbe Harangozó ásta bele magát).
Veszélyben Kökény befutó helye
Úgyhogy a jelek szerint meglehetősen harcias ülés elé néz az EP-listát holnap összeállító szocialista elnökség, ahol a nagyok blokkja áll szemben az ifjúsági kvóta arányos betartatásáért küzdő többiekkel. (Az Index körkérdésre, miszerint ha sikerül egy helyet összekalapozni a fiataloknak, ki hullik ki a listáról, legtöbben Kökényt valószínűsítették.)
Ráadásul az elnökség ajánlását a választmánynak is szentesítenie kell, az pedig nem lesz népszerű a választmányi tagok körében, hogy a vezérkar az Index tudomása szerint zárt listával készül, magyarán, ha valaki ki szeretne cserélni valakit, akkor egy egységes új listát kell beterjeszteni. Ami nem könnyű eset, hisz az újsütetű listáról az elnökségnek el kell döntenie, hogy ajánlja-e a választmánynak.