A jövő héten megkezdődik a pártok közt az egyeztetés az új kormányfő személyéről, akiről április 5-én, a rendkívüli kongresszuson szavazhatnak a küldöttek. Ezt követően április 14-én, a húsvét utáni első parlamenti napon kerülhet az Országgyűlés elé a bizalmatlansági indítvány, amelyet maga a kormányfő jegyez majd - hangzott el a kongresszus zárt ülésén.
(MTI)
Bajnai: "A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot Vahl Tamásnak adom át. Vahl Tamás több céget irányított már eredményesen, tett versenyképesebbé az üzleti életben. A gazdasági tárca élén is ez, vagyis a versenyképesség erősítése lesz a dolga. Új befektetők Magyarországra csábításával, ezzel új magyar munkahelyek létrehozásával járulhat hozzá a válságkezeléshez. Az uniós források vonatkozásában is azt várom el tőle: Magyarország úgy használja fel ezeket a forrásokat, hogy azokkal a lehető legtöbb munkahelyet védhessük meg a válság hatásaival szemben. A közösségi közlekedés szabályainak újragondolása és az energiahatékonyság erősítése fontos hozzájárulás a válságkezeléshez. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium élén Hónig Péter úrnak ez ad majd nem könnyű feladatot az előttünk álló egy évben. Hónig Péter dolgozott a közlekedési és energiaiparban is, vállalati menedzserként szerzett tapasztalatainak hasznosítására kap most lehetőséget a válságkezelő kormányban."
Bajnai: "A válságkezelés azonnali beavatkozást igénylő lépései a szociális ellátórendszer átalakítását igénylik. Ehhez a feladathoz szakértelem és tapasztalat egyszerre szükséges. Herczogh László, a szociális és munkaügyi minisztérium új vezetője több kormányban szakapparátusában bizonyította már szakértelmét és rátermettségét. Feladata a rászorultsági elv érvényesítése lesz a szociális ellátórendszerben, hogy a támogatás oda jusson el, ahol arra valóban szükség van. Új piacok és új befektetők megszerzésében a magyar diplomáciának is bőven van feladata. Miként szükséges Magyarország nemzetközi reputációjának megerősítése, hogy Magyarország hallassa a hangját annak érdekében, hogy az Európai Unió hatékony és közös válaszokat találjon a minden tagállamot érintő gazdasági válságra. Ezt a feladatot olyan emberre kívánom bízni, akit jól ismernek és elismernek Európában és a világban. Balázs Péter volt hazánk első uniós biztosa, most külügyminiszterként képviselheti Magyarország nemzeti érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban."
A kétezres évek elején a gazdaság potenciális növekedési üteme, vagyis a gazdaság hosszú távú növekedési képessége 4 százalék körül alakult. Most 2 százalékos, vagy az alatti. (A potenciális növekedési ütem nem azonos az adott évi növekedési mértékkel. Miközben 2 százalékos a potenciális növekedési képességünk, addig idén a gazdaság a legújabb becslések alapján 6-7 százalékkal zsugorodhat.) Eközben a térségbeli vetélytársainknak sikerült 4 százalékra, vagy afölé küzdeni a potenciális növekedési ütemüket.
Bajnai: "Ha takarékosabb államról beszélünk, ebből nem hagyhatjuk ki az önkormányzatok világát sem. Tudom, hogy az előző szocialista-szabaddemokrata kormányok többször nekifutottak már az önkormányzati reformnak, nem sikerült megszerezniük az átalakításhoz szükséges kétharmados többséget, az ellenzék támogatását. Én abban bízom, hogy a válság ebben is változást hoz. A válságkezelő kormány újra megpróbál e téren egyezséget létrehozni az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium új miniszterének, Varga Zoltán képviselő úrnak a vezetésével. A válságkezelés központja a Miniszterelnöki Hivatal, a döntések előkészítése, a minisztériumok munkájának összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése egy a jelenleginél kisebb, de szándékainak szerint fókuszáltabb Hivatalban folyik majd. A Miniszterelnöki Hivatalt miniszterként Molnár Csaba vezeti."
Bajnai: A válságkezeléséhez szükséges intézkedések megértetése, a helyenként fájdalmas intézkedések elfogadtatása, a társadalmi partnerekkel történő szoros kapcsolatot, intenzív egyeztetést igényel. A társadalmi egyeztetés feladatára tárca nélküli miniszterként Kiss Péter miniszter úr vállalkozik. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító új tárca nélküli miniszter, Ficsor Ádám a közrend és a közbiztonság megerősítéséhez járulhat hozzá. A kormány létszáma nem változik, a kutatás-fejlesztést felelős miniszteri poszt megszűnik, a feladatot a gazdasági tárca veszi át."
Bajnai: "A kormányom szakértő tagjai és én egy év múlva egyetlen párt színében sem indulunk majd a választáson. Nem veszünk majd részt a politikai vetélkedésben. Nem leszünk a vetélytársai senkinek. Egy év, egy kormány - és egy forint. Mint már értesülhettek róla, jelképes összegért vállalom a válságkezelő kormány vezetését. És tudom, van, aki erre azt mondja: megtehetem. De ők is tudják, hogy nem ez a valódi ok. Őszintén hiszek abban, hogy az államnak, a politikának és a tehetős embereknek egyértelmű részt kell vállalniuk a válságkezelés terheiből. Szimbolikus, de nagyon is konkrét lépésekkel egyaránt, különben a válságkezelés programja hiteltelen lesz."
Bajnai: "Igen, például a költségtérítések és a pártfinanszírozás ügyének a rendezésével, vagy a mainál határozottabb és keményebb korrupcióellenes intézkedésekkel. Én e háromból az állam takarékosságáért tudok felelősséget vállalni a következő egy évre. A politika részvállalását, a pártok áldozatvállalását azonban legfeljebb üdvözölni tudom, kikényszeríteni nem. Ezt Önök tudják megtenni Magyarországért. Én a magam részéből az első lépéséket a lehető leghamarabb megteszem: az itt bemutatott miniszterjelöltek kinevezésüket követően15%-kal kevesebbet keresnek majd, mint elődeik. És ennél jóval nagyobb arányban fogjuk csökkenteni az állami tulajdonú vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságáért járó díjazást. Ezek az első lépések, de ígérem: folytatásuk következik.
Bajnai: "Hölgyeim és Uraim! Magyarországon az elmúlt években túl sok szó esett arról, kié a hatalom. És túl kevés arról, mihez kezd vele. A most formálódó válságkezelő kormány nem azzal a szándékkal fog hozzá a munkához, hogy minimum egy teljes ciklus áll rendelkezésére. A cselekvési tervünket rögzítő papírt nem is kormányprogramnak nevezzük majd, hanem válságkezelő programnak. A válságkezelő programmal kapcsolatban a legtöbb részlet ezidáig persze a "keserű piruláról" vált ismertté. A megszorító intézkedésekről."
Bajnai: "Arról, hogy a magyar embereknek most azért kell átmenetileg lemondaniuk a jövedelmük néhány százalékáról, hogy megőrizhessék az állásaikat. Hogy a magyar nyugdíjasoknak azért kell lemondaniuk a 13. havi nyugdíjról, hogy ne kockáztassuk az első tizenkét havi értékét is. Hogy a magyar szülőknek azért kell lemondaniuk a családi pótlék emeléséről két évig, hogy cserébe ne hagyjuk veszélybe sodorni magát a családi pótlékot."
Bajnai: "Mindvégig igyekeztem ugyanakkor hangsúlyozni két másik dolgot is. Az egyik az volt, hogy a válságkezelés programja több ennél. A másik pedig az, hogy senkiben sem akarok csalfa reményt kelteni. A válságkezelő program eddig kevésbé ismert, fájdalommentes intézkedéseinek sora sem lesz cukormáz a keserű pirulán. Nem osztogató jellegű, jóléti intézkedések azok sem. Nem egyik napról a másikra éreztetik majd a hatásukat, hanem középtávon, gyakran áttételesen. És mielőtt valaki egy megromlott árut akarna átcsomagolva újra eladni a magyaroknak, gyorsan elébe vágok. Magyarországon már nem járható út a hiány "elengedése", vagyis a fogyasztás és a szociális juttatások hitelből történő fedezése. Magyarország ugyanis egyre nehezebben és egyre drágábban kap kölcsönt a befektetőktől. Ezért ebbe az irányba nekünk már nem vezet út. Velem biztosan nem. Én nem vállalok szerepet abban, hogy Magyarország előbb-utóbb uzsorakamatra kényszerüljön kölcsönt felvenni, amit követően aztán több nemzedék munkája csak a kamat kamatának a törlesztésére megy el - gyarapodásra abból semmi se jut."
Bajnai: "Hölgyeim és Uraim! Eddig kevés beszédet mondtam, és ezután sem szeretnék sokat. A tennivaló sok Magyarországon, nem a mondanivaló. Van azonban, amit mindig elmondtam és mindig el is fogok. Ez a program küzdelmes lesz. Amit nehéz támogatni, de még nehezebb elviselni. Tudom. Mert igenis máshogy fáj havi 72 500 forintból lemondani 5000 forintról, mint egymilliós keresetből elveszíteni százezret. Tudom. [Derültség] De el kell mondani még valamit, újra és újra. Azt, hogy meglesz az eredménye. Ha ezt a programot végigcsináljuk, Magyarország nemcsak gyorsabban lábalhat ki a válságból, de megerősődve is."
Bajnai: "Mert igen, a válság miatt további munkahelyek fognak megszűnni. És egy munkahely elveszítése akkor is fáj, ha közben meg tudunk őrizni tízezret és százezret. De a mai döntéseinken múlik az, hogy a válság elmúltával melyik országban jönnek létre újra ezek a munkahelyek. Szlovákiában, vagy Romániában, vagy itt, Magyarországon? Nem példanélküli az, amire most Magyarország készül. És ez erőt adhat. Az íreknek, vagy Délkelet-Ázsia bizonyos országainak már sikerült. Felállni, kilábalni egy válságból. Élmezőnybe kerülni a vert helyzetből. A módszerüket ismerjük és utánuk tudjuk csinálni. Csökkenteni kell az állam kiadásait, és ezzel párhuzamosan a munkát kell a gazdaságfejlesztés középpontjába helyezni - a tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett munkát. Amelyre csak elviselhető és ésszerű terheket ró az állam."
Bajnai: "Ez a válságkezelés legitim programja. Legitimálja a szakma és a józan ész. Hiszek abban, hogy e program gyengítése a válságot erősíti, míg e program megalkuvás nélküli végrehajtása az országot erősíti. Ezért kérek Önöktől konstruktivitást és bizalmat - támogatást a válságkezelő kormány megalakításához: a válságkezelő program végrehajtásához.
Köszönöm."
A 13. havi nyugdíjat azért kell elvenni, hogy ne kerüljön veszélybe a 12 havi járandóság sem - érvelt Bajnai a plusz egyhavi nyugdíj tervezett eltörlése mellett. Ne feledjük: a 13. havi nyugdíjat egy 2002. őszi döntéssel, 2003-tól fokozatosan vezette be, építette fel a szocialista-liberális kormány. Ha most el kell törölni, akkor vajon a 2002-es döntés helyén való volt-e?
Nem a ciklus közepén való kormányalakítás volt példátlan, hanem az, hogy a miniszterelnök-jelölteket meghurcolták, arcképüket sárga csillagban jelentették meg, vélekedett reagálásában Lendvai ildikó, az MSZP elnöke még frakcióvezetőként, majd megfedte a Fideszt, hogy nem szólalt fel ezen jelenségek ellen. Hosszan folytatta a Fidesz kioktatását, felszólalása első öt percében nem is beszélt másról. Az ötödik percben Orbán Viktor 1993-as felszólalását idézte, aki akkor a Boross-kormánnyal való együttműködésről szónokolt az akkori, Antall József halála miatti kormányváltáskor. Ezt a gondolatot beszéde nyolcadik percéig húzta.
8 perc 16 másodperc elteltével Lendvai Ildikó először szólt az új kormányról, bár elsősorban itt is a Bajnai Gordont ért támadásokat emelte ki és a méltatlan támadások felfüggesztésére szólította a Fideszt. Tíz perc elteltével mondott először bármit is az új kormány programjáról. Szerinte az új kormánynak gyorsabban és nagyobbat kell lépnie, mint az eddiginek. "Hogy előbb kellett volna? Meglehet, de ahol emberi sorsokról van szó, ott a politikus mindig elgondolkozik. Hiszen nem a nyugdíjcsökkentésről kell dönteni, hanem a szomszéd néni nyugdíjáról" - mondta. Szerinte az irányokat már a most leköszönő kormány jól jelölte ki.
Lendvai szerint meg kell köszönni az ország valódi teljesítményét. A konvergenicaprogramot, a feketegazdaság elleni harcot, a társadalombiztosítás és az oktatás reformját emelte ki, és megköszönte a türelmet, amit a kormány kapott. Veres Jánost idézte, aki ugyan sok eredményt sorolhatott volna egy rádióinterjban, de azt emelte ki, hogy éppen autópályán tartott hazafele. "Ezt az eredményt nem lehet elvitatni" - hivatkozott ismét az autópályákra.
"Nem igaz, hogy csökkent a vállakozások száma. Nem igaz, hogy a magyar anyák a szülés megtagadásával fejezték ki hazafias ellenállásukat Gyurcsány ellen" - mondta Lendvai Ildikó, majd azt állította, hogy ezután már a jövőről fog beszélni. "Van két dolog, ami miatt a szocialisták felvállalják a kormány támogatását" - mondta. Az egyik, hogy a terheket úgy osszák szét, ahogy az a szocialistáknak tetszik, a másik az, hogy valakinek vállalni kell a felelősséget. Megismételte az MSZP kilenc nappal ezelőtti kongresszusán elmondott kispárnás hasonlatát, azaz nem mondott drámaian újat.
Ne vívják a régi csatát, mert ha azt vívják, az országot teszik csatatérré, zárta felszólalását Lendvai Ildikó.
Le-lebiccen Gyurcsány Ferenc feje, miközben a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló vitát hallgatja.
Navracsics Tibor gratulált Lendvainak, hogy az MSZP elnöke lett, de szerinte ideje is volt a váltásnak, mert lendvai frakcióvezetőként elfáradt. Különben vélekedett a Fidesz frakcióvezetője, nem állítaná párba Antall-Boross kormányt a Gyurcsány-Bajnai kabinettel, ugyanis akkor Antall halála indokolta a cserét, a gazdasági válsággal pedig azért nem bírt Antall, mert az MSZMP olyan mélyen taposta a betonba az országot.
És különben is most csak azért kellett előrántani a kalapból Bajnait, mert az MSZP retteg a választóktól (értsd: az előrehozott választástól), így a komédia célja gyakorlatilag a Gyurcsány-kormány hatalmának meghosszabbítása, jelentette ki Navracsics. Aki kalalpot emelt a kormány negatív teljesítménye előtt, hiszen Gyurcsány előtt senki nem csinált olyat, hogy egy térség éllovasából sereghajtóvá silányította volna az országot. Például míg pár éve a GDP évente 4 százalékkal gyarapodott, most évi 5 százalékkal satnyul, a GDP-hez arányított államadóság pedig mintegy 75 százalék, de rossz esetben 88-ra is felmehet ez az arány.
Aztán Navracsivs azon gúnyolódott, hogy milyen szakértői kormányról is beszél Bajnai, mert a függetlenek titulált miniszterek (lásd a PM élére szánt Oszkó Péter) talán üzletet vezettek, de a politikában egy pillantra sem mártóztak meg. (Egyébként ekkor Bajnai hátrafordult, és farkasszemet nézett Navracsiccsal, aki mindinkább bedőlt, de Bajnai állta.) És egyébként is, Bajnai mit keresett a Gyurcsány-kabinetben három éven át, ha most független válságmenedzserként akar fellépni.
Lendvai feltette magának a kérdést: vajon előbb kellett-e volna (már amennyiben készpénznek vesszük, hogy a Bajnai-csomag úgy valósul meg, ahogyan a dokumentumban olvasható - a szerk.) hozzáfogni a kiadáslefaragáshoz. Könnyen lehet. 2006-ban az újraelosztási ráta, vagyis az államháztartási kiadások GDP-hez mért aránya Magyarországon 50 százalék felett volt. Ez mind saját fejlettségünkhöz, mind a térségbeli versenytársainkhoz képest kimagasló arány. (A szlovákok valahol 35 százalék körül, a lengyelek és csehek 40 százalék körül voltak akkor, és most is ott vannak.) 2009-ben megint 50 százalék fölé fog menni az újraelosztási ráta nálunk.
A jegybank 2008 elején készített konvergenciajelentése rávilágított arra, hogy a 2006 őszén indított kiigazító csomag több szempontból is hibás volt. Egyrészt azért, mert sokkal kevésbé a kiadáslefaragásra épített, ezzel szemben inkább a bevételnöveléssel operált. Másrészt, a Gyurcsány-kormány ahol mégis a kiadások csökkentésébe fogott, ott sem azt a receptet alkalmazta, amely az elmúlt tíz évben sok sikeres kiigazítást végrehajtott államban bevált.
Aztán jött a legitimációs lemez, hogy a demokráciában a választás nem probléma, hanem megoldás. A konstruktív bizalmatlansági intézmény pedig, jelentette ki Navracsics, méltatlan a magyar demokráciához, az persze kétségtelen, hogy nem jogszerűtlen és alkotmányellenes. Ennek ellenére azért hadd döntsék el a választók, hogy aktívan adják-e a támogatásukat, a Bajnai kormány képiselte politikához. De eljő az igazság pillanata, az igazán konstruktív bizalmatlansági indítvány, amikor az EP-választásokon a nép majd jól lehúzza a szocialistákat.
Ja. hiányolta Navracics, kéne már egy receptet hallani az MSZP-től, hogy miként oldaná meg a válságot, de a baloldal egyelőre nem tesz mást, mint bonyolítja a helyzetet, summázta Navracsics. Aki egyben azt is remélte, hogy következő beszédében Bajnai csak bejelenti az előrehozott választásokat.
"A népképviselet a nép jogos akaratának képviselete" - kezdte felszólalását Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, aki ezután felolvasta a parlament előtt tiltakozó, civilnek mondott szervezetek nyilatkozatát. Eszerint "a nép közfelkiáltással megvonta a bizalmat a kormánytól, közfelkiáltással előrehozott választásokról döntött". A petíció ismertetése után kijelentette, hogy a KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal, majd megismételte, hogy a KDNP szerint is új választás kell. Az MSZP soraiból felvetették, hogy ez esetben a KDNP induljon egyedül a választásokon, és próbáljon meg úgy bejutni. (A KDNP a Fidesz listáján jutott a parlamentben, önállóan támogatottsága az egy százalékot sem éri el.)
A KDNP második felszólalójaként Harrach Péter az Orbán-kormány eredményeit vetette össze az MSZP kormányéval. Szerinte ők jobbak voltak. "Akkor jó volt magyarnak lenni, ma a fal mellett, lehajtott fejjel somfordálunk, ha megkérdezik, melyik országot képviseljük" - mondta. Visszamondta Gyurcsánynak azt, amivel Gyurcsány vádolta az ellenzéket, hogy ellenfeleit nem meggyőzni, hanem legyűrni, megsemmisíteni akarta. "Gyurcsány Ferenc egyébként tehetséges ember, lehetett volna belőle államférfi is, akinek sok olyan adottsága van, amivel ezt az országot jobb irányba lehetett volna vezetni" - mondta Harrach, aki szerint Gyurcsány sziporkázóan ötletes, de ezeket az ötleteit sosem hajtotta végre.
Bajnain meg "jól áll az öltöny, jól köti meg a nyakkendőjét és valjuk meg, egy cserkészfiú ábrázatát hordja" - mondta Harrach Péter, a KDNP második szónoka. De Gyurcsány minisztere volt, így persze nem tetszik Harrachnak, aki végül megint hajdúbétezett egyet. Szerinte Bajnai a rövidtávú célokért feláldozza a hosszútávú érdekeket, erre példaként a nyugdíjasokat hozta fel. Igaz, másodjára már a gyes, a gyed és a családi pótlék kérdését vetette fel. Végül ő is új választást követelt.
Fodor Gábor érzelemmentességet kér a Tisztelt Háztól, ugyanis az ország jövőjéről van szó, amihez nem emóciók kellenek, hanem emelkedettség. És egyébként, figyelmeztetett mindenkit az SZDSZ elnöke, kellő eleganciával kell tudomásul venni egy miniszterelnök leköszönését, hiszen egy ország követi a parlamenti ülést, s nehogy már azt lássa a nép, hogy itt mindenki darálja a magáét, s a honatyák nem képesek kulturáltan vitatkozni.
