Újra többen jelentkeztek egyetemre
További Belföld cikkek
- Toroczkai László: A Fidesz önmagát fogja elpusztítani
- „Álljon a görcs a lábába és a kezébe, aki ilyet csinál” – Gyurcsány Ferencet kidobták Debrecenben
- Leharapta felesége ujját a féltékeny kamionos
- A jövő útja vagy az autósok sarcolása az új budapesti parkolási rendszer?
- Nagy Márton Matolcsyról: Egy leköszönő jegybankelnök szavait nem érdemes tovább kommentálni
Nyilvánossá váltak a 2009-es érettségi és felsőoktatási felvételi eljárás adatai. A számokból kiderül, hogy idén többen tesznek érettségi vizsgát valamilyen tárgyból, magasabb a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma és népszerűbb az elektronikus ügyintézés is.
Az ismert adatok alapján idén nehezebb dolguk lehet az érettségi bizonyítványt szerző és a felsőfokú képzésre jelentkezőknek, a mesterszakokra készülő hallgatók viszont a következő években várható helyzetnél jobb esélyekkel folytathatják tanulmányaikat.
Emelkedés a tavalyi csökkenés miatt
Több éves emelkedés után 2008-ban visszaesett az érettségi bizonyítványt szerző diákok száma, idén viszont várhatóan ismét a 2007-es (89 036 fő) szintre, a becslések szerint 89 ezer főre emelkedik a középiskolát elvégzők száma. Növekedik a valamilyen tárgyból érettségizők száma is, mert idén érheti el az érettségit az első évfolyam, ahol bevezették az ötéves, nyelvi előkészítős képzést. Ez körülbelül tizenkétezer diákot jelent, a teljes létszám 124 122-ről 137 469-re emelkedik.
Az emelt szintű érettségi vizsga változatlanul népszerűtlen. Miközben a középszinten vizsgázók száma a tavalyi visszaesés (427 570) után ismét növekedett (469 776), az emelt szintű vizsgára csak 25 ezren jelentkeztek. Ez körülbelül a 2005-ös, első érettségi szintje. Egy évvel később, 2006-ban már 46 ezren választották a nehezebb utat, de a számok azóta folyamatosan csökkennek.
Visszaesés tapasztalható az emelt szintű felvételivel bejutott diákok számában is. 2006-ban még 29 ezernél is többen, tavaly már nem egész huszonegyezer hallgató jutott be így a felsőoktatásba. Manherz Károly az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára szerint a tendencia annak tudható be, hogy igen kevés alapképzési szakon előfeltétel az emelt szintű érettségi.
Az alap- és osztatlan képzések között a gazdaságtudományi szakok messze a legnépszerűbbek, a jelentkezők 22 százaléka választott ilyen jellegű pályát magának. A második helyre a műszaki pálya került 14 százalékkal, bölcsészettudományokkal 11 százalék foglalkozna.
Évfolyamok csúsznak össze
Összhangban van a felvételizők és az érettségizők számának növekedése. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium mindkét esetben nagyságrendileg tizenegyezerrel több diákra számít. A jelentkezők száma 2009-ben jelentősen nőtt az elmúlt években tapasztalható folyamatos csökkenés, és a tavalyi mélypont után.
A Magyar Nemzet keddi száma az alacsony 2008-as értéket a tandíj bevezetésének, az idei növekedést pedig a tandíjat eltörlő népszavazás eredményének tudja be. A sajtótájékoztatón erre nem tértek ki, de elhangzott, hogy az öt évfolyamos képzés „csúszása” miatt alakult ki csökkenés.
Jön a mesterképzés
Idén a jelentkezések száma az ötévesek végzésének, és az induló mesterképzési szakoknak köszönhetően mintegy 30 százalékkal, 96 986-ról 127 500-ra emelkedett. A hallgatók összesen 21 700 államilag támogatott helyre juthatnak be, de ebbe már beleszámítanak a keresztféléves képzések is.
A meghatározott szám a 2006-ban alapképzésre felvett 62 000 hallgató 35 százalékával egyezik meg, a következő években a BA képzések
Fejlesztéspolitikai tanszék a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem és az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség együttműködésének köszönhetően Magyarországon elsőként jött létre a Területi Tervezési és Fejlesztéspolitikai Kihelyezett Tanszék. Az új helyszín elsősorban a területfejlesztő geográfus szakos hallgatók gyakorlatorientált mesterképzésének ad majd otthont. A megállapodás értelmében az Ügynökség évente 40-50 diáknak nyújt kutatási lehetőséget és szakmai gyakorlatot.
keretszámának csökkenése miatt várhatóan mesterszakokon is kevesebb állami hely lesz. Államilag támogatott képzésekre 14 046 első helyes jelentkezés érkezett. Legnépszerűbb a pedagógusképzés, amit 26 százalék választott, a bölcsészettudomány 13,3 százalékot vonz, a gazdaságtudományok pedig 13-at. Mesterképzésre jelentkezhetnek a BA szakot hat félév alatt elvégző főiskolások és a korábbi, 4 évfolyamos rendszerben diplomázók is.
Az ősszel induló képzések akkreditációja jelenleg is tart, pillanatnyilag 228 szakra lehet jelentkezni, ebből 51 tanári diplomát ad majd. Újságírói kérdésre válaszolva Manherz Károly elmondta, Magyarországon az EU-átlagnál kisebb, 2,6-2,9 százalékos a diplomás munkanélküliek aránya.
A korábbi éveknél népszerűbb a felsőfokú szakképzés is, amire a 2007-es esztendőtől eltekintve folyamatosan egyre több diák jelentkezik. Idén 6203 tanuló folytatná tanulmányait ilyen formában, a tavalyi érték 4762 volt.
Szeretik az e-felvételit
Egyre többen használják az e-felvételi rendszert a felsőoktatási jelentkezés során, Bakos Károly főtanácsadó szerint a 127 ezer felvételizőből körülbelül 47 ezren választották az elektronikus ügyintézést. Az érték négyszerese a tavalyi adatnak, ez pedig minden érintettnek előnyére válik, hiszen az online rendszerrel szinte lehetetlen hibás jelentkezési lapot beadni (idén összesen körülbelül 3000 hibás jelentkezés érkezett be), egyszerűbb a kitöltés és a feldolgozás is.
Bakos hangsúlyozta, hogy a jelentkezési határidő lejárta után az e-felvételi adatmódosításra és egyéb adminisztrációs feladatok elvégzésére is használható, a Felvi.hu pedig egyéb szolgáltatásokat is kínál a felvételizőknek. További előnye az e-ügyintézésnek, hogy a tapasztalatok szerint gördülékenyebbé teszi a jelentkezők tájékoztatását és a problémák megoldását, ezért az illetékesek arra buzdították a jelentkezőket, hogy - amikor csak lehet - a telefon helyett online próbálkozzanak.