Összezártak a szocialisták

A belső béke most a legfontosabb az MSZP-ben. Ezért a pártelnök- és miniszterelnökjelölt-választásra készölő vasárnapi kongresszus előtt az országos elnökség, a megyei elnökök és küldöttcsoport-vezetők bábáskodásával, valamint a választmány áldásával a szocialista párt kollektív vezetésre készülődik. Olyanra, amelyik szövetségbe kényszeríti az összes pártelnökaspiránst, és a leköszönő Gyurcsány Ferencet sem engedi el.

Mindenki lép egyet

A konstrukció lényege: az MSZP vezetőjévé előlépő Lendvai Ildikó két ügyvezetőt emel maga mellé. Kiss Péter alelnököt és kancelláriaminisztert, illetve Szekeres Imre elnökhelyettest és honvédelmi minisztert. Így mindkettő elmondhatja magáról, hogy az ügyvezetőség előrelépést jelent, ugyanis erősebb jogosítványokkal jár majd, mint az elnökhelyettesi vagy az alelnöki poszt. Ráadásul fent említett három figurán kívül a párt élére szintén jelölt Mesterházy Attila is léphet egyet előre, ő veheti át Lendvaitól a szocialista képviselőcsoport irányítását.

Index montázs

Információink szerint nem volt könnyű feladat elérni, hogy végül az MSZP egyszemélyes pártelnöki jelöléssel vágjon neki a kongresszusnak. Lendvai úgy kopogtatott be az elnökség, a megyei elnökök és küldöttcsoport-vezetők ülésére, hogy ő bizony nem kér a megtiszteltetésből, keressenek más elnökjelöltet. Úgy tűnik, Lendvait az sem hatotta meg, hogy Budapest és a legtöbb megye őt akarta a párt első emberének, vagy Kiss Pétert, aki már korábban deklarálta, hogy ha Lendvai mögé meggyőző többséget lehet kovácsolni, akkor visszalép a frakcióvezető javára.

Ami az erőviszonyokat illeti: például Budapesten Lendvait kilenc kerület jelölte, Kisst hat, Szekerest öt, Mesterházyt négy. (Egy kerület több jelöltet is támogathatott.) A szombaton lemondott Gyurcsány és köre is elsősorban Lendvai, másodsorban Kiss mellett érvelt, és próbálta gyengíteni Szekerest. Emlékeztetőül: Gyurcsány szerdán blablának minősítette Szekeres mondanivalóit, és emberi minőségében is szidalmazta.

Márpedig ha Lendvai kitért volna a pártelnökség elől, valószínűleg Kiss sem szállt volna csatába. Attól tartott ugyanis, hogy akár ő, akár Szekeres, akár Mesterházy győz, mindegyikük csak egy megosztott pártot vezethetett volna, amivel képtelenség biztosítani a normális kormányzati hátteret a durva megszorítások idején.

Ha pedig az a helyzet állt volna elő, hogy a többiek esetleges visszalépése után csak Szekeres marad talpon, akkor hála Gyurcsány gyalázásának felrobbanhatott volna a kongresszus. Magyarán Gyurcsány és híveinek protesztszavazatai miatt Szekeres akár egyetlen jelöltként sem biztosan számíthatott volna többségi támogatásra, amitől az MSZP a szétesés szélére sodródodhatott volna.

A megyék meggyőzték

Így a megyei elnökök másfél órán át masszírozták Lendvai lelkét, hogy ne lépjen vissza a jelöltségtől. A meggyőzési folyamat egyik fontos része például az volt, amikor Kiss, Lendvai, Szekeres ismertette eltérő elképzeléseit, majd miután Kiss visszalépett Lendvai javára, Szekeres időt kért a kongresszusig, hogy átgondolja a helyzetet. Erre a jelenlévők közölték, hogy addig senki sem mászkál el a pártházból, amíg a három erős ember meg nem alkuszik egymással.

A megyei elnökök azt is világossá tették, hogy a pártbéke a legeslegfontosabb, így ha Gyurcsány az évi félmilliárd forintból gazdálkodó Táncsics-alapítványt kéri, akkor oda kell neki adni. Igaz, ez nem feltétel nélküli átadást jelentett, úgy tudjuk, Gyurcsány azt javasolta, hogy a politikusokat távolítsák el az alapvetően kultúratámogatásra szakosodott alapítvány kuratóriumi elnökségéből, és baloldali értelmiségiekkel töltsék fel a testületet.

Ezt a javaslatot azonban a helyszínen leverték, már csak az azért is, mivel ha a saját bevallása szerint aktív szerepvállalásra készülő Gyurcsány vezetheti a kuratóriumot, akkor a kurátorok is lehetnek pártpolitikusok. A gyurcsányi szándék érthető: jelen felállásban az elnök szavazata pont egyet ér a hét közül, és a kuratóriumi elnökségben több ellenfele is van, tag például Mesterházy Attila, Simon Gábor választmányi elnök, Ujhelyi István alelnök, Varga László elnökségi tag.

A vázolt konstrukcióval végezetül többé-kevésbé mindenki elégedett volt. Már csak azért is, mivel ez a hármas egység, amit a pártban többen csak szocialista triumvirátusként (pedig a szó latinul annyit tesz: „három férfi szövetsége”) emelgetnek, vélhetően garantálja, hogy egy EP-bukás után se alakuljon ki vezetési válság, és ne kelljen újra tisztújítást tartani.

Kezeket a gombra

A legkevésbé irigylésre méltó helyzetben talán Mesterházy van, akinek egy választási kudarc után kell majd a frakcióval elfogadtatnia a szociális büdzsét vélhetően alaposan megcsonkító költségvetést. Mesterházy frakcióvezetőségéről a képviselőcsoport dönt majd, de valószínűleg elfogadják Lendvai utódlási javaslatát.

Egyes vélekedések szerint megint a régi metódus érvényesült, miszerint a vezetők egymás között lejátszották a pártelnökválasztást, és a képviselőket gombnyomó mamelukokká degradálták. Ráadásul a vasárnap délután egykor kezdődő kongresszuson a résztvevőknek arra sem lesz lehetőségük, hogy elsírják bánatukat, és kommentálják a miniszterelnök-jelölt Bajnai intézkedéstervezetét. Ezt a panaszt azonban több szocialista vezető nem látszik érteni, mondván: a trojkát nem a tizenöt fős elnökség fogadta el, hanem egy körülbelül negyvenfős tanácskozás, ahol a küldöttcsoportok vezetői is bent ültek, illetve a konstrukcióra a mintegy százötven fős választmány is rábólintott.

Azt pedig, hogy a kongresszus 13 órakor kezdődik, már körülbelül egy hete deklarálták, és kibeszélőshow nem véletlenül nem lesz, ugyanis most életveszélyes lenne ötletbörzét tartani a 13. havi nyugdíjról és egyebekről. Ezekről majd az EP-választás után esedékes, mintegy kétezer fős pártértekezleten esik majd szó, mielőtt a kormány elkezdi tervezni a büdzsét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!