Rezidencia van, csak nem lakható

Ötletelés

A rezidenciák kálváriája Orbán Viktor idején kezdődött. Már 1999-ben tervek születtek arról, hogy a közjogi méltóságok váljanak meg a Rákosi-korszak levegőjét árasztó rezidenciáktól, és hagyják el a "közjogi skanzent".

Az állam ezért 2002-ben előszerződést kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal a Béla király úti rezidencia-központ eladásáról. A bank 2 milliárd forint előleget ki is fizetett a 3,7 milliárd forintos árból. A kormány elképzelése az volt, hogy a befolyó pénzből négy ingatlant vásárolnak és újítanak fel, így a három közjogi méltóság külön épületbe tud költözni. Az Állami Számvevőszék későbbi megállapítása szerint azonban ezt nem készítették elő kellőképpen, így a lehetséges ingatlanok köre folyamatosan változott, többről menet közben derült ki, hogy nem alkalmas a feladatra.

Közben az államnak gondoskodnia kellett a 2000-ben leköszönő Göncz Árpád elhelyezéséről is, a törvény szerint ugyanis a legalább két évig államfősködő közjogi méltóságnak hivatali ideje végeztével legalább háromszobás lakás jár. Göncz Árpád ezért a Belügyminisztérium kezelésében lévő Vérhalom tér 7. szám alatti épületben kapott lakást, amelyet előzőleg 129 millió forintért újítottak fel.

Mádl Ferenc 2000-ben a Béla király útra költözött (és maradt is 2005-ig), és az MFB-vel kötött szerződés alapján 2002-ig ott lakhatott Orbán Viktor és Áder János is. Közben zajlott a lázas ötletelés, hol is legyen az új kormányfői rezidencia. Az akkori elképzelések szerint az új rezidencia a Béla király úton följebb, a Csermely utcánál lévő egykor Fácánosként is ismert volt Horthy-villa lett volna.

Az épület korábban a kormányzó fiának, a később háborús pilótaként lezuhant Horthy Istvánnak volt kedvenc hétvégi háza és téli síkirándulásaikor is itt tartózkodott. A kőfallal körülvett terület 1948-tól zárt és titkos objektum volt. A szájhagyomány szerint kémelhárító és hírszerző oktatóközpont működött itt, sőt állítólag itt húzta meg magát Carlos, a Sakál néven ismertté vált terrorista is.

A Fácános felújításának építészeti tanulmányterve azt javasolta, hogy inkább új épületet emeljenek miniszterelnöki rezidenciának. Ezt azonban Orbán nem fogadta el, ő ugyanis a felújított villában képzelte el a leendő kormányfő lakhelyét. Végül az a döntés született, hogy a Fácánosból csak rendezvényközpontot csinálnak, de a kormányfő nem fog itt lakni. (Az épület jelenleg viszonylag jó állapotban van, információink szerint a nemzeti vagyonkezelőnél azt mérlegelik, hogyan lehetne hasznosítani a nagy nyilvánosságnak az értékes területet.)

Medgyessy és Gyurcsány otthon maradt

Hosszas huzavona után végül Orbánék is arra jutottak, hogy a miniszterelnöki rezidencia céljára mégiscsak a Művész utca 6. szám alatti objektum lenne alkalmas, ahol anno Antall és Horn is lakott. Az épületet ezért több mint 800 millió forintért felújították, modernizálták a védelmi berendezéseit.

Az új kormányfő, Medgyessy Péter azonban nem akart a rezidenciába költözni, így a gyönyörűen helyrehozott és modernizált Művész utcai villát végül Szili Katalin házelnök kapta meg, aki jelenleg is itt lakik.

A 2002-ben hivatalba lépő Medgyessy Péter maradt felesége Stromfeld Aurél utcai házában. Az épületet a Köztársasági Őrezred 37 millió forintért tette biztonságossá. Az akkori kommunikáció szerint ez igazán takarékos megoldás volt.

A 2004-ben miniszterelnökké lett Gyurcsány Ferenc elődjére rátett még egy lapáttal, már ami a takarékoskodást illeti. A 100 leggazdagabb magyar listáján szereplő Gyurcsány saját zsebből tette biztonságossá házát, pontosabban Apró Antal a volt kommunista politikus villáját, ahol Gyurcsány felesége és anyósa, Apró Piroska élt. Az egykori Kádár-villával szomszédos Szemlőhegyi úti házban külön helyiséget is kialakítottak a testőröknek (azt nem számolta ki senki, mennyibe került az elmúlt években a villánál tartott tüntetések rendőri biztosítása)

Sólyom László kálváriája

Mádl Ferenc államfő 2005. augusztus 4-én fejezte be hivatali idejét. Addig a Béla király úti rezidenciában lakhatott, lelépése után a Köztársasági Elnöki Hivatal egy II. kerületi, 160 négyzetméteres, második emeleti társasházi lakást vásárolt neki nettó 126 millió forintért.

Ekkor kezdődött Sólyom László kálváriája. Az új köztársasági elnöknek először nem találtak megfelelő rezidenciát, ezért egy ideig saját társasházi lakásában lakott, amelyet ideiglenesen a közelben felállított lakókocsikból őrzött a testőrség. Az államfőnek több ingatlant is felajánlottak, ezek azonban vagy nagyon rossz állapotban voltak vagy nem lehetett különválasztani a privát lakást és a reprezentációs célú fogadóteret.

Sólyom helyzetét végül a rezidencia-saga újabb fordulata oldotta meg. 2005-re kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mégsem fogja megvenni a 13 hektáros Béla király úti rezidenciaparkot. A XII. kerületi önkormányzat ugyanis olyan kategóriába sorolta a kerületrendezési tervben ezt a területet, amely csak ritka beépíthetőséget tett volna lehetővé (az MFB lakóparkot akart építeni a rezidenciák helyére). Az akkori Kincstári Vagyoni Igazgatóság ezért tárgyalásokat kezdett az MFB-vel, hogyan fizessék vissza a korábban megkapott 2 milliárd forintos előleget.