A Nagy Testvér a kormány új közbiztonsági példaképe

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) megszületett az új közrendvédelmi és közbiztonsági törvénycsomag. A több törvény módosítását is tartalmazó jogszabály-tervezetből egyértelműen látszik, hogy a kormány a szigorítás útját választotta.

Szigorodó btk

A büntető törvénykönyv módosítása súlyosabb büntetéseket és kevesebb kedvezményt helyez kilátásba a felfegyverkezett elkövetők, valamint a súlyos, a fegyveres és az erőszakos bűncselekmények elkövetői számára. Új büntetőjogi kategóriát is alkotnak: a többszörös visszaeső erőszakos bűnözők különösen szigorú elbírálásra számíthatnak.

Javul viszont a sértettek, áldozatok helyzete: bevezetik a (támadást) megelőző jogos védelem intézményét, és gyorsabb eljárásra lehet számítani a lefoglalt javak visszaadása valamint a kártérítés terén. A büntetések jobban személyre szabhatóvá válnak: a pénzbüntetés felső határa több mint százmillió forintra nő, ám az alsó határ is 75 ezer forint lesz. Emellett – az erőszakos többszörös visszaesőket kivéve – bevezetik a börtönbüntetések részbeni felfüggesztésének lehetőségét.

Gázspray és gumibot

E változások a bűncselekmények gyanúsítottjaira, elkövetőire és áldozataira vonatkoznak. Elfogadásra várnak ugyanakkor olyan új jogszabályok is, amelyek mindenkit érintenek majd. A közrend fenntartása terén ugyanis az eddigieknél szorosabb rendőrségi együttműködés és jóval nagyobb szerep vár a fegyveres biztonsági őrségekre, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatokra, a közterület-felügyeletekre és a polgárőrségekre.

A polgárőrök a jövőben gázspray-t igényelhetnek a rendőrségtől, amit kizárólag jogos védelmi helyzetben alkalmazhatnak. A közterület-felügyelők önvédelmi eszköztára gumibottal bővül (ők eddig is tarthattak maguknál gázsprayt), és ismét jogosultságot kapnának gépkocsik elszállítására.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontja szerint indokolatlan, hogy a bűnmegelőzés keretében újabb, súlyos testi sértésre alkalmas eszközökkel bővítsék a testületek önvédelmi eszköztárát. E szervezetek tagjai ugyanis nem esnek át a rendőrökéhez hasonló szigorú (erkölcsi, szakmai, pszichés és fizikai) alkalmassági szűréseken.

A jogvédő úgy vélik, ugyanilyen megfontolásból a gyakran megtámadott BKV-ellenőrök, sőt, a tanárok is kaphatnának gumibotot. A változás a testületek tagjaiban a fenyegetettség-érzetet növeli; ehelyett inkább az állampolgárokban kéne tudatosítani, hogy aki közterület-felügyelőre támad, hivatalos személy ellen követ el erőszakot.

Kamerát mindenkinek

A bűnmegelőzés terén talán legnagyobb horderejűnek tekinthető változás a közterületi térfelügyelet átalakítása lesz. Az önkormányzati fenntartású, mostanáig kizárólag a rendőrök által működtetett kamerarendszereket a jogszabályok módosítása után a közterület-felügyeletek is üzemeltethetnék. A felvételeket például a tilosban parkolók, tiltott helyen kutyát sétáltatók és szemetet lerakók elleni eljárások során használhatnák fel. Mindez örvendetes lenne, ha a tervezetben az állampolgárok jogainak védelme is hasonló hangsúlyt kapna.

A TASZ álláspontja az, hogy a térfigyelés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozással járó eszköz. A személyes adatok védelméhez való jog ugyanis információs önrendelkezési jog: ha nem sértett jogszabályt, bárki visszatarthatja a rá vonatkozó információkat, megőrizheti anonimitását. Márpedig ezt a jogot a járókelők képét rögzítő rendszerek ellehetetlenítik.

Az ilyen rendszereket fenntartó fővárosi kerületek döntéseit vizsgáló TASZ egyetlen olyan bizottsági vagy képviselő-testületi jegyzőkönyvet, előterjesztést sem talált, mely szerint az adott önkormányzat mérlegelte volna a térfigyelés társadalmi hasznosságát, az alapjog-korlátozás szükségességét.

A TASZ szerint a térfelügyelet tervezett kiterjesztése előtt átfogó hatástanulmányt kell készíteni (ez amúgy is törvényi előírás). Meg kell vizsgálni, hogy bevált-e a kamerás térfigyelés, és ha valóban csökkent a bűnözés, az a kameráknak, vagy esetleg a kapcsolódó közvilágítás-fejlesztésnek köszönhető-e. Előfordulhat, hogy ugyanazt az eredményt olcsóbban, például fokozott járőrözéssel is el lehet érni.

A jogvédők úgy látják, hogy a térfigyelés amúgy is elhibázott stratégián alapul: ha adott helyen valóban csökkenthető általa a bűnözés, valójában csak a jómódú önkormányzatok kapnak jogi eszközt, hogy – az alapjogok korlátozása árán – kiszoríthassák a területükről a deviáns elemeket. Ehelyett a jogvédők olyan bűnözés elleni stratégiát pártolnak, amellyel országos szinten lehetne eredményeket elérni, és kizárólag végső esetben tartják elfogadhatónak a térfigyelés mint közrendvédelmi, bűnmegelőzési eszköz használatát.

Térfelügyeleti stratégia

A törvénycsomagnak a térfigyeletre vonatkozó része a közterületi térfelügyeleti tanácsadó testület (KTTT) által készített stratégián alapul. A szervezetet az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete elektronikus kormányzat módszertani központja (SZTAKI EKMK) irányítja. Dr. Tóth Zoltán, az EKMK és a KTTT jogász vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a stratégia értelmében nem a felvételek készítését kéne tiltani, hanem a garanciákat kell megteremteni, hogy azokkal senki, így az állam se élhessen vissza.

Ennek megfelelően a stratégia alappillére, hogy bárkinek alkotmányos joga legyen megtekinteni a róla készült felvételt. Ehhez persze tudnunk kéne, hogy hol kezdődik a bekamerázott terület, vagyis annak határát mindenhol ki kell táblázni. Ugyanilyen fontosnak tartják a rögzítés és a felvételek feletti állami kontroll fenntartását. A KTTT a térfigyelő rendszer bővítését a bevethető élőerő nagyságához kötné: ha nincs kit küldeni az autótolvaj elfogására, felesleges több kamerát üzembe helyezni.

A korábban hosszú ideig az Országos Választási Bizottság élén álló Tóth szerint abszurd, hogy bár a kamerák képein ma is látszik például az illegális szemétlerakás, a felvételeket törvényi felhatalmazás híján nem lehet bizonyítékként felhasználni a szabálysértési eljárások során. Ezért, valamint a bevethető élőerő növelése érdekében javasolta a KTTT, hogy a térfigyelő rendszereket a közterület-felügyelők is működtethessék.

A felmerülő adatvédelmi aggályok miatt a KTTT azt is javasolta, hogy a felvételeket csak meghatározott ideig tárolják, utána digitálisan titkosítsák, a feloldókulcs használata pedig miniszteri döntéshez kötődjön. A javasolt rendszer emellett naplózná az egyes felvételekhez való hozzáféréseket is.

És a valóság

Magyarországon nem készült még olyan, tudományos igényű kutatás, ami azt vizsgálta volna, hogy a nem megfigyelt utcákhoz képest a bekamerázott közterületeken hogyan változott a bűncselekmények aránya. Tóth Zoltán az Indexnek elmondta, hogy a SZTAKI is csak nemrég kapott megbízást egy ilyen adatgyűjtés és elemzés készítésére.

Miközben az IRM új csomagja mindennek ellenére kikövezi az utat a térfelügyelet kibővítése előtt, adós marad a jogi garanciák megteremtésével. A KTTT stratégiájának sarokpontjai közül ugyanis épp ezek nem kerültek be az IRM tervezetébe. Így egyelőre szó sincs a megfigyelt területek kitáblázásáról, a hozzáférések nyilvántartásáról, a felvételek megőrzési határidejéről és az azokhoz való állampolgári hozzáférésről. Mindezt az Indexnek Tóth Zoltán is elismerte, ugyanakkor továbbra is eltúlzottnak tartja a polgárokat megfigyelő, de ellenőrizhetetlen Nagy Testvért vizionáló hasonlatokat.

Érdekesség, hogy miközben a törvény alakításában tevőlegesen részt vett, a KTTT nem bejegyzett lobbiszervezet. Az összeférhetetlenség gyanúját erősíti, hogy az Akadémia égisze alatt készült stratégia közreműködői közt nemcsak rendőrök, közterület-felügyeleti vezetők, SZTAKI-s és önkormányzati szakemberek találhatók. A névsorban a térfigyelő rendszereket tervező és építő cégek (Erando Kft., WBS Rendszerház Kft., Quali-Top Kft.) vezetőinek nevei is olvashatók.