Nyílt háború készül az MSZP-ben

Az MSZP megyei elnökei mondják ki a végső szót csütörtöki ülésükön arról, hogy a július 4-i szocialista kongresszus kinyisson-e személyi kérdéseket, azaz foglalkozzon-e elnökségi tagok, netán az egész elnökség cseréjével. A kérdés a testület hétfői öt órás ülésén már előjött, de a 14 fős vezérkar akkor (8:5 arányban) úgy döntött: nem kéne ezzel foglalkozni a küldöttgyűlésen. (A hiányzó 14. ember Herczog Edit, aki nem vett részt a megbeszélésen). Az elnökségben Ujhelyi István dobta be, hogy az elnökség kérjen maga ellen bizalmi szavazást a kongresszuson, hogy kiderüljön: kellő legitimációval viheti-e a tovább a pártot.

Felvetése nyomán gyorsan nyilvánvaló lett, hol húzódik a pártot kettészelő árok – egyik oldalán a régi gárda áll, például Kiss Péter alelnök, Lendvai Ildikó pártelnök, Szekeres Imre elnökhelyettes. (A vitában őket támogatta Hiller István, Juhász Ferenc, Veres János elnökségi tag, Puch László pártigazgató, Lamperth Mónika elnökhelyettes.) Az árok másik oldalán a fiatalok táboroznak. Közéjük tartozik többek között Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettes, Botka László szegedi polgármester, és ők ugyan nem tagjai az elnökségnek, ám akadnak a testületben szövetségeseik. Nevezetesen Ujhelyi, az elnökségbe a budapesti lobbi segítségével bejutó Bárándy Gergely, Vadai Ágnes és Varga László elnökségi tag, valamint hozzájuk csatlakozott az eddig konszolidációs politikát hirdető Mesterházy Attila alelnök és frakcióvezető is.

Mától megszűnt a trojka

Lépését egyébként többen értetlenül fogadták, ugyanis ő is azután vehette át a szocialista képviselőcsoportot, miután a márciusi kongresszus a párt élére állította a Lendvai-Kiss-Szekeres ügyvezető trojkát. (Aminek vezető szerepe gyakorlatilag formálisan megszűnt, ugyanis a tegnapi tanácskozáson megalakult az úgynevezett választási bizottság, ami az országgyűlési választások végéig irányíja a pártot, a testületnek pedig mind a hat tisztviselő – elnök, két elnökhelyettes, három alelnök – tagja, azaz Ujhelyi és Mesterházy szerepe amúgy is felértékelődik.)

Az ügyvezetői trió azzal érvelt, hogy egyrészt nem ártana, ha érdemi programot tudnának elfogadni a kongresszuson, ami egyrészt az új balos irányt, másrészt a tisztakezűséget hangsúlyozza. (Emlékeztetőül: sokak szerint az MSZP-ről a akkor alakult ki a mutyipárt képe, amikor kirobbant a Zuschlag-ügy.) Szekeres azt forszírozta, hogy a problémákat tárgyalásos úton oldják meg, ugyanis a személyi kérdések szétszakíthatják a pártot. Erre rímelt Kiss, aki szerint korosztályos mixet kell előállítani, azaz a fiataloknak több beleszólást kell biztosítani a pártügyekbe, lehetőséget kell adni, hogy érvényesíthessék érdekeiket a listák összeállításakor, illetve aktívan beleszólhassanak a miniszterelnök-jelölt kiválasztásába és a kampányba.

Burány Hagyót képviselte

A bizalmi szavazás mellett kardoskodókat ez nem hatotta meg. Az ötök külső segítséget is kaptak, mégpedig Burány Sándortól. Az elnökségben szavazati joggal nem, de tanácskozási joggal bíró budapesti elnök az elnökség megújítása mellett érvelt (több forrásunk szerint Hagyót képviselve). Az Index információi szerint Burány azon vélekedésére, hogy a hibás politikát folytató elnökségnek mennie kell, erőteljes szóváltás robbant ki Veres és Burány közt. A volt pénzügyminiszter szerint persze lehet kárhoztatni a jelenlegi vezetőséget, de Burány 2007 óta vezeti az MSZP legnagyobb szervezetét, úgyhogy akkor ő miért nem vonja le a konzekvenciákat.

Mindenestre Burány kötötte magát az elnökségre szűkített tisztújításhoz, ami többek szerint automatikusan felmenő rendszerű tisztújítással (az alapszervezetektől a megyéken át) jár együtt. Az alapszabály azonban csak annyit mond, hogyha az elnökség létszáma az eredeti létszám kétharmada alá csökken, tehát hat tag kiesik, akkor kongresszust kell összehívni, mégpedig azokból a küldöttekből, akik az előző kongresszusra kaptak mandátumot. De hogy ez mit jelent, azt mindenki másképp értelmezi: egyes verziók szerint ez a kongresszus csak pótolja a kieső elnökségi tagokat. Másrészt senki nem tudja, mi van akkor, ha a kétharmad alá csökken a komplett elnökség megszűnését jelenti.

A kormány és a megyék biztonsági játékot játszanak

A megyék biztosra mennek, még a kongresszus előtt megpróbálják összeállítani saját területi listáikat, így a helyi erőviszonyokat és az esetleges bejutó helyeke elosztását semmilyen határozat nem zavarja. Hogy miképp viszonyulnak a bizalmi szavazás kérdéséhez a megyei vezetők, arról csak találgatni lehet. Belső kalkulációk szerint nagyjából egyensúlyba vannak, akiknek kedves az ötlet, és azok, akik nem kérnek belőle. És persze van néhány bizonytalan is, így vélhetően attól függ az ügy, ők merre hajlanak.

És persze a párt bizonytalansága a kormányra is kihat. Éppen ezért az Index információi szerint egy olyan forgatókönyv is készül, ami azzal számol, hogy belső csatái miatt nem marad az MSZP a ciklus végéig a kabinet mögött. Így a kormány október végéig rohamtempóban október végére elfogadja a költségvetést, és válságkezelő vállalásait teljesítve gond nélkül állhat fel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!