Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Zárt kongresszust tartanak a szocialisták

2009.07.03. 14:31 Módosítva: 2009.07.03. 15:55
Elvileg mindenben megegyeztek egymással a vitatkozó szocialisták, az úgynevezett fiatalok és az úgynevezett öregek felosztották maguk közt a pártot, elodázták a tisztújítást. A kormány is megnyugodhat, a kongresszus pár baloldali lózungért cserébe támogatni fogja a válságkezelést. Ennek ellenére a tanácskozást, biztos ami biztos, zárt ajtók mögött tartják, ami tapasztalataink szerint akármit is jelenthet.

Bár a miniszterelnöknek a hivatalos kommunikáció szerint nem dolga, hogy a szocialista párt belső ügyeivel törődjön, az Index MSZP-s forrásokból származó információja szerint Bajnai Gordon szeretné, ha egy ötpontos lista bekerülne a szombati kongresszus határozati anyagába. Ami egyrészt biztosítaná a pártot, hogy a kormány ad némi baloldali karaktert válságkezelő programjának (így három pont szólna a kisember védelméről, a szociális biztonságról, illetve a tehetős rétegek erőteljesebb megsarcolásáról). Cserébe viszont az MSZP-nek is garantálnia kellene, hogy nem puhítja fel a válságkezelést, így a többi pont lényege az lenne, hogy a párt mindent megtesz a makropálya megtartásáért.

07

Nem kezdik ki a kormányt

Azaz praktikusan a szocialisták nem forszírozzák a hiánycélt veszélyeztető intézkedéseket, nem akadályozzák, hogy az önkormányzati szektorból mintegy 120 milliárdot, a MÁV költségvetéséből pedig további 40 milliárdot vegyen ki a kormány. Illetve, ha szükséges, segít újabb 130-180 milliárd forintot megtakarítani a költségvetésnek.

Persze ahhoz, hogy a kongresszus bármit mondhasson a kormányzat politikájáról, előbb a pártbeli viharokat kellett lecsendesíteni. Amik akkor robbantak ki, amikor körülbelül három hete Ujhelyi István, az úgynevezett fiatalok képviseltében felvetette, hogy a pártelnökség kérjen maga ellen bizalmi szavazást a kongresszuson, hogy kiderüljön: az EP-vereség után hisz-e még vezérkarában a párt. Akkor az elnökség 8:5 arányban leszavazta a javaslatot. Ám abba belement, hogy a bizalmi szavazásról bővebb fórum: az elnökség, a megyei elnökök, és a platformvezetők összevont tanácskozása döntsön.

Párttörténeti érdekesség: bizalmi szavazás egyszer volt az MSZP történetében, akkor amikor a bukott államfőválasztást követő kongresszuson Hiller István pártelnök kért egyet maga ellen. Hiller a voksolást nagy többséggel élte túl, 480 küldöttből 456 támogatta. Kollektív testület elleni bizalmi szavazást azonban nem ismer a párttörténelem. Valami hasonló egyedül az vizitdíjról szóló népszavazás után esett meg. Gyurcsány Ferenc akkor azt javasolta, hogy az elnökség ajánlja fel a lemondását. A testület meg nem ajánlotta fel.

02

Kiegyeztek döntetlenben

Igaz, akkor más volt a helyzet, a referendum a közvetlenül a kormányzati politikát meszelte el. Az EP-választáson viszont direkt a pártot minősítették le a szavazók. Mindenesetre a bizalmi szavazás felvetése kinyitotta az MSZP elégedetlenségi szelepét, és hosszú, generációsnak titulált huzakodás kezdődött. Ennek során fiatalabb, régóta párttisztséget viselő emberek akartak leváltani korosabb, régóta párttisztséget viselő embereket a megújulás jegyében.

A birkózás során azonban egyik tábor sem tudta egyértelműen két vállra fektetni a másikat, így egyre erősödött a pártszakadás veszélye. Végül a péntek délelőtti tanácskozáson elfogadták a mintegy nyolc napja formálódó kompromisszumot. A pártot az országgyűlési választásokig irányító országos választási bizottságot kibővítik a fiatalok delegáltjaival. Értesüléseink szerint Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter, Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Botka László szegedi polgármester és Boldvai László biztosan bekerül, és valószínűleg Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettes is.

A szokásjog szerint az ovb-t a miniszterelnök-jelölt vezeti, márpedig a kiegyezés szerint azt a fiatalok jelölik majd. Ahogy vélhetően ők adják a kampányfőnököt is. Ez a két poszt mindenesetre garantálja, hogy a fiatalok kellő súllyal vehessenek részt a párt irányításában. Korábban volt olyan felvetés is, hogy az elnökség megújulásának értelmében az ovb tagjai a paktumban vállalják, hogy "lelkiismereti döntés alapján" nem indulnak elnöki, elnökhelyettesi, alelnöki posztért.

Elnapolták a problémákat

Mindenesetre a népi elégedetlenség rászorította a nagyokat arra, hogy egyezségükbe a helyi és megyei szervezetek akaratát is érvényesítsék. Ennek szellemében az az ovb tag, aki fontos feladatot kap, valószínűleg kénytelen lesz kijönni a kormányból, és csak a pártban dolgozhat. November végén, december elején pedig jön a tisztújítás. Megjegyzendő, a pénteki tanácskozáson is azon ment a vita, hogy a tisztújítás teljes körű legyen-e, azaz a megyei és a helyi szervezetekben is végigmenjen-e, vagy csak az elnökségre korlátozódjon.

Előbbi hívei szerint ha már reformálják a pártot, akkor reformálják teljes egészében, míg az utóbbi támogatói azzal érveltek, hogy az MSZP és a kormányzás széteséséhez vezetne, ha a választások előtt pár hónappal felforgatnák a pártot.

Ebből még bármi kisülhet

Ám megegyezés ide vagy oda, az MSZP nem tűnik túl biztosnak magában. A kongresszusi küldöttek között akad, aki továbbra is a bizalmi szavazást támogatja, és van olyan is, aki nem bolygatná a status quót - a reggeli megyei értekezleten megjelentek 60 százaléka a kiegyezésre szavazott, 40 százalék pedig arra, hogy semmi se változzon - azaz a bizalmi szavazás teljesen lekerült a napirendről. Mindenesetre a szocialisták most úgy döntöttek, bezárkóznak a vasúttörténeti parkba, és nem engedik a sajtót a helyszínre. Holott eddig kongresszusaik zöme legalább félnyilvános volt, jobb esetben csak a személyi szavazásokról zárták ki a médiát, de a nyitó beszédeket mindig meghallgathatta a sajtó. Egyedül akkor rekesztették kívül a médiát, amikor 2004-ben Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter meccselt a miniszterelnök-jelöltségért, de miután meglett az eredmény, azért bemehetett a sajtó. És ott deklaráltan személyi kérdésről volt szó, most viszont hivatalosan programalkotó kongresszusra gyűlik a párt.

A hivatalos indoklás szerint a kirekesztés oka, hogy az összes másik párt zárt kongresszusokat tart, de ez meglehetősen fals érv, hisz húsz év alatt korábban is rádöbbenhettek volna a szocialisták erre az igazságra. Ráadásul az MSZP érdekét az szolgálná, hogyha érdemi mondanivalója a legnagyobb nyilvánosságot kapja, így gyanítható, hogy a szocialisták attól félnek, nem programvita lesz a kongresszuson, hanem személyeskedés és csetepaté.