A tüntetők és a rendőrök is jogot sértettek

A nap eseményeiről az Index is beszámolt, azonban azóta sem sikerült tisztázni, hogy mennyire volt jogszerű maga a demonstráció és az oszlatás.

Amennyiben egy tüntetést bejelentenek, a rendőrség azt tudomásul veheti illetve megfelelő indokok alapján betilthatja. A betiltott demonstrációk feloszlathatók, a résztvevők ellen a karhatalom felléphet, őket előállíthatja.

Ez alól az általános szabály alól jelent kivételt a „spontán tüntetés" idehaza egyelőre nem kodifikált fogalma. A spontán demonstráció az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 2007-es magyar vonatkozású ítélete óta fontos hivatkozási alap.

A Medgyessy-Nastase találkozó miatt kirobbant és feloszlatott demonstráció kapcsán született strasourgi határozat kimondta, hogy ha a békés tüntetés spontán szerveződött, azaz a kiváltó esemény óta nem telt el az engedélyezéshez szükséges három nap, akkor nem oszlatható fel. Egy június 21-i rendőrségi egyeztetés és a gárda honlapján olvasható július 2-i felhívás alapján azonban egyértelmű, hogy a július 4-i demonstráció előre megszervezett volt.

A Magyar Gárda honlapján fellelhető, június 21-i keltezésű jegyzőkönyv szerint a szervezet képviselője egy július 4-re bejelentett demonstrációról tárgyalt a BRFK képviselőivel. Az eredetileg a Kossuth térre bejelentett gyűlés helyszínét Incze Béla, a szervezők képviselője az egyeztetésen a Szabadság térre módosította, Forintos Katalin rendőr főhadnagy pedig jelezte, hogy az engedélyezésről a BRFK fog dönteni.

A BRFK utóbb dodonai döntést hozott: a rendezvényt hatáskör hiányában nem tiltotta meg, de nem is vette tudomásul, mivel "a Szabadság tér a demonstráció időpontjában nem minősül közterületnek". A később bejelentett további helyszíneken – köztük a Bazilika előtti Szent István téren és a Kossuth téren – a rendezvények megtartását a rendőrség a gyülekezési törvény 8. § (1) bekezdése alapján megtiltotta.

Az Index szerette volna megtudni, hogy a Szabadság tér miért nem minősült közterületnek, hogy bejelentett-e valaki demonstrációt az Erzsébet térre, és hogy a betiltott rendezvények a közlekedést akadályozták-e, vagy a népképviseleti szervek, bíróságok működését.

Az utóbbi eset azért lenne érdekes, mert az említett intézmények szombatonként köztudomásúlag zárva vannak. A másik esetben viszont az Erzsébet téri Gödörnél kéne minden este szétkergetni azt a sok száz fiatalt, akik – ezek szerint – a park füvén heverészve a forgalmat akadályozzák. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője az Index érdeklődésére elzárkózótt attól, hogy kiegészítse vagy megindokolja a rendőrség tiltó határozatait.

Problémát okoz az is, hogy a rendőrség közleményei szerint a rohamrendőrök először a gárdista egyenruhásokat kezdték előállítani. Csakhogy a Fővárosi Ítélőtábla nem a gárdista egyenruha viselését, hanem a Magyar Gárda Egyesületet tiltotta be, a félkatonai osztagok félelemkeltő demonstrációi miatt.

Az öltözet a véleményszabadság része, a fekete nadrág, mellény, fehér ing és piros kendő viselése – mivel azok nem önkényuralmi jelképek – nem törvénysértő, így a ruha alapján történő rendőrségi válogatás jogellenes volt. Hasonlóan kérdéses, hogy a rendőrség milyen alapon hivatkozik az intézkedései indokaként egy jogerős, de írásban még nem közölt, a peres felekhez nem eljuttatott, így jogi érvénnyel egyelőre nem rendelkező ítéletre.

Egyértelműen jogellenes volt a tüntetők magatartása is, akik egy engedély nélküli rendezvényen vettek részt. A rendőrök a hangosbemondóval rengetegszer felszólították őket a távozásra, ám ők a helyszínen maradtak. Az oszlatás szempontjából teljesen mindegy, hogy gárdista egyenruhában békésen üldögélve a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekelték-e a fűben, vagy sortban és pólóban vörös fejjel ávéháztak és zsidóztak-e három méterrel távolabb: az intézkedés jogszerű volt.

Az viszont erősen kérdéses, hogy volt-e törvényes alapja annak, amikor a rohamosztagosok az ülő és álló tüntetők közül többeket paprikaspray-vel néhány centiről fújtak arcon. A várható tüntetések miatt az egész főváros területére elrendelt egész napos fokozott ellenőrzés is erősen eltúlzott intézkedésnek tűnt. Az előállítások közben a rendőrökre támadó, vizespalackokkal és kövekkel dobálódzó emberek előállításának jogosságához viszont semmilyen kétség nem férhet.

Mindez egyrészt egyértelműen arra utal, hogy a rendőrségnek megint nem sikerült tiszta, érthető és jogilag kellően alátámasztott indokok alapján eljárnia és fellépnie, aminek ezúttal egy jogerős bírósági ítélet nyomán támadt politikai elvárás állhat a hátterében. A Magyar Gárda tagjai pedig magánemberként tiltakozhatnak ugyan egyenruhában az ítélet ellen, de mint az egyik, az Index által megkérdezett jogi szakértő megjegyezte, ezentúl a szervezet még bohócruhában, a kenyér árának növekedéséért sem okolhatja a cigányokat az etnikai feszültségekkel sújtott településeken, mert a bíróság éppen a félelemkeltés miatt minősítette őket (és nem az egyenruhájukat) törvényellenesnek.