Norbert, Cintia
13 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Még a szemem is behunytam, úgy lőttem

2009.07.28. 20:52 Módosítva: 2009.07.28. 20:52
Felmentett a bíróság egy 47 éves budapesti nőt, aki egy vadászpuskával fejbe lőtte alvó fiát. Az ítélet szerint a nő nem vonható felelősségre, mert súlyos kokainhasználó fia miatt hosszú ideje rettegésben élt, és tettének elkövetésekor beszűkült tudatállapotban volt. Utánajártunk mit jelent ez az elmeállapot, miben más egy ilyen tett, mint az előre eltervezett, vagy hirtelen felindulásból elkövetett emberölés. Összehasonlítottuk annak a 46 éves nőnek az esetével, aki hét évet kapott, miután megsebesítette egy pisztollyal élettársát. A férfi őt, várandós lányát és rákos édesanyját is súlyosan bántalmazta. Mindkét nő a saját- és családja védelmével indokolta tettét.

„Van egy gyerek, aki nyilvántartott drogfüggő, és emellett skizofrén. Éveken át rettegésben tartja, inzultálja családját, baltával rájuk töri az ajtót. Félelemben tartja a családot"- mondja Antal Albert, aki a nyomozó hatóság felkérésére az első orvosszakértői véleményt készítette az asszonyról, két nappal a lövés után. A rendkívül zaklatott idegállapotú édesanya 2008. február 25-én férje vadászpuskájával közvetlen közelről fejbe lőtte alvó fiát.

A budai villában, jómódban élő nő a tettére így emlékezett vissza: "amikor megláttam a fegyverszekrényt, úgy éreztem, csak így védhetem meg a családomat", "még a szemem is behunytam, úgy lőttem".

„Éppen akkor nem volt vita az anya és fia között, de a nő félt, hogy mi lesz, ha a fia felébred, mi lesz, ha nem vette be a skizofrénia elleni gyógyszert. A félelem miatt pedig hosszan tartó feszült idegállapotban él, akkor jön az a pillanat, amikor mérlegelés nélkül cselekszik" – mondja Antal Albert, aki szerint a fiú magatartása féktelen, indulatos, állandóan kötözködő volt.

Az élettársáról hasonlóan beszél az a 46 éves nő, aki nyolc évet kapott, amiért rálőtt az éppen terhes lányát bántalmazó férfira (A nő történetét, és a kalocsai női börtönben vele készített interjúnkat itt olvashatja). A férfi három hét gyógyulási időszak után felépült.

M. Tünde kifogásolja, hogy az orvosszakértő nem vette figyelembe pánikbetegségét, a bíróság az évekig tartó bántalmazást is hellyel-közzel vette számításba. A bírósági iratok ismeretében annyi bizonyos, hogy az elsőfokú ítélet indoklása ugyan még nyomatékos enyhítő körülményként fogta fel a lelki és fizikai bántalmazást, a másodfokú, jogerős ítélet nyolcoldalas indoklásában egy szó sem esik róla. A beszűkült tudatállapot jelensége sem kapott szerepet, M. Tündét beszámíthatónak találták.

Beszűkítő félelem

Beszűkült tudatállapot akkor jön létre, ha a valaki régóta reménytelennek tűnő, feszültséget okozó élethelyzetben él, mondja az ügyektől független igazságügyi orvosszakértő, aki a két konkrét esetről nem mondhat véleményt.

„Egy bizonyos pillanatban, szűkült tudatállapotban végzetes kimenetelű cselekményt követhet el, ami látszólag megoldja nehéz élethelyzetét. A hirtelen felbukkanó ötlet cselekvésben valósul meg, mintegy rövidre zárva, kizárva a gondolkodás ítéletalkotó mozzanatát. Ezt nevezik rövidzárlati cselekménynek" – mondja Dr. Farkas Márta a SOTE egyetemi adjunktus-pszichiátere.

Szintén az ügytől független igazságügyi elmeorvosi szakértő Dr. Varga Béla Ottó érzékletes példával írja le ezt a tudatállapotot: „A zseblámpa fénycsóvája meghatározott területet világít meg. Ha széles területet ér, akkor halványabban, de több mindent látunk. Ha szorosan összenyalábolódnak a sugarak, határozott a kontúr, de attól egy centiméterre már semmi nem látszik. Akár egy cselekedetre is beszűkülhet a tudat, és mindenkivel előfordulhat. Például szintén a beszűkült tudat eredménye, ha valami nagyon foglalkoztat bennünket, és amiatt elfelejtünk más dolgokat" – fogalmazott a Budapesti Orvosszakértői Intézet munkatársa.

Dr. Farkas Márta szerint az ilyen tudatzavarban nincs mérlegelés, a személy nem gondolkodik, csak cselekszik. A szakember szerint mégsem gyakori, hogy ezzel a magyarázattal lépnének a bíróság elé az elkövetők, mert a beszűkült tudatállapotot és a rövidzárlati cselekményt a szakértőknek nem könnyű bizonyítaniuk.

Az állandó feszültség, amiben az elkövető hosszú ideig élt, igazolható, de az, hogy nem gondolkodott, miközben kést vagy fegyvert rántott, már csak az elkövető vallomása alapján derülhet ki. Emiatt fontos, hogyan meséli el az elkövető, amit tett. Sajátos szófordulatok mellett, a döbbenet, és a rettenet, amivel magára tekint, ezt a sajátos tudatállapotot igazolhatják.

A pszichiáter azt mondja, a tett én-idegenségét támasztja alá az is, ha az elkövető vallomást tesz, vagy feljelenti magát. A rövidzárlati cselekmény az eltervezettség látszatát is keltheti, mert az elkövető apró részletességig vissza tud emlékezni tettére. Dr. Varga Béla Ottó szerint a beszűkült tudatállapot megállapítása akár pofonegyszerű is lehet, de csak abban az esetben, ha például a beszűkülést egy szerelmes embernél szerelme tárgyát illetően figyeljük. „Abban az esetben azonban nehézkes, ahol egy adott bűncselekményről visszamenőlegesen kell megállapítani, hogy fennállt-e ez a környezetet kizáró elmeállapot, illetve, hogy annak olyan mértéke volt-e, ami csökkentette vagy meggátolta a büntetőjogi értelemben vett beszámíthatóságot. Nincs ugyanis egyetlen módszer, tünet, panasz, ami egyértelműen megítélhetővé tenné."

Beszámíthatatlan vagy sem

A magyar joggyakorlat szerint öt kóros elmeállapot esetében van lehetőség a beszámíthatóság korlátozására, vagy kizárására. A tudatzavar, a személyiségzavar, az elmebetegség, az értelmi fogyatékosság, és szellemi hanyatlás esetében enyhíthető a büntetés. Ha azt állapítják meg, hogy valaki egy bűntett elkövetésekor kóros elmeállapota miatt nem volt beszámítható, büntetését csökkenthetik, vagy börtönbüntetése helyett kényszergyógykezelésre utalhatják.

Antal Albert egyébként egyike volt azoknak a szakértőknek, akik Tasnádi Pétert beszámíthatatlannak találták. A bíróság első fokon ezért csökkentette a vállalkozó büntetését. Tasnádi jogerős, másodfokú ítéletekor azonban e szakértői véleményeket cáfoló véleményt tekintettek bizonyítottnak, és a vállalkozót végül beszámíthatónak találták, így súlyosabb büntetést szabtak ki.

A fiát fejbelövő anya esetében nem javasoltak az orvosszakértők kényszergyógykezelést, mert „megszűntek az adott kórképre, tudatzavarra jellemző tünetek, és megszűnt a kiváltó ok is", magyarázta ítéletét Antal Albert. Az asszony többször kérte fia felvételét különböző intézményekbe, és több rendőrségi feljelentést is tett ellene. Vagyis a beszűkült tudatállapothoz vezető állandó feszültség, fenyegetettség érzése bizonyítható volt. Az élettársára rálövő nő, M. Tünde is többször kihívta a rendőrséget, igaz, a távoltartó rendelkezés alkalmas működése hiányában nem mert feljelentést tenni, mert ő és családja is rettegett az agresszív férfitól.

A családjukat védő nők esete párhuzamba vonható, de természetesen nem feleltethető meg egymásnak. Az elmeorvosi szakértői munka során bonyolult lélektani együttjárásokat elemeznek, a teljes iratanyagot átrágják és aszerint döntenek.

Kettősség és bűnhődés

Antal Albert szerint egyébként azért volt lehetetlen felvetetni a drogfüggő, skizofrén fiút a pszichiátriai osztályra, mert ha a felvételi eljárás idején éppen nem támad a családjára, akkor nincs közvetlen életveszély, így a felvétel nem indokolt.

„Kényszeríteni senkit nem lehet, hogy elvonóra menjen, hogy bevonuljon egy intézetbe. Ha az illető pszichiátriai megbetegedése miatt veszélyes környezetére, orvos dönthet a beteg megfelelő szakintézetbe szállításáról, szükség esetén a rendőrség közreműködésével. Az ilyen súlyosan függő betegeknél az együttműködési készség azonban igen alacsony szinten működik" – mondja az elmeorvos.

„Ez a 47 éves nő korábban sosem bántotta gyermekét, sosem emelt rá kezet, sosem fékezte meg agresszióval. Annak ellenére, hogy nő félelemben él saját gyereke miatt, dolgozik benne az anyai szeretet is. Ilyen esetben borzasztó nagy bűntudat léphet fel, ami akár öngyilkosságig is elmehet. A belső büntetés-igény megvan, így ehhez képest a börtönbüntetés talán kevesebb is, mert az illető többször megéli a tettét, állandó lelki teherként viseli, hiszen állandóan felidéződik az emlékezésében" – fogalmazott Antal.

Az ellátórendszer nagy hiányosságának tartja Farkas Márta, hogy a szerfüggő emberek nem kötelezhetőek intézményi elhelyezésre és családjuk sem kap segítséget. A rendőrség pedig csak akkor avatkozhat be, ha tettlegességig fajul a konfliktus.

Önvédelem, de nem akárhogy

A részletes visszaemlékezés, ami a beszűkült tudatállapot jellemzője az előre eltervezett emberölés látszatát keltheti. Emellett felmerül, hogy ez a fajta kóros tudatállapot mennyiben tér el, vagy hasonlít az önvédelemből elkövetett emberölésre, vagy például arra az esetre, amikor a hosszú ideje bántalmazott nő, vagy gyerek támad vissza.

A hosszú ideje tartó bántalmazás vezethet hirtelen felindulásból elkövetett emberöléshez is. Például, ha a kocsmából, részegen hazaérkező férj verni kezdi feleségét, és a nő leszúrja. Ebben az esetben fennáll a fenyegetettség érzése, de ez olyan súlyos, hogy azonnali megoldást követel, ami általában egy túlméretezett válaszreakció, mondja Antal Albert, aki a fiát fejbelövő nő esete óta egy másik, a bántalmazó hozzátartozó ellen fellépő nő esetében is a beszűkült tudatállapotra hivatkozott, sikerrel. A huszonéves lány apját szúrta le, aki őt és édesanyját is évek óta bántalmazta. B. Edina elkövetőtől megtudtuk, hogy esetében bíróság felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki, így szabadlábon van.

A szakértő elmondta azt is, nem feltétlenül elmekóros eset az, amelynél indulati szituációról van szó. „A férje, élettársa ellen fellépő nő példájában nem zárható ki, hogy az asszony beszámítható volt, amikor a férjére támadt, és azért lehet bűnös, mert nagyobb erővel támadt vissza. A bíróság mérlegeli a körülményeket és dönt az erős felindultság megítélésében". Ilyenkor az elmeorvosi vizsgálat tehát az elkövetőt nem tartja beszámíthatatlannak, feltehetően az élettársára támadó M. Tünde esetében is erről volt szó.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport