Kormányzati nagytakarítás

Nem véletlen, hogy nyáron menedzselte le Bajnai Gordon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a Magyar Energiahivatal (ME), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezéreinek menesztését, a MÁV csúcsvezetésének átalakítását, illetve ekkor búcsúzott el a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója. Ugyanis, érvelnek informátoraink, a nyár punnyadt időszaknak számít a politikában, így egy gazdasági-állami intézmény vezetőjének lecserélése ellen sokkal kevésbé képesek összeállni a különböző lobbicsoportok.

Más szocialista forrásaink szerint azonban nem kimondott nyári nagytakarításról van szó, az időpont a válságkezelés és az azzal összefüggő parlamenti menetrend alakította így. Ugyanis, magyarázta egy szocialista informátorunk, a törvényalkotási láz miatt levegőt se volt ideje venni a kabinetnek (emlékeztetőül: a parlamenti ülésszakra is ráhúztak két hetet, s tolták ki június végéig). Így a személyi kérdésekkel körülbelül június közepén kezdhetett el foglalkozni a kormány. Akkor viszont mindegyikkel egyszerre, azért tűnhet úgy, hogy tömeges fejcsere zajlik. Ám, hangsúlyozzák informátoraink, minden egyes esetben konkrét ügyek és-vagy alkalmatlanság miatt kellett valakinek mennie.

Tátrai Miklósról például informátoraink szerint már kinevezésekor úgy vélték, hogy nagy rá a számos szervezetből összekalapált Magyar nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőjének kabátja, nem képes ekkora szervezetet irányítani. Ráadásul, állítják informátoraink, Oszkó Péter pénzügyminiszterrel sem volt képes harmonikusan együttműködni: többek között nem hozta a különböző minisztériumi ingatlanok értékesítéséből várt bevételeket, sok tárcánál elakadt az ingatlanprivatizáció.

Így egyes vélemények szerint Bajnai akkor is menesztette volna, ha nincs az úgynevezett Sukoró-vizsgálat. (A magyar állam egy hetvenhektáros, a Velencei tó partján fekvő telket cserélt el, ahova a vevő kaszinóvárost kíván építeni. Bajnai azt kérte: viszgálják ki, jogszerű volt-e a telekügyelet.) Mindenesetre a Sukoró-ügy megkönnyítette Bajnai dolgát, a frakció nem gördített akadályt Tátrai menesztése elé, hiába voltak informátoraink szerint olyan támogatói a képviselőcsoportban az MNV vezérének, mint például Veres János pénzügyminiszter.

Azért akadtak olyan személyi ügyek, ahol a frakciólobbik legalább részleges sikereket értek el. Például a MÁV rendbetételének (vasút reform és 40 milliárd forint kivonása) kapcsán MSZP-s információink szerint a kormányfő evidensnek tartotta, hogy új ember vegye át a vasúttársaságot. Andrási Miklós személyében meg is érkezett az új elnök vezérigazgató, de visszafokozva a MÁV-nál maradt a régi is. (A hivatalos verzió szerint Heinczinger István továbbra is feladata lesz a társaság operatív irányítása, Andrási feladata pedig egy átfogó stratégia kidolgozása lesz.)

Bár Hónig Péter infrastrukturális miniszter állítja, hogy semmilyen alku nem volt a személyekről, senkivel nem tárgyalt arról, hogy maradjon-e vagy sem a mostani vasúti vezér, az Index úgy tudja: a Puch László MSZP-pártigazgató és Podolák György (az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke) nevével fémjelzett kör tartotta a MÁV-on belül Heinczingert. Akinek ottléte, állítják informátoraink, továbbra is jelentősen zavarja a kormányt.

A PSZÁF vezetőjének, Farkas Istvánnak kirúgását magától értetődőnek tartják szocialista forrásaink, szerintük a miniszterelnök egyszerűen alkalmatlannak találta a szervezet irányítására, mondván: a szervezet nem látja el rendesen feladatit, és nem él jogaival. Így többek között képtelen a hitelszerződéseket módosító bankokat megfegyelmezni, és veszélyezteti a válságkezelés sikerét. (Farkas papírforma szerint lemondott a tisztségéről, de a személycserét gyakorlatilag kirúgásként értékeli a piac is, a lemondás lehetőségének biztosítása csak tisztes menekülőútvonal volt.)

Az ME-t vezető Horváth J. Ferencnek a sorsa az Index információi szerint igazából már áprilisban eldőlt, akkor, amikor az évi kétszázmilliárd forintot meghaladó forgalmú Emfesz gáztársaságot április végén egyetlen dolláros vételáron adták el egy kis svájci cégnek, az azóta sem tisztázott hátterű és tulajdonosi viszonyú RosGas AG-nak. És az ME meglehetősen furcsán, a magyar hatóságoktól szokatlanul gyorsan járt el: egyetlen nap alatt hagyta jóvá a RosGas befolyásszerzési kérelmét. A kormányzat ezután gondolta úgy, hogy a nyugdíjra érett Horváth éljen is a lehetőséggel, és vonuljon nyugdíjba.

A kakukktojás a sorban Laborc Sándor, hiszen az NBH főigazgatója formálisan magától ment, mégpedig azért, ahogy az ügyészség kezelte az UD Zrt. ügyet. A miniszterelnök forrásaink szerint azonban nem véletlenül nem emelt semmilyen kifogást távozása ellen, Bajnai ugyanis úgy gondolja, hogy egy olyan kompromisszumos személynek kell irányítani az NBH-t, akit az ellenzék is elfogad.