Nem csinál óriási üzletet a büntetésekből az ORFK

Legalább 9-10 milliárd forintot kasszírozott az állam az objektív gépjármű-felelősség bevezetése óta kivetett gyorshajtási bíráságokból. A sebességtúllépők fényképezése a 30 és 300 ezer forint közötti büntetések miatt kiváló üzlet lehetne, a rendőrség mégsem akar bevételcentrikus iparágat alapozni a traffipaxokra.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az ORFK pénzhiányra és az általános megszorításokra hivatkozva faragta le a nyár elején még nagyon ambiciózus traffipax-beszerzési terveit.

Háromnaponta egy elég lenne

A rendőrséget a jelek szerint a potenciális szállítók érvelése sem hatotta meg, pedig a cégek szerint gépenként havi 10 gyorshajtó lefülelése elegendő lenne ahhoz, hogy a rendszer eltartsa magát, az efölött „megtermelt” büntetések pedig már kifejezetten hasznot hajtanának a kincstár számára. A vállalkozók szerint kizárt, hogy az új gépek átlagban csak háromnaponta kapnának sebességhatár-túllépésen egy-egy autóst.

A rendőrség a jelenlegi traffipax parkkal, az összesen 8 darab, az M1-M0-ás autópályára kihelyezett fix gépek, és a rendőrautókba szerelt mobil sebességmérők segítségével az elmúlt nagyjából egy évben 260 ezer eljárást kezdeményezett gyorshajtás címén.

Az ORFK eldöntötte, hogy a júliusban lezárult, de időközben leállított, és a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitt 7 milliárdos közbeszerzést az üzletre esélyes vállalkozások vitájának lezárulta után sem ismétli meg a mostani formában.

Harmadolt beruházás

Információink szerint a rendőrség várhatóan az ősszel írja ki újra a tendert, de 600 helyett csak 200 gép üzemeltetésére kér majd ajánlatot.

Az előző tendert Pintér Sándor cége borította, miután olcsóbb beszerzési ajánlatával csak ország középső megyéiben, és csak 145 sebességmérő szállítására kapott megrendelést. A tender három régióra osztotta az országot, a nagyobb falatot jelentő nyugati részen a Budapest Mikroelektronika Zrt. (BM Zrt.), keleten pedig a Getronics Magyarország Kft. győzött. A Civil Zrt., a volt belügyminiszter vállalkozása az eredményhirdetés után megtámadta a nyugati és a keleti országrészre vonatkozó döntést, mert „kirívóan alacsony ár" hivatkozással kizárták az ajánlatát. Pintérék azonban nem örülhettek sokáig, a közép-magyarországi tender is a döntőbizottság elé került. Az ottani eredményt a Getronics támadta meg felvetve, hogy ha a Civil mérőhelyenként havi 298 ezer forintos ajánlata két régióban túl alacsonynak, azaz veszteségesnek számított, akkor a harmadikba a még alacsonyabb, 270 ezres ajánlata hogyan kerülhetett ki győztesen.

Rendszámleolvasóból traffipax

Egy vicc, hogy Puch László révén kaptuk az üzletet, különösen Pintér Sándor, volt belügyminiszter ellenében nevetséges a Heti Válaszban megjelent vád – nyilatkozta az Indexnek Hennel Tamás, a BM Zrt. vezérigazgatója. Hennel szerint a pályázók között a cége által adott 360 ezres árajánlat is „irreálisan alacsonynak” számított, ezért nekik is magyarázniuk kellett a döntéshozatal előtt a gazdaságossági számításaikat. Az ORFK egyébként az eljárás során végig nyílt ülésen és egyszerre tárgyalt a tíz jelentkezővel, a cégek árajánlatai így ismertek voltak egészen az utolsó körig a riválisok előtt is.

A BM Zrt. egy saját gyártású rendszerrel pályázott, amelyet az M1-es autópályán a rendszámleolvasó rendszerrel együtt már 2007 óta fejlesztenek. A pályamatricák érvényességét vizsgáló rendszámleolvasót a portugál, cseh és chilei autópályák mellett még számos országban használják. A cég két éve saját költségén próbaegységet is létrehozott az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-vel együttműködve. Meller szerint a július 16-án megtartott műszaki teszten is az általuk, és a Getronics által kínált eszköz tudott csak minden követelménynek megfelelni.

A Civil Zrt. egy német sebességmérővel indult. A traffipaxháború kirobbantásáról szerettük volna megkérdezni a Pintér-cég vezérigazgatóját is, de Tasnádi László vezérigazgatót egyelőre nem sikerült elérni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!