Frigyes
18 °C
24 °C

A székletet vizsgálják, de a belet kellene?

2009.09.10. 16:08
Eddig 14 ezer ember vett részt a 20 ezerből azon a szűrővizsgálaton, amely az 50-70 éves korosztályban a vastagbéldaganatok korai felismerését tűzte ki célul. Ha a program sikeres, jövőre elképzelhető, hogy országossá teszik a szűrést. A szakma egy része azonban továbbra is úgy véli: a székletbeli rejtett vér vizsgálata egyáltalán nem biztos módszer a vastagbélrák korai felismerésére, így ez a szűrővizsgálat nem is éri el célját. A célravezető a tömeges vastagbéltükrözés lenne, de ezt valószínűleg kevesen vállalnák.

Augusztus végéig 14 213-an adtak le székletmintát abban a bevezető szűrőprogramban, amely az 50-70 éves korosztályban a vastagbélrák korai felismerésére indult, közölte az Egészségügyi Minisztérium az Index kérdésére.

A nyár elején 200 önként vállalkozó háziorvos küldött ki meghívólevelet és székletminta gyűjtésére alkalmas kazettákat a nyilvántartásban szereplő címzetteknek. A székletmintákat a háziorvosok gyűjtik össze és küldik el a kijelölt klinikai laboratóriumba, ahol elvégzik az immunkémiai rejtett vérkimutatást.

Akinél a vizsgálati eredmény nem negatív, azokat a háziorvosok vastagbéltükrőzésre (kolonoszópia) küldik el, hogy tisztázni lehessen, van-e kezdődő vagy kifejlett tumor a szevezetben. Az egészségügyi tárca közlése szerint eddig 17 embert utaltak kolonoszkópiára, a vizsgálatok szeptember 8-án kezdődtek meg. A mintaprogram teljes lezárása és kiértékelése után novemberében születik minisztériumi döntés a vastagbélszűrés országos kiterjesztéséről, közölte a tárca.

A tüdőrák után a vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés Magyarországon. A Nemzeti Rákregiszter évente 8500 ezer új megbetegedést tart nyilván, és évente 5500-an halnak meg ebben a betegségben. A megbetegedés gyakorisága a 40. életév felett rohamosan növekszik, de a vastag- és végbélrák jellemzően az idősebbek, az 50 éves kor fölötti férfiak és nők betegsége. A betegség így 2,5 millió embert veszélyeztet.

Vastagbéltükrözés vagy székletvizsgálat?

A vastagbélrák ugyanakkor nagyon jól gyógyítható, ha időben felismerik. Tavaly a szakmán belül éles vita folyt arról, milyen módon szűrjék meg a veszélyeztetett korosztályt. Az onkológusok egy része, illetve a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a szakmai kollégium, a sebész társaság és a sebész szakmai kollégium is amellett érvelt, hogy biztos eredményt egyedül a vastagbéltükrözés adhat. Ez közel 100 százalékos biztonsággal kimutatja, ha van tumor vagy kezdődő daganat. A kolonoszkópia mellett érvelők azt hangoztatják: a székletvér-teszt nem megbízható. Egy vastagbélben lévő tumor ugyanis nem mindig vérzik éppen a vizsgálat időpontjában, így ez a módszer gyakran álnegatív eredményt ad.

A szakemberek másik fele szerint azonban a vastagbéltükrözés nagyon sok embert visszariaszthat attól, hogy elmenjen a szűrővizsgálatra. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Vastagbélszűrési Munkacsoportja is azt állapította meg: semmi sem bizonyítja, mennyivel csökkentené a halálozási arányt egy 50 éves kor felett elvégzett kolonoszkópia.

A kolonoszkópiához egy másfél méteres, ujjnyi vastagságú csövet vezetnek az emberbe a végbelén keresztül. Az orvos a csövön keresztül végigivizsgálja a bél falát, és szövetmintát is tud venni. Ez a művelet 10-60 percig is eltarthat, és ehhez levegőt kell fújni a belekbe. A beavatkozás alapvetően nem fájdalmas, de kellemesnek semmiképpen sem mondható. Azonnali beavatkozásra is alkalmas: ha a rákmegelőző állapotnak tekinthető polipot találnak, azt rögtön el lehet távolítani.

Megtévesztő lehet az eredmény

A hivatalos közlés szerint tavaly novemberben szakmai konszenzus született arról, hogy a szűrőprogramot a székletvér-kimutatással keződik. Megvan ugyanakkor a lehetőség arra, hogy a szűrésre behívott ember azonnal a biztos pozitív vagy negatív eredményt adó kolonoszkópiát válassza.

Úgy tűnik azonban, hogy a kedélyek a szakmán belül most sem csillapodtak le. Bodoky György onkológus professzor nem tartja jónak, sőt mégcsak konszenzusnak sem azt, ami ebben az ügyben történt. A székletvérvizsgálattal megtévesztik az embereket, mondta a professzor az Indexnek. Ha a teszt nem mutat vért a székletben, az emberek megnyugszanak, és azt hiszik, nincsenek veszélyben. Ez a teszt a vastagbélrákok miatt bekövetkező halálozást legfeljebb 17 százalékkal tudja csökkenteni, míg a kolonoszkópiás vizsgálat 80 százalékkal. Ez a modellprogram Bodoky György ezért nem alkalmas arra, hogy jelentősen javítson a hazai halálozási mutatókon.

Bodoky György szerint persze érthető, hogy az egészségügyi kormányzatok politikailag nem érdekeltek valóban hatásos és költséges szűrőprogramok elindításában, hiszen ezeket csak választási ciklusokon átívelő módon lehet megvalósítani. Egy ilyen országos szűrés, főleg, hogyha azonnali kolonoszkópiás vizsgálattal egyértelmű eredményt hozna, éveken át csak kiadásokkal járna, hiszen az egészségügyi rendszerre ömlesztené a kiszűrt daganatos betegeket. A haszon később jelentkezne, sikerülne ugyanis megelőzni még nagyobb kiadásokat azzal, ha ezek az emberek nem szorulnának súlyos terápiára, amikor már ráadásul menthetetlenek.

Kevesen mennek el szűrésre

Korábban Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára azt mondta: a nemzetközi fórumok ajánlása szerint három olyan szűrővizsgálat terjeszthető ki lakossági szintűvé, amelynek hatásossága a halálozás csökkentésével is bizonyítható. Magyarországon jelenleg két országos szűrőprogram fut: a 45-65 év közötti nőket kétévenként hívják be emlőszűrésre, a 25-65 év közötti nőknél pedig háromévente végeznek citológiát is alkalmazó nőgyógyászati vizsgálatot a méhnyak daganatainak korai felismerésére.

A probléma csak az, hogy az adatok szerint a szűrések ellenére Magyarországon érdemben nem javultak a halálozási statisztikák. Ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a szűréseken a megcélzott korosztálynak csak a töredéke vesz részt, holott népegészségügyi szinten is kimutatható eredményt csak akkor lehet elérni, ha legalább az érintettek 70 százalékát megszűrik.

A 2002 óta végzett emlőszűréseken tavaly a behívottak 49 százaléka vett részt (a korábbi években 36-52 százalék között részvételt mértek). Különösen érdekes a méhnyak-szűrések helyzete. Mivel ezek jelentős részét a nőgyógyógyászati magánrendelők végzik, amelyeknek nincs jelentési kötelezttségük az eredményekről, az erről a szűrésről meglévő adatok teljesen torzak és megbízhatatlanok.

Szakemberek egy része szerint be kellene látni azt is, hogy a behívásos rendszerrel nem lehet eredményt elérni. Szerintük hasznosabb lenne országos kampányokat indítani, hogy az emberek önként menjenek el a szűrésekre.