Meggyesezésre készül az MSZP

A Meggyes-nap folytatásaként a szocialista Alexa György az önkormányzati minisztert interpellálja, Közpénzen vett hallgatás címen. Az azonnali kérdések között Nagy László a kancelláriaminisztert kérdezi Megfigyelhetők-e a közalkalmazottak? címen, Török Zsolt pedig az önkormányzati miniszternek szegezi, hogy A keselyűk karmába került a kasszakulcs. Külön gratulálunk a szép alliterációhoz.

"Esztergom életében, mint csepben a tenger tükröződik, hogy hogyan működik a hatalom" - kezdte napirend előtti felszólalását a szocialista Szabó Zoltán. Szerinte Esztergom jól példázza, hogy mihez kezdene a Fidesz a korlátlan hatalommal, ha megkapná azt a választóktól. Például áron felül venne parkolókat, mint tette azt Meggyes Tamás. Eladósítanák az országot, mint tette azt Meggyes Tamás Esztergommal. Meggyes emellet Szabó szerint csónakázótavat épít magának önkormányzati pénzből, és önkormányzati pénzből próbál felsőfokú diplomát szerezni. Beszélt még a Szent István Gimnáziumban történt visszásságokról is.

Fotók: Huszti István

Molnár Csaba kancelláriaminiszter úgy érezte, hogy válaszolnia kell Szabónak, bár a kormánynak nincs hatásköre a kérdésben. De szerinte országos jelentőségű ügyről van szó, hiszen hasonló visszaélések történnek Fóton, Győrött, Nagykanizsán és Debrecenben is, amely városokban szintén fideszes a polgármester.

Pelczné Gál Ildikó (Fidesz) szerint néhány dologban egyetért a kormány és az ellenzék a vállalkozásokkal kapcsolatban, például abban, hogy fontosak. Aztán példákat hozott a szerinte értelmetlen fejlesztésekre. Mint amilyen a negyvencentis kilátó Bodrogkeresztúron, vagy amilyen a kutyafitnesz. Ezzel szemben Pelczné inkább egy csokigyártó céget támogatna, ami egy, gyerekkorunkból ismert mogyorós szeletet gyárt. Pelczné szerint a csokit sehol sem árulják, bár az Indexszel szemközti kisboltban pont igen.

A kormány a projektek versenyében hisz, mondta Varju László nemzeti fejlesztési és gazdasági államtitkár, aki szerint szerencsére a kormány nem a Blikkből tájékozódik. A negyven centis kilátó szerinte Bodrogkeresztúr évtizedes álma volt, ezért Pelcznének bocsánatot kéne kérnie.

Kóka János felszólalása elején kifogásolta, hogy Pelczné egy csokoládét és egy tetőcserepet népszerűsített a Parlamentben, élő tévéadásban. Amúgy a kampányfinanszírozásról és a költségvetéshez benyújtott módosító indítványok komolytalanságáról beszélt. Mint mondta, a független szemlélők szerint a pártok foglyai lettek a kampányfinanszírozásnak, képtelenek változtatni a kialakult rendszeren. Ennek fő oka szerinte a Fidesz, hiszen az SZDSZ, az MDF és az MSZP támogatni tudná a Transparency International és a Freedom House kampányfinanszírozási javaslatát. Hasonló szerinte a Fidesz hozzáállása a költségvetéshez, amelyhez 309 olyan módosító indítványt nyújtott be, amely ellentételezést nem tartalmaz, csak a kiadási oldalt növelné. Ezek a javaslatok szerinte "mind pontszerzők lennének a populizmusolimpián".

A kereszténydemokrata Molnár Béla szerint elképesztő dolgok történnek ma a parlamentben. Szabó Zoltán például ahelyett, hogy a saját portáján söpörne, másoknál keresi a bajt. Azt is felháborítónak tartotta, hogy Kóka János magyar termékek bemutatása ellen ágált, amit minden "jóérzésű magyar állampolgár" nevében kikért magának.

Katona Béla házelnök elvette tőle a szót, és figyelmeztette, hogy felszólalása témája más, a címe szerint "Mit fizet ki a kormány a közösségi közlekedés átszervezésével". Molnár szerint ő pont erről beszélt. Elsősorban azt nehezményezte, hogy a kormány tervei szerint bezárják a Zirc-Veszprém vasútvonalat. A háttérben Kóka Jánost gyanította.

Hónig Péter közlekedési miniszter irónikusan örömét fejezte ki, hogy részt vehet a magas szinvonalú vitában. Mint mondta, ő a legnagyobb érdekcsoport, az adófizetők érdekében jár el, akikből egyre kevesebb van, többek között azért, mert egy ilyen közösségi közlekedést kell fenntartaniuk. Szerinte nem szétverni akarják a közösségi közlekedést, hanem javítani a színvonalát. Az átalakítás elkerülhetetlen, mert különben a vasúti közlekedés egésze veszélybe kerül. A Zirc-Veszprém vonalon pedig amennyiben turisztikai szempontból érdekes, a helyi önkormányzatok a személyszállítást tovább üzemeltethetik.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint példátlan, ami napirend előtt történt. Például csokoládét osztogattak. Például termékmintákat mutogattak. Attól tart, hogy az Országgyűlés "egyszerű piaccá válik, ahová az ügynökök hordják termékeiket". Azt javasolta, hogy a házbizottság tiltsa meg, hogy bárki termékei reklámozására használja az Országgyűlést. (Eörsi arra utalt, hogy Pelczné Gál Ildikó egy csokigyár támogatását ajánlotta a kormány figyelmébe.)

Molnár Oszkár (Fidesz) személyes érintetség miatt kért szót, mert a múlt héten Lendvai ildikó, most hétfőn pedig Szabó Zoltán csúsztatott vele kapcsolatban. Szerinte őt nem lehet rasszistázni, mert ő hívta fel a figyelmet a magyarok és a cigányok közti feszültségekre, meg arra, hogy a külföldi tőke már a magyar önállóságot fenyegeti. Szerinte ezért őt nem lehet azzal vádolni, hogy zsidózik vagy cigányozik.

Teleki László (MSZP) romaként felháborodott Molnár Oszkáron, de Katona Béla házelnök megvonta tőle a szót, mert nem tett ügyrendi javaslatot.

Fotók: Huszti István

Alexa György (MSZP) azzal gyanúsította a Fideszt, hogy közpénzen utaztatott tüntetőket két hete egy önkormányzati tüntetésre, majd azzal is, hogy közpénzből finanszíroznak magánprojekteket. Például Meggyes Tamás, aki szerinte az Esztergomnak szánt költségvetési támogatást választókörzete kis falvainak utalja át, hogy biztosítsa népszerűségét a tavaszi választásokra. Alexa végül azt kérdezte, hogy a kormánynak van-e lehetősége Meggyes Tamás megfékezésére.

Nincs, válaszolta Varga zoltán önkormányzati miniszter, hiszen az önkormányzatok autonómiát élveznek. Az mindenesetre elítélendő, ha az önkormányzatok pazarolnak. Alexa elfogadta a választ, de sajnálkozott, hogy 1990-ben nem láthatták előre, hogy Molnár Oszkár és Meggyes Tamás hogyan él majd vissza hatalmával.

Másodikként Pelczné Gál Ildikó (Fidesz) interpellálhatott, akinek elsőként kellett volna, de Katona Béla házelnök rossz papirt nézett, amiért elnézést is kért. Pelczné a közbeszerzések visszásságairól beszélt, például arról, hogy kamu pályázatokkal érvényteleníthető a verseny, az eljárások megtámadásával pedig a végtelenségig húzható a döntés. Példaként a 4-es metrót és az M7-est hozta fel: az elsőnél 56 milliárd forintnyi EU-támogatásról kellett lemondani, a másodiknál egy eurocent támogatást sem kapott az ország a közbeszerzési eljárás érvénytelensége miatt.

Varju László nemzeti fejlesztési államtitkár szerint Magyarország egyetlen eurocent támogatást sem vesztett el, hiszen a saját rendszerben feltárt visszásságok esetén a támogatást más célra még fel lehet használni. A közbeszerzések rendszerét 2009-ben átdolgozták. A szabálytalansági eljárások nagy száma pedig szerinte azt bizonyítja, hogy a belső mechanizmusok működnek a visszásságok kivizsgálására. Pelczné úgy érzi, nem kapott választ a kérdésére, ezért nem tudta elfogadni a választ. Az országgyűlés viszont igen.

A kereszténydemokrata Puskás Tivadar a cukorbetegek érdekében interpellált. A cukorbetegeknek rendszeresen mérniük kell a cukorszintjüket, a könnyen működtethető készülékbe való tesztcsíkot viszont csak szakorvos írhatja fel, ami fölösleges utazgatásra kényszeríti a betegeket. De a többi gyógyászati segédeszközzel is hasonló a helyzet. "Miniszter úr, ugye ön szerint is sok felesleges terhet jelent ez a betegek számára?" - kérdezte Székely Tamástól.

Székely Tamás egészségügyi miniszter értetlenkedett, hogy pont a három szakvizsgával rendelkező Puskás kérdőjelezi meg a szakorvosi ellátás jelentőségét - bár Puskás ilyet nem tett. Az egészségügyi miniszter szerint csak évente egyszer kell szakorvossal felíratni a tesztcsíkokat, évente egyszer pedig egy cukorbetegnek amúgy is el kéne mennie a szakorvoshoz. Puskás nem tudta elfogadni a választ, mert szerinte Székely nem a feltett kérdésre válaszolt. Hiszen ő azt kérdezte, hogy miért kell szakorvosi papír egy tesztcsík felírásához. A parlament elfogadta a választ.

A szabad demokrata Sándor Klára úgy tudja, hogy bár már hatályos a távoltartásról szóló törvényi rendelkezés, alkalmazása mégis akadályokba ütközik, mert még mindig nem hoztak hozzá végrehajtási rendeletet. Az ideiglenes rendelkezés pedig nem ad elég útmutatást a rendőröknek a törvény végrehajtásához. "Mikorra várható a távolságtartási törvényben előírt végrehajtási rendelet megalkotása? Mikorra várható a törvény más törvényekkel való összhangjának megteremtése? Mikor készítik fel a rendőröket a törvény megfelelő végrehajtására" - kérdezte Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkártól.

(A törvény arról rendelkezik, hogyan lehet a családtagjait bántalmazó személyeket eltiltani áldozataiktól.)

Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár szerint minden feltétele adott a távoltartási törvény alkalmazásának, a felvetett problémákat már kezelte az igazságügyi minisztérium. Sándor Klára elfogadta a választ.

Pettkó András (független) a legális fémkereskedők érdekében szólalt fel. Szerinte a fémlopások megakadályozására kidolgozott új rendszer a legálisan működő fémkereskedők életét nehezíti majd meg, de nem tesz semmit az illegális fémkereskedelem ellen. A szabályozás újragondolását javasolta.

A törvényt 348 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés, kezdte válaszát Varju László nemzeti fejlesztési és gazdasági államtitkár. A legális vállalkozásoknak négy hónapja volt alkalmazkodni a júliusban életbe léptetett jogszabályhoz. Abban viszont egyetértett Pettkóval, hogy a hatóságoknak határozottan fel kell lépniük az illegális vállalkozások ellen. Pettkó nem tudta elfogadni a választ, a rendelet mihamarabbi átdolgozását követelte. A parlament viszont elfogadta.

Nógrádi Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy a kormány a rendelkezésre álló EU-támogatások mindössze nyolc százalékát hívta le az elmúlt időszakban. Ennek oka szerinte a "bonyolult és bürokratikus rendszer" lehet.

Varju László nemzeti fejlesztési államtitkár szerint Nógrádi mondandója nagyon távol áll az igazságtól, hiszen példái 2008 előttről származnak, és pontosan kéne tudnia, hogy most már három hét a hozzáférési idő a pénzekhez. A pályázatok nagy részénél pedig a szabály az utófinanszírozás, tehát Nógrádi példája arról, hogy egy óvoda 32 hónap alatt készül el, semmit sem bizonyít. Állítása szerint Magyarországon európai szinten is kiemelkedően magas az EU-s források felhasználása, de nem közölt olyan adatot, amit össze lehetne hasonlítani Nógrádi állításaival. Nógrádi nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A fideszes Horváth Zsolt a keynesiánus gazdaságélénkítő programokat hiányolta interpellációjában. Azt is kifogásolta, hogy az uniós támogatások alig 3,3 százalékát fordítják a kis- és középvállalkozások támogatására.

Varju László államtitkár szerint a vita nem közte és Horváth között van, a kkv-szektornak tényleg forrást kell juttatni. A kormány 1400 milliárd forint támogatást kínált a vállalkozásoknak. A technológiafejlesztési pályázat 7 milliárdos keretére 64 milliárd forintnyi igény érkezett, ezért a kormány végül 57 milliárdot fizetett ki. Telephely-fejlesztésre 4 milliárd forint támogatást adtak, és ezek csak kiemelt példák. Állítása szerint 30 százalékot meghaladó a kkv-k részesedése az uniós forrásokból. Horváth nem fogadta el a választ, a parlament igen.