Már tavaly is bejelentették Bajnai csomagját

Bajnai Gordon nem az első miniszterelnök, aki harcot hirdet a korrupció ellen. Az október 25-én bejelentett korrupcióellenes csomag kevés új elemet tartalmaz az elmúlt két évben már bedobott ötletekhez képest. De az előzmények még ennél is régebbre nyúlnak vissza. A közpénzek herdálása elleni küzdelem nyolc éve mindegyik kormány kiemelt feladata volt. Papíron. Ehhez képest nyolc év alatt Magyarország 17 helyet rontott a Transparency International korrupciós ranglistáján. Honnan indultunk és hová jutottunk?

Erős kezdés, még erősebb visszaeséssel

A kezdetek még szépek voltak. 1992-ben Magyarország a volt szocialista országok közül elsőként fogadott el törvényt a közérdekű adatok nyilvánosságáról. A Nyílt Társadalom Intézet vizsgálata (itt elérhető .pdf-ben) szerint Magyarország volt a legkevésbé korrupt az egykori kommunista országok között. Az, hogy itt született a legtöbb ítélet korrupció miatt, az intézet értékelése szerint nem a korrupció elterjedtségét, hanem a törvények hatékonyabb betartását bizonyította.

A vizsgálat szerint az Orbán-kormány alatt három negatív trend volt megfigyelhető: romlott a közpénzes projektek nyilvánossága és számokérhetősége, politikai jelölteket neveztek ki közintézmények élére és a közbeszerzések körül is voltak visszásságok, melyek ugyan a törvény betűjét nem, de szellemét sértették.

Ugyanakkor a kormány az EU-csatlakozásra készülve több fontos korrupcióellenes intézkedést is hozott. Ezek jellemzően az alsó hivatali szintek korrupcióját kezelték, de nem tették átláthatóbbá a közpénzek útját.

Az egyetlen nagy eredmény

Ezt a Medgyessy-kormány igyekezett kezelni az üvegzsebtörvény megalkotásával. A Transparency International 2007-es jelentése (itt elérhető .pdf-ben) szerint az akkor elfogadott közpénzügyi szabályok szerint "megszűnt az üzleti titok védelme a közpénzeket érintő ügyek körében".

Ehhez képest még ma is gyakran üzleti titokra hivatkozva tagadják meg az adatszolgáltatást állami szervek - például a Magyar Televízió székházbérleti szerződését is üzleti titokra hivatkozva nem adják ki a sajtónak.

A mai napig a legfőbb korrupcióellenes eredményként hangoztatott üvegzsebtörvényen túl Medgyessy létrehozta a Köztársasági Etikai Tanácsot, aminek a feladata lett volna, hogy javaslatot tegyen korrupcióellenes jogszabályokra. Mielőtt ezt megtehette volna, Medgyessy megbukott, utódja, Gyurcsány Ferenc pedig megszüntette a testületet.

Többszöri nekilódulással a semmibe

Gyurcsány kormánya leginkább megvalósulatlan intézkedéseket tett a korrupció ellen. Ilyen volt például az elektronikus információszabadságról szóló törvény, ennek előírásai szerint elvben a felsőbb bíróságok ítéleteit elektronikus formában is közzé kéne tenni. De a Legfelsőbb Bíróság és az Ítélőtáblák honlapjain nem érhetőek el az ítéletek.

2006-ban meghozott lobbitörvény a Transparency International értékelése szerint "nem járult jelentősen hozzá a lobbitevékenységek átláthatóságához, mivel a törvény hatálya korlátozott, és a törvényben foglaltak megvalósítása csak részben történt meg".

2007-től pedig gyakorlatilag a most bejelentett korrupcioellenes csomagon dolgozott a kormányzat. Gyurcsány kormánya még 2007-ben döntött úgy, hogy hosszútávú stratégiát és rövidtávú cselekvési programot kell kidolgozni. A feladatra 2007. augusztusában létrehozták az Antikorrupciós Koordinációs Testületet ami 2008. decemberében gyakorlatilag megszűnt, mert a résztvevő civil szervezetek a kormányzat tétlenségére hivatkozva kiléptek belőle.

Ismerős mondatok

Pedig Kondorosi Ferenc, az igazságügyi minisztérium akkori államtitkára egy hónappal korábban azt álította, hogy még 2008. novemberében a kormány elé kerülhet a korrupcióellenes stratégia. A tervezetet végül 2009. márciusában nyújtották be, de ekkor Gyurcsány Ferenc lemondott.

Bajnai Gordon október 25-én gyakorlatilag az akkor kidolgozott elvek mentén ígért új törvényeket. Olyannyira, hogy a Gyurcsány-kormány az utolsó ülésén elfogadta a mostanival gyakorlatilag egyező antikorrupciós intézkedéscsomagot, így legfeljebb újracsomagolásról beszélhetünk. 2010-ben, három évvel a rövidtávú cselekvési program igényének megszületése után akár életbe is léphetnek a korrupció visszaszorítását célzó jogszabályok.

Azt, hogy a korrupciót leleplezők a megspórolt pénz arányában jutalomban részesülhetnek, Draskovics Tibor már tavaly októberben bejelentette. Épp egy éve Gyurcsány Ferenc megbízta, "egy nagyon kemény korrupció-ellenes csomag" kidolgozásával. Amikor Gyurcsány Ferenc a tervezett intézkedésekről beszélt egy tavaly október 28-i ötpárti egyeztetésen, azt is állította, hogy a korrupcióellenes intézkedési csomag nagy része "már tavasz végén kész volt".

A bejelentővédelem ötlete sem új, sőt, a tanúvédelemnek már a gyakorlatban is működnie kellene - de például a malomipari kartellügyben eljáró Gazdasági Versenyhivatal, mit sem törődve az ügyet leleplező érdekeivel, nyílt tárgyalást tartott a többmilliárdos károkat okozó ügyben.

Csak a lényeggel nem törődtek

Az új korrupcióellenes csomag tehát nem is annyira új, az intézkedések pedig csak viszonylag szűk területet érintenek. Gyakorlatilag csak a bejelentővédelem és a közérdekű bejelentés intézményét teremtik meg, illetve hivatalt hoznak létre a bejelentések vizsgálatára. Viszont Gyurcsány csomagjaival szemben Bajnaiét már a Parlament elé terjesztették.

Pedig a korrupció legjellemzőbb formája a lakossági felmérések szerint az egészségügyben továbbra is kötelezőnek tekintett hálapénz, a legtöbb pénz pedig a továbbra is rendezetlen párt- és kampányfinanszírozás miatt tűnik el. Az utóbbi rendezésére a Transparency International és a Freedom House önálló javaslattal állt elő. A javaslatot elviekben három parlamenti párt, az MSZP, az SZDSZ és az MDF is támogatásáról biztosította, de elfogadására a Fidesz tartózkodó magatartása miatt kevés az esély.