Szlovákia
1
Románia
1
A hamis feljelentőt és a korrupt mechanizmusok kidolgozóit is büntetnék
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Egy banda harmincegy millió forint értékben lopott el rézkábeleket - Több órát is késhetnek a repülőgépek, járattörlések is várhatóak
- Izgalmas programokkal vár a főváros a hétvégén
- Rétvári Bence reagált a Horváth Mihály Gimnázium dráma tagozata körül kialakult ügyre
- „Égjetek, kutyák!" felkiáltással gyújtotta fel gyermeke házát egy borsodi férfi
A kormány a korrupcióellenes csomag keretében drasztikus eszközöket vetne be, hogy visszanyerje az adófizetők bizalmát. Az új hivatal szinte bármilyen felderítési eszközt bevethetne, a korrupt menedzsereket eltiltanák, és a közszférát érintő korrupciót lehetővé tévő mechanizmusok kidolgozóira is lesújtanának.
Szó nincs arról, hogy a választások közeledtével a kormány a párt- és kampányfinanszírozási visszásságokat szeretné elfedni a korrupcióellenes csomag bejelentésével – reagált Draskovics Tibor korábbi ellenzéki felvetésekre. Az igazságügyi miniszter szerint a pártfinanszírozás egyébként sem a kabinet sara, hiszen a kormány még 2007 őszén kidolgozott egy, a Fidesszel is egyeztetett modellt, amit aztán az ellenzék az utolsó pillanatban visszadobott.
Ám most, hogy civil szervezetek is kidolgozták a maguk, a kormányéval egybecsengő kampányfinanszírozási javaslatukat, a kormány színvallásra fogja kényszeríteni az ellenzéket – jelentette ki Draskovics, – mert az nem megy, hogy általánosságban nagyon elítélik a pártpénzügyeket, viszont semmit nem hajlandók semmit tenni a közélet tisztulásáért.
Örökre eltilthatók a cégvezetéstől
Márpedig a mostani korrupcióellenes csomag egyik legfontosabb célja az, hogy véget vessen annak a társadalmi érzetnek, hogy aki Magyarországon közpénz közelébe kerül, az lop. Éppen ezért a kormány nem csak a vesztegetésre akar lőni. Ugyanis klasszikus eset, hogy felderítik a pénz átadóját, és átvevőjét, de a korrumpáló vállalkozás vezetői és a jogosulatlan előnyöket biztosító (állami) cégek, hivatalok irányítói megússzák az ügyet.
A kormány szerint ezért egyrészt a menedzsmentet kell összességében befenyíteni. Ennek egyik eszköze, hogy a jogosulatlan előnnyel szerzett hasznot a cégnek vissza kell fizetnie, amit megfejel az említett összeg felét-kétszeresét kitevő büntetés is. Másrészt ha bizonyítható, hogy egy vezető tudott a cégénél zajló korrupcióról, akkor a ma is hatályos büntetéseken kívül azzal is számolnia kell, hogy bíróság tiltja el bizonyos tisztségek viselésétől (magyarán: hiába távozik a korrupcióban érintett cégtől, máshol sem tölthet be vezetői tisztséget).
A jogszabály betartása nem véd a büntetéstől
Hogy az előnyöket biztosító felet is sarokba szorítsák, a megalkották az úgynevezett tisztességes eljárás sérelme tényállást, ami nem magát a korrupciót (értsd: pénzátvétel) bünteti, hanem az ezt elősegítő mechanizmusokat. A tisztességes eljárást ugyanis az is megsértheti, aki nem hágja át a jogszabályt, hanem saját (egyébként törvény adta) mérlegelési jogkörében visszatetsző módon kedvez egyes pályázóknak, illetve lehetőséget ad a szabályoktól való eltérésre.
A tervezet pozitív ösztönzőket is beépít a rendszerbe. Annak a munkatársnak, aki cégénél, hivatalánál észlelt korrupciót jelent, egyrészt titoktartást és védelmet biztosít, másrészt anyagi hasznot. (Hogy ne lehessen visszaélni a bejelentés eszközével, a kabinet létrehozta a rosszhiszemű bejelentő kategóriát. Ide azokat sorolják, akikről bizonyítható, hogy nem tévedésből, hanem szándékosan tettek valótlan bejelentést. Őket a tervezet legfeljebb 150 ezer forint bírsággal sújtaná, súlyos esetben pedig a jelenlegi szabályok szerint hamis vád miatt lehetne vádat emelni ellenük.
A PM bármikor lecsaphat a közbeszerzésekre
Draskovics szerint szintén segít a korrupció visszaszorításában, hogy a felállítandó (egyelőre 25 fős létszámúra tervezett) érdekvédelmi hivatal 25 millió forintos vesztegetési ügynél automatikusan vizsgálatot indít (e summa alatt mérlegelheti, hogy érdekli-e az ügy). A tisztaság érdekében ajánlattevői oldalról feldarabolják a közbeszerzéseket, azaz például más szakértő ítéli meg, hogy milyen egy ajánlat műszaki tartalma, és utána, az előző szakvéleményre alapozva más szakember bírálja el az ajánlat költségeit. Bár nincs nyomozati jogköre, a közigazgatási eljárási rend annyi lehetőséget biztosítana az érdekvédelmi hivatalnak, hogy az a titkosszolgálati eszközökön kívül gyakorlatilag bármit bevethetne.
A különböző közbeszerzésekhez ma az ajánlatkérő (kormány, önkormányzat) kér fel úgynevezett közbeszerzési szakértőt, a jövőben ezt a közbeszerzési tanács jelölné ki, mégpedig szabott tarifával. Továbbá a tervek szerint a pénzügyminiszter megbízottja bármikor belenézhetne bármelyik közbeszerzés papírjaiba. Azt, hogy az új hivatalnak nincs külön nyomozati jogköre, az igazságügyi miniszter nem értékeli problémaként, szerinte a közigazgatási eljárási törvény olyan széleskörű felhatalmazást biztosít az új intézménynek, hogy gyakorlatilag csak titkosszolgálati eszközöket nem vethet be.
Sólyomnak és Bajnainak muszáj lesz egyetérteni
Hogy ezekkel a jogosítványokkal az új érdekvédelmi szervezet ne élhessen vissza, vagy a politika ne tudja rászorítani irányított vizsgálatokra, azt Draskovics szerint részben az garantálja, hogy a szervezet fejét gyakorlatilag a miniszterelnök és a köztársasági elnök közösen nevezné ki. A Bajnai-Sólyom konstellációban pedig ez a személy Draskovics szerint valóban politika-független lesz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
