Korrupcióellenes törvénycsomagról dönthetnek

Megkeresésünkre Szanyi Tibor is megerősítette, hogy a nyugdíjbiztosítási reform miatt keveredett vitába szocialista képviselőtársaival. Délelőtt megpróbálta levetetni a napirendről a kérdést, ez nem sikerült. Kérdésünkre, hogy ezek után hogyan fog szavazni, azt felelte, hogy a frakció nem engedte meg a képviselőknek, hogy elutasítsák a törvénytervezetet.

Pontosak voltak korábbi értesüléseink, Szanyi Tibor valóban azért volt dühös, mert az MSZP frakció az ő szándékaival szemben mégis napirendre vette a nyugdíjbiztosítási reformot. Parlamenti forrásaink szerint míg délelőtt biztosnak tűnt, hogy a törvény átmegy, délutánra már bizonytalanná vált a javaslat sorsa. Szanyi az interpellációk alatt Lendvai Ildikó pártelnökkel és Mesterházy Attila frakcióvezetővel is vitába keveredett, majd az ügyrendi kérdésekért felelős Göndör Istvánnal tárgyalt hosszasan - elképzelhető tehát, hogy még egy utolsó kísérletet tett a téma elhalasztatására.

A fideszes Gruber Attila az iránt érdeklődött, hogy miért kapott monopóliumot a TETRA digitális rendszer működtetésére a BKV. Baja Ferenc, az illetékes államtitkár kisebb műszaki zavarok után tudott csak megszólalni, nem működött a mikrofonja. Szerinte Gruber Attila felszólalása véletlenül sem találkozik a tényekkel, egyetlen állítása igaz, az, hogy a kötöttpályás közlekedés számára lehetőséget adtak a digitális frekvencia megszerzésére. A hozzáférést nem korlátozták, a BKV nem kapott monopóliumot. Gruber nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár szerint "a misztikus személyek nem álrendőrök voltak", hanem zuglói polgárőrök. Válaszát nagy derültség fogadta az ellenzéki padosorkból, hiszen ezzel Avarkeszi beismerte, hogy álrendőrök voltak, bár a rendőrség vizsgálata szerint a polgárőrök jogszerűen viseltek egyenruhát, olyat, amelyik különbözik a rendőrség egyenruhájuktól. Az ügyben pedig intézkedtek, hogy a jövőben ne viseljenek olyan - jelen esetben BRFK feliratú - megkülönböztető jeleket, amelyek alapján rendőrnek nézhetik őket. Erre állítólag a polgárőrök ígéretet is tettek. Balog nem fogadta el a választ, hiszen szerinte "az államtitkár úr sem gondolhatja komolyan, hogy a polgárőrök rendőrség feliratú autókkal járjanak". Állítása szerint a szóban forgó zuglói polgárőrök Amerikába járnak fegyveres kiképzésre. Az országgyűlés viszont elfogadta a választ.

Balog Zoltán, a Fidesz emberi jogi felelőse szerint 2009. október 23-án álrendőrök, fekete egyenruhát és BRFK, illetve BRFK Tűzoltó és műszaki mentő szolgálat feliratú karjelvényt viselő alakok jelentek meg több helyszínen is. Erről az általános ombudsman is jelentést készített, és kérdést intézett a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz. Vizsgálata szerint a feliratokat civil szervezet, egy polgárőrcsoport tagjai viselhették. Indított-e vizsgálatot ez ügyben a rendőrség vagy a minisztérium, kit terhel a felelősség, kérdezte az igazságügyi minisztertől.

A fideszes Bebes István azt a reményét fejezte ki, hogy a kormány nem kampányol majd a 8-as út kiépítésével, mivel az nem épül. Válaszában Oláh Lajos kölzekedési államtitkár azt mondta, hogy a finanszírozás és az osztrák tervek változása miatt csúszik az út építése, ami így viszont megnövelt műszaki tartalommal, autópályaként épülhet ki, ráadásul uniós támogatással. Igaz, így tovább húzódik az engedélyezési eljárás, de a Körmendet elkerülő autópálya-szakasz jövő év végére megépülhet. Bebes nem tudta elfogadni a választ, a parlament igen.

Oláh Lajos közlekedési államtitkár szerint a kormány 1100 kilométer mellékút felújításán dolgozik, emellett az elmúlt nyolc évben csaknem hatszáz kilométer autópálya és autóút épült. A közútkezelőt gazdaságossági okokból alakítják át, de létszámleépítésről nincs szó. Az átszervezés csak vezetőket érinthet, két vezérigazgatótól például megváltak, végkielégítésüket októberben kivizsgálták, kevesebbet kaptak. Az új szerződésekben pedig már nincs titoktartási díj. Manninger nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, a még mindig dühöngve szervezkedő Szanyi Tibor is visszaszaladt székéhez, és öklével a levegőbe csapva jelezte örömét, hogy még időben meg tudta nyomni az igen gombot.

A fideszes Manninger Jenő szerint a MÁV és a BKV botrányaihoz hasonló robbanhat ki a közúti igazgatóságnál is. A közutak burkolatjavítására sem jut pénz, de végkielégítésekre, hallgatási pénzekre és tanácsadói szerződésekre igen. Ugyanakkor kifogásolta, hogy százával rúgják ki a szakembereket a felszámolt megyei közútkezelő cégektől.

Korózs Lajos munkaügyi államtitkár elismerte, hogy az Állami Számvevőszék tanulmánya tényleg hibákat tárt fel a megváltozott munkaképességűek támogatásának rendszerében. Ugyanakkor a kép korántsem olyan borús, mint amilyennek azt Soltész lefestette. Szerinte a megváltozott munkaképességűeknek nem csupán a tíz százalékát foglalkoztatják, mint azt Soltész állította. A minisztérium mindenesetre a szakmai értékelések alapján igyekszik javítani a támogatási gyakorlaton. Soltész nem fogadta el a választ, ellenben a parlament igen.

A kereszténydemokrata Soltész Miklós szerint a kormány nem nyújt kellő támogatást a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához, illetve a meglévő támogatásokat nem megfelelően használja fel. Például a nagy foglalkoztatók támogatása helyett elaprózza a pénzeket, olyan cégeket támogat, amelyek csak kevesebb embert tudnak foglalkoztatni.

Kovács Tamás legfőbb ügyész kikérte magának, hogy az UD-ügyben folytatott nyomozást abszurditásnak nevezte Nyakó. Ezután felsorolta, hogy a nyomozás adatai szerint a feljelentésben foglaltakban nem történt bűncselekmény. És mivel adatgyűjtés nem valósult meg, ez ügyben nem is került sor tanúkihallgatásokra. Szilvássy György ügyében pedig a Nemzeti Nyomozóiroda kezdeményezte a meghallgatást. Nyakó István nem fogadta el a választ, ahogy a parlament sem.

A szocialisták szóvivője, Nyakó István szerint az ügyészség tevékenysége csak zavarosabbá tette az amúgy is nehezen átlátható UD-ügyet. A Dávid Ibolya által kirobbantott lehallgatási botrány kapcsán azt kérdezte, hogy mit jelent az ügyben a fokozott ügyészi felügyelet, hogy miért nem hallgatták ki a lehallgatásokat megrendelőket, hogy miért nem hallgatták ki Demeter Ervint, aki figyelmeztette a rendőrfőkapitányt, hogy lesz egy ilyen ügy. Azt sem érti, hogy miért nem hallgatták meg Stumpf Istvánt és Tombor Andrást, akiknek a neve megrendelőként felmerült az ügyben. Azt is furcsállta, hogy az ügy egyetlen gyanúsítottja Szilvássy György, aki csak bizalmasan, és csak a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak adta ki a felvételt.

Pánczél Károly interpellációjára Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára válaszolt. Szerinte nem szűntek meg iskolák, csak más formában működnek tovább. A roma integráció is működik, bár erre példaként azt tudta felhozni, hogy a roma gyerekekkel foglalkozó tanárok több pénzt kapnak. Működik az Útravaló, a hátrányos helyzetű gyermekeket támogató program is, amelyben húszezer diák vesz részt. Pánczél Károly nem fogadta el Arató válaszát, a parlament viszont igen.

Az interpellációk alatt a szocialista Szanyi tibor feltűnően idegesen magyaráz valamit Lendvai Ildikónak és Mesterházy Attilának. Értesüléseink szerint Szanyi le akarta vetetni a napirendről a nyugdíjbiztosítási reformot, erre ígéretet is kapott a délelőtti frakcióülésen, délutánra azonban változott a frakció álláspontja, így ma mégis szavaznak a nyugdíjbiztosítási reformról.

A Fideszes Pánczél Károly szerint a kormány kommunikációs trükkökkel próbálja csak felszámolni a leszakadó társadalmi csoportok oktatási hátrányait, az oktatásügy rendbetétele helyett "csak rettenetes károkozást látunk". A cigányság integrációjára tett kísérletek is kudarcba fulladtak, most rosszabb a helyzet, mint volt, mondta.

Azért kezdődött fél órás késéssel a parlamenti ülés, mert a pártok a házbizottságban egyeztettek, hogy több törvényjavaslatot is a házszabálytól eltérve, gyorsított eljárásban tárgyaljanak. Így például a titoktörvény módosítására is sor kerülhet az év utolsó ülésnapján, hiszen egy napon zajlik majd a részletes vita, a módosító indítványok vitája és a zárószavazás. Ez normál esetben három külön ülésnapon lenne.

Katona Béla házelnök az iránt érdeklődött, hogy kíván-e a kormány választáviratot küldeni Kóka Jánosnak. Katona Tamás pénzügyi államtitkár is poénban maradt, azt mondta, legszívesebben emailt küldene, de most szóban fog válaszolni. Egyetértett Kókával abban, hogy a kormány jól kezelte a válságot. Komoly veszélynek tartja a költségvetési fegyelemre a populizmust, ami eluralkodhat a választási kampányban. Szerinte vannak erre utaló jelek, például néhány "nem a kormánytól, hanem a szakmától független közgazdász" olyan állításokat fogalmazott meg, amivel az egész nemzetközi szakmai közvéleménnyel került vitába. Nyilván arra a 29 Fidesz-közeli közgazdászra gondolt, akik kételyeiket fogalmazták meg a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője mérleget vont napirend előtti felszólalásában. "Gyurcsaany harmadik verzioojuu koeltseegveteese megbukott, stop. Gyurcsaany lemondaasa utaan keet heet alatt volt tucatnyi miniszterelnoekjeloelt stop. Veeguel Bajnai vaallalta, stop" - sorolta távirati stílusban, miközben egy Fideszes képviselő azt kiabálta: "stop, stop". Fő eredménynek a Reformszövetség és Oszkó Péter programjának sikerét emelte ki, legnagyobb hiányként pedig az ügynökügy megoldásának elmaradását hozta fel, illetve a párt- és kampányfinanszírozás átalakításána elmaradását. Ismét elővette a rádiópályázatok ügyét, amely miatt az Egyesült Államok kongresszusa is elítélte Magyarországot.

Hónig Péter közlekedési miniszter válaszát azzal kezdte, hogy hozzá nem érkezett jelentés zavarokról, és örül, hogy Molnár Béla sem tudott ilyenekről beszámolni. A menetrendeket pedig időben közzétették, állította. Szerinte amúgy a reform részeként jobb lett a közlekedés, Budapest és Vác, illetve Monor között például már fél óránként jár a vonat.

Molnár Béla szerint december 14-én döbbenetes dolog történt, a Kossuth rádió az új MÁV-menetrendről érdeklődött, de sem a MÁV sem a közlekedési minisztérium nem tudott tájékoztatást adni a december 13-tól érvényes menetrendről. Mindez nem lepte meg a kereszténydemokrata képviselőt, hiszen a minisztérium csak pénteken kötött szolgáltatási szerződést a megszüntetett vasúti járatokat pótló Volán-járatokról. Felszólalása második felében a kisvasútakért aggódott, hiszen ezeket kettő kivételével felszámolják. Attól tart, hogy a pályákat el fogják lopni.

Három éve nem tudni, mi történt 2006. október 23-án, kezdte napirend előtti felszólalásában Révész Máriusz, a Fidesz képviselője. Mint mondta, őt aznap úgy megverték, hogy sajnos nem sok mindenre emlékezik, bár a bírósági tárgyaláson kezdett összeállni a kép. Azt például, hogy a rendőrök verték meg, csak egy videofelvétellel tudta igazolni. A tárgyalásán a rendőrök ellentmondásos vallomásokat tettek, Révész szerint csak az biztos, hogy a rendőrök egy része hazudik. Az mindenesetre nem derült ki, hogy pontosan kik is bántalmazták. A rendőrök szerinte más ügyekben is falaznak egymásnak. Az mindenesetre nem nyugtatná meg, ha az őt bántalmazó rendőröket elítélnék, mert az igazi felelős szerinte Gyurcsány Ferenc és kormánya.

A kormányzat hátralevő teendőiről és az ország helyzetéről cserélt eszmét hétfőn a miniszterelnök dolgozószobájában Bajnai Gordon és Mesterházy Attila, aki már mint az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelent meg. Bajnai tájékoztatta, hogy a kormány az utolsó pillanatig, tehát a választási időszakban is dolgozni kíván, négy területre, a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésére, a közbiztonság fokozására, a roma integrációra és a munkahelyek védelmére, illetve a munkahelyteremtésre koncentrálva. Folytatódik a válságkezelés is, hiszen a válság a kormányszóvivő, Szollár Domokos megfogalmazásában "nem eszik bejglit, nem karácsonyozik".

A találkozó másik célja az volt, hogy Bajnai tájékoztassa Mesterházyt az ország helyzetéről. Szollár szerint a kormány "nyilt lapokkal játszik, betekintést enged a folyamatokba" minden demokratikus párt miniszterelnökjelöltjének. Kérdésünkre megerősítette, hogy Orbán Viktort is szeretettel várják, őt is szívesen tájékoztatják. A legmagasabb szintű találkozók mellett a kormány alsóbb szinten is egyeztetne, a pénzügyminisztérium munkatársai is szívesen tájékoztatják a pártok szakmai kabinetjeit a folyamatokról.

A szocialista Göndör István ügyrendi javaslatára fél órás szünettel kezdte hétfői ülését a parlament. Göndör nem indokolta a kérést, értesüléseink szerint az Állami Számvevőszék elnökének jelölése körüli nézeteltérés miatt van szükség a halasztásra.

Bajnai Gordon parlamenti dolgozószobájában fogadta Mesterházy Attilát, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét. A találkozó elején, a vágóképek készítése alatt Mesterházy felkapta a miniszterelnök tárgyalóasztalán heverő labdát, és odafejelte Bajnainak, aki vissza is fejelte - talán a szombati kongresszuson elhangzott, "passzolom a labdát" mondatra utalva. Bár többször úgy tűnt, végül nem törtek össze semmit. Hogy miről esett szó, arról később tájékoztat a kormány. Az biztos, hogy nem a csontvázakról, mert azokról Bajnai már szombaton, az MSZP kongresszusán megmondta, hogy a Természettudományi Múzeumban vannak.