Nem hibázhatnak a rendőrök

Ha egy rendőr nyilvánosan megsérti a főnökét vagy a beosztottját, ha az őrhelyéről engedély nélkül vécére megy, ha szolgálatban elbóbiskol, ha elkésik vagy más, a szolgálattal összefüggő bűncselekményt követ el és a bíróság megállapítja a vétkességét, egy januártól hatályos törvénymódosítás szerint azonnal elbocsátják. A jogszabályváltozás a több mint negyvenezer rendőr mellett a büntetés-végrehajtás és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjait is érinti.

Az ilyesmit eddig sem tolerálták, de a bíróság többnyire pénzbüntetést szabott ki: az ötven-százezer forintos bírságnak önmagában is elrettentő ereje volt. Januártól azonban  a pénzbüntetés összege is változott: a minimális összeg háromezerről 75 ezerre, a maximum 100,8 millióra nőtt.

A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára, Pongó Béla rossznak, elhamarkodottnak és teljességgel indokolatlannak minősíti az új szabályozást. Pongó Béla azt is kifogásolja, hogy arról sem a rendőrség vezetőivel, sem az érdekképviseletekkel nem egyeztettek. Az FRSZ álláspontja szerint a változások egzisztenciális bizonytalanságba is sodorták az állományt, a szakszervezet ezért az AB-hez fordul.

Bűncselekménynek minősülhet a késve kiadott parancs, a határidők elmulasztása, egy slendrián jelentés, de akár egy hangosabb szóváltás is alkalmas lehet arra, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben bírósági ügyet kreáljanak.

Az FRSZ a kormányt okolja, de a vitatott törvénymódosítást Balog Zoltán és Ékes Ilona fideszes képviselők jegyzik. A szigorítást azzal magyarázzák, hogy a hivatásos állomány iránti közbizalom megingott. Az automatikus elbocsájtás eddig azoknak járt, akiket korrupcióban, kényszervallatásban, a fogvatartottak bántalmazásában, parancsmegtagadásban vagy más súlyosabb kötelességszegésben találtak vétkesnek.

A rendőrségnél a Népszabadság szerint arra gyanakszanak, hogy a két fideszes politikus elsősorban a 2006. őszi rendőri túlkapások elkövetőit szeretné kipenderíteni a testülettől. Ami méltányolható is lehetne, csak az a baj, hogy a fürdővízzel kiöntötték a gyereket is – vélik forrásaink. A kirúgáshoz elég ugyanis, hogy a bíróság kimondja a vétkességet, és minden esetben ki is fogja mondani, amikor a rendőr másutt bocsánatosnak számító, de a katonai rendben bűncselekménynek minősülő dolgot követ el. Például engedély nélkül hagyja el az őrhelyét.

Az új helyzet érdekessége, hogy aki köztörvényes bűncselekményt követ el, azt nem távolítják el automatikusan a testülettől. Így például egy ittas vezetést meg lehet úszni, az elöljáró vagy a beosztott lehülyézéséért viszont kirúgják a rendőrt.

Az ORFK illetékesei szerint a kisebb súlyú bűncselekmények esetén az ügyésznek lehetősége van arra, hogy döntsön: vádat emel, vagy visszaadja az ügyet a parancsnoknak fegyelmi eljárásra. A lap értesülései szerint az ügyészségnek nem érdeke, hogy mesterségesen kreáljon bűnügyeket.

A javaslatot az utolsó pillanatban terjesztették elő az Országgyűlésben, így a szakmai és társadalmi egyeztetés elmaradt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ezért most a törvény kisebb korrekcióját kezdeményezi. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a szolgálattal összefüggő bűncselekmények esetén a kötelező kirúgás helyett ismét lehetővé tegyék a mérlegelést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!