Leszel-e a Bahamákon koktélozó nyugdíjas?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút - Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miben más a magánnyugdíjpénztár mint az állami?
A kötelező magánnyugdíjpénztárakba 1998 óta a pályakezdőknek kötelezően be kell lépniük. Ide fizeted a teljes nyugdíjjárulék egynegyedét. A magánpénztárak nemcsak abban különböznek a társadalombiztosítástól, hogy a befolyó pénzt magáncégek fialtatják, hanem abban is, hogy az ide befizetett pénzedet egyéni számlán tartják nyilván. Ez a pénz tényleg a tied. Ha meghalsz, örökölheti a hozzátartozód. Nyugdíjasként annyi havi járadékot kapsz ebből, amennyi a befizetéseid és a hozamok alapján majd jár neked. A járadékod nagyobb része természetesen az állami nyugdíjból származik.
Ha mondjuk 30 évig havonta 15-20 ezer forint megy a magánnyugdíjpénztárba, abból a kamatokkal elég szép összeg jöhet össze.
Igen, de közben van infláció és jöhet egy újabb pénzpiaci válság is, ami csökkentheti a tőkéd, mint ahogy volt már erre példa. Ez tényleg csak úgy éri meg, ha hosszú távon, legalább 30 évig gyűlik itt a pénz. Egy kalkuláció szerint mai értéken legalább 20 millió forintot kell összeszedned a nyugdíjba vonulásig ahhoz, hogy ebből - ugyancsak mai értéken - havi 50-100 ezer forinttal ki tudd egészíteni az állami nyugdíjadat.
Mi a baj a nyugdíjrendszerrel?
A társadalombiztosítást abban az időben találták ki, amikor a mainál jóval kevesebben élték meg a tisztes öregkort. Akkor a sok dolgozó ember kevéske befizetéséből el lehet tartani az idős embereket. Ma azonban ez már nem megy: egyre több a nyugdíjas, miközben kevés gyerek születik.
A nyugdíjasok szaporodnak, a fiatalok meg nem?
A nyugdíjasok számának növekedésének több oka van. Fejlettebb az egészségügy, így egyre többen érik meg az időskort. Mivel eddig könnyen meg lehetett tenni és kedvezőbb is volt, sokan idő előtt elmentek nyugdíjba, és sok munkaképes ember a munkanélküliség elől a rokkantnyugdíjba menekült. Jelentősen fog emelkedni a nyugdíjasok száma amiatt, hogy az ötvenes évek demográfiai hullámában születettek 2013-2018-ra érik el a nyugdíjkorhatárt, az ő nagyszámú gyermekeik pedig a 2040-es években.
És ez miért baj?
Önmagában nem azzal van a baj, hogy 2050-re közel 4 millió nyugdíjaskorú lesz, és 7 millióról 5 millióra csökken a munkaképes korosztály létszáma. A probléma a foglalkoztatási szerkezetben van. Nálunk az aktív korosztályból is kevesen dolgoznak, és egyre kevesebben fizetnek nyugdíjjárulékot egyre több nyugdíjas ellátására. Míg ma négy dolgozó ember járulékaiból tartunk el egy nyugdíjast, 2050-ben két ember befizetéseiből kellene végrehajtani ezt a mutatványt. Ez a rendszer így fenntarthatatlan.
Hogy lehet, hogy mégis működik?
Ma már évente csak tíz havi nyugdíj kifizetésére van pénz az állami nyugdíjkasszában. Ezt az összeget mindig az államnak kell kipótolni évente 500-600 milliárd forinttal. Ezt a pénzt adókból vagy hitelekből fedezik, amit mi és a gyerekeink fizetnek meg. A nyugdíjra fordított közkiadások 2050-re meghaladhatják az ország összes jövedelmének 17 százalékát a mai 11 százalékkal szemben.
Hogy lehet akkor kimászni ebből az ördögi körből? Gondolom, nem a nyugdíjasok tömeges kiirtásával.
Nem. Ha túl sok a nyugdíjas és kevés a befizető, több megoldás van: lehet emelni a járulékokat, csökkenteni a nyugdíjakat, vagy emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy többen dolgozzanak. Ezért szüntették meg a 13. havi nyugdíjat, és 2012 és 2017 között 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A problémát hosszú távon azonban nem csak a nyugdíjrendszer, hanem az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális ellátások reformjával lehet megoldani.
Miért lett akkor a nyugdíj most mégis téma a kampányban?
A Gyurcsány-kormány által 2007-ben felkért Nyugdíj és Időskor Kerekasztal nevű szakértői csoport két év munka után készített egy 452 oldalas tanulmányt arról, hogyan lehetne fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert. Öt lehetséges modellt vázoltak fel. Az alternatívák között szerepel, hogy csak magánnyugdíjrendszer működjön, vagy például a svéd modell, amire a politika ráugrott.
A svéd modellről nekem csak egy hosszú combú, szőke hajú svéd manöken jut az eszembe. Erre ugrottak rá a politikusok?
Nem. A svéd modell az a névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer. Ebben a mi magánnyugdíj-pénztárainkhoz hasonlóan mindenki befizetését egyéni számlán tartják nyilván. Azért csak névleges, mert a befizetett pénzből a mindenkori nyugdíjasokat látják el, de a számládon gyűlő virtuális tőkét nyilvántartják. Amikor nyugdíjas leszel, az itt lévő tőkéd alapján kapsz járadékot. A svéd modell lényege az, hogy az állam csak annyit költhet a nyugdíjakra, amennyi befizetés van. A befizetésektől és a gazdaság teljesítményétől függően így a nyugdíjak összege emelkedhet és csökkenhet is. Az egyéni számla azért is jó, mert az ember folyamatosan nyomon követheti a befizetéseit. Ez ösztönöz a legális keresetek bevallására is, és ez alapján döntheti el az ember, mikor érdemes nyugdíjba vonulnia.
Mi ezzel a probléma?
Közgazdaságilag ez a rendszer jól működik, mert önfenntartó. Azoknak azonban nem biztosít elég nyugdíjat, akik különböző okokból nem dolgoztak eleget. Akinek az egyéni számláján nem gyűlik össze elég pénz, az csak 70 éves korától kaphatná meg az alapnyugdíjat. Erre Svédországban is egy külön "nulladik" pillért hoztak létre.
És az igaz, hogy a svéd modell miatt kevesebb lenne a nyugdíj?
Ez a mostani nyugdíjakat semmiképpen nem érintené. Egy ilyen modellt csak évtizedes távlatokban lehet bevezetni, és csak azokra vonatkozna, akikre már az új szabályok érvényesek. Készült egy olyan számítás, hogy a svéd modell Magyarországon 2050-re 15-20 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat adna, mint más rendszerek, de ezt a nyugdíjat is ki lehetne egészíteni a magán- és önkéntes nyugdíjjal, vagy más megtakarítással.
Ki akarja ezt bevezetni?
Az MSZP szerint a Fidesz, mert Varga Mihály a Figyelőben szimpatizált ezzel a modellel. A Fidesz szerint viszont az MSZP, mert Gyurcsány Ferenc megbízásából készült a javaslat. Azóta már mindketten cáfolják, hogy a svéd modellt akarnák. Inkább mindkét párt demagóg aláírásgyűjtésbe kezdett nagyrészt ugyanazokkal a kérdésekkel: akarod-e, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, hogy 70 évre emelkedjen a korhatár, hogy a gazdasági növekedés alapján emeljék a nyugdíjakat.
Akkor mi a különbség köztük?
A Fidesz szerint az, hogy az MSZP-nek egyel kevesebb kérdése van. A Fidesz ugyanis azt is megkérdezi, hogy egyetértenek-e az emberek a nyugdíjalapok privatizációjával. Mivel ezt az MSZP nem kérdezi meg, a Fidesz szerint ebből a hülye is látja, hogy a szocialisták privatizálni akarják a nyugdíjalapot. Komolytalan ez az egész vita mindkét oldalon.
Engem végül is csak az érdekel, hogyan tudok majd megélni nyugdíjasként. Vegyek inkább lottót minden héten? Harminc év alatt csak bejön egy ötös.
Az látható, hogy az állami nyugdíjra egyre kevésbé lehet számítani. Rajtad múlik, meddig dolgozol, és a jövődre gondolva mennyit tudsz addig megtakarítani. Az állami és a kötelező magánnyugdíjpénztártól kapott járadékodat még kiegészítheted azzal, ha belépsz egy önkéntes magánnyugdíjpénztárba. Ha értesz a pénzpiacokhoz, tetszés szerinti összegeket helyezhetsz el egy nyugdíj előtakarékossági számlán is. Harminc éved van még a nyugdíjig. Ha pénzt akarsz gyűjteni, ez nem is olyan sok idő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
