Az olajosok pénzhordója lehetett Rónai Antal
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
Vizsgálja a rendőrség a március 25-én a Youtube videómegosztóra felkerült, Kósa Lajost korrupcióval vádló videó keletkezésének körülményeit. A Népszabadság értesülései szerint a nyomozók meg kívánják hallgatni Portik Tamást, aki a videón vallomást tevő Rónai Antal állítása szerint bemutatta annak a két férfinak, akiket Rónai titkosszolgálati ügynöknek vélt. Rónai 2007-ben mondta videóra Kósa Lajossal szembeni korrupciós vádjait, 2010. március 29-én tett feljelentése, hogy kényszer hatására.
Az ügy meglehetősen zavaros. A Népszabadság csütörtöki cikke szerint a március 25-én nyilvánosságra került videóval kapcsolatban március 29-én hívták Rónait, aki a lapnak azt nyilatkozta, vallomása "egy ilyen kényszerítettség alatt történt dolog volt". A felvételen, ahol egyebek mellett arról is beszél, hogy személyesen vitt 75 millió forintos kenőpénzt Kósa Lajosnak, Debrecen fideszes polgármesterének, Rónai feszültnek tűnik, de a végén maga kapcsolja ki a videókamerát.
Csak a kényszerítést vizsgálják
A BRFK csütörtökön közleményt adott ki a Youtube-ra került videóval kapcsolatos vizsgálatáról. Eszerint a videón elhangzott vádakat nem vizsgálják, mert az eljásárban ezidáig báncselekményre utaló információ nem merült fel, és a debreceni ügyek nem is tartoznak a BRFK hatáskörébe.
A kényszerítéssel kapcsolatban pedig feljkelentéskiegészítést rendeltek el, mert a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján "megnyugtatóan nem lehetett állást foglalni sem a nyomozás elrendelése, sem a feljelentés elutasítása tekintetében".
A Népszabadságnak nyilatkozva Rónai még arról beszélt, hogy majd feljelentést tesz az ügyben. A lap végül március 31-én, szerdán hozta le az üggyel foglalkozó cikkét.
Az ugyanaznap megjelent Magyar Nemzet és Magyar Hírlap már arról írt, hogy Rónait az NBH ügynökei kényszerítették hamis vallomásra, és Rónai rendőrségen tett feljelentéséből idéznek. A feljelentést a lapok értesülései szerint március 29-én, azaz a Népszabadságnak adott nyilatkozata napján tette - két évvel azután, hogy az állítólagos kényszerítés történt.
További csavar a történetben, hogy Rónai korábban a videón elmondottakkal azonos tartalmú feljelentést tett a rendőrségen a debreceni korrupciós ügyekről, ezt módosította hétfői feljelentésében.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent írás szerint szerdán a rendőrség újra meghallgatta Rónait, aki ügyvédje szerint immár olyan részleteket is elárult, amelyek megalapozhatják a nyomozás elindítását.
A Népszabadság ugyanakkor úgy értesült, hogy a rendőrök Portik Tamást is meg akarják hallgatni. Rónai rendőrségi feljelentésében - a másodikban - azt állította, hogy régi ismerőse, az Energol-ügyben érintett, de az igazságszolgáltatás elől az ügy elévüléséig bujkáló Portik mutatta be neki azt a két embert, akikről úgy vélte, hogy titkosügynökök. Azt maga is elismerte, hogy a vélt titkosügynökök semmivel sem igazolták, hogy az NBH munkatársai lennének.
A Népszabadság rendőrségi forrásokból úgy tudja, hogy Rónai neve az Energol-üyben is felmerült, a nyomozók úgy vélték, ő lehetett az olajosok egyik futára, bőröndben hordta a készpénzt a bűnözőknek. Rónai maga is utalt rá, hogy régi olajos kapcsolataival fenyegették, ezzel kényszerítették a hamis vallomás megtételére.
Rónai a DEGA Kft. alkalmazottja, a videón tett vallomása szerint a cég nevében korrumpálta Kósa Lajost és a Debreceni Vagyonkezelő vezetőjét. A videón arról beszél, hogy a DEGA birtokában lévő területek átminősítése érdekében járt el.
Kósa Lajos tagadja a vádakat. A Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy a DEGA Kft. 2008-ban kezdeményezte egy, a debreceni ipari parktól délre eső terület átminősítését, ezt azonban az önkormányzat nem támogatta, a területek azóta is termőföldként vannak nyilvántartva. Ugyanakkor a cég még a kilencvenes években ügyes üzleteket kötött, 350 hektárnyi földterületet szerzett azon a területen, ahol később a debreceni repülőtér fejlesztései folytak.
A területek nem voltak az önkormányzat tulajdonában. A Népszabadságnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő debreceni önkormányzati képviselők szerint a kilencvenes évek végén még fillérekért lehetett földeket venni a környéken, mert ekkor még nem volt nyilvános, hogy a reptéri fejlesztések erre terjeszkednének. Egyikük szerint az önkormányzat viszont "legalábbis sejthette" volna, hogy a területet fejleszteni kell, így maga is felvásárolhatta volna a földeket. Mivel ezt nem tette meg, most már a DEGA Kft.-től kell azokat piaci áron megvásárolnia.
Az ügy feltárását nehezíti, hogy a politika azonnal beleszállt. A Fidesz szerdán már arról beszélt, hogy a kormány politikai célokra használja a titkosszolgálatokat, bár egyelőre semmi sem igazolja Rónai állításait. A Gyurcsány-kormány volt hivatalnokai hasonlóan jártak el, csak ők az egyelőre szintén nem igazolt korrupciós vádakat emelték ki, és azok kivizsgálását követelték. A Népszabadság értesülései szerint a rendőrség meg arra kiváncsi, hogy ha Rónait 2007-ben valóban kényszerítették a vallomásra, miért várt 2010-ig a feljelentéssel.