Kulcsár-per: Új eljárást indítványozott az ügyész

Az elsőfokú ítélet hibái nem azt jelentik, hogy a vádlottak ne követtek volna el bűncselekményt, hanem hogy nem azokat a bűncselekményeket, amelyeket az elsőfokú bíróság megállapított - közölte a fellebbviteli főügyész a Kulcsár-per másodfokú tárgyalásán.

Az ügyész szerint nem tisztázott, mi volt Kulcsár szerepe, jogosultsága a K and H Bankban, hogy közvetlenül rendelkezhetett-e az ügyfelek pénzével. Ha pedig nem bízták rá a pénzt, akkor nem valósulhatott meg az elsőfokú ítéletben rögzített sikkasztás, a sok megtévesztő elem a cselekményekben sokkal inkább csalásra utal. Miután pedig szinte az összes többi vádlott cselekménye összefügg Kulcsáréval, az ő ügyükben is új, alapos elsőfokú bizonyításra van szükség - érvelt a másodfokon eljáró ügyész.

Szerinte az elsőfokú ítélet alapvető hibája, hogy az hiányos, ezért az elkövetett cselekményeket nem lehet minősíteni. Különösen nyilvánvaló ez az elsőfokú vádak alól felmentett Rejtő E. Tibor, a K and H Bank egykori elnöke esetében. Mindezek miatt feltétlenül további alapos bizonyításra van szükség.

A sértettek képviselői közül a K and H Bank ügyvédje azt emelte ki, hogy az ügyfelek kifejezetten Kulcsár Attilára bízták a pénzüket, az elsőrendű vádlott személyére tekintettel mentek bele az ügyletekbe, még ha az ügyészi érvelésnek megfelelően igaz is lehet, hogy Kulcsár Attila jogilag közvetlenül nem rendelkezett az ügyfelek pénzével.

És, hogy mennyire minden mindennel összefügg - jegyezte meg az ügyvéd -, Kulcsár Attilára éppen Rejtő E. Tibor személye miatt bízták rá a pénzüket az ügyfelek. A K and H ügyvédje sértetti képviselőként hozzáfűzte azt is, hogy amikor Rejtő a botrány kipattanása miatt felmentette Kulcsárt a munkavégzés alól, a rákövetkező három hétben 58-szor beszélgettek egymással telefonon. Vajon mégis, miről - tette fel a kérdést.

A 2003-ban kipattant brókerbotrány ügyében a Fővárosi Bíróság 2008 nyarán hirdette ki elsőfokú ítéletét, amelyet azonban a vád és a védelem egyaránt megalapozatlannak tart, s annak hatályon kívül helyezését, illetve új elsőfokú eljárás elrendelését indítványozta a másodfokú bíróságnak.

A sokmilliárdos sikkasztási ügyben nem jogerősen Kulcsárt nyolc év börtönre, 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélték, és előzetes letartóztatásba helyezték. A 24 vádlott közül akkor összesen heten kaptak nem jogerősen letöltendő szabadságvesztést, vagyonelkobzást pedig nyolc vádlottra szabott ki a bíróság, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.

A Fővárosi Ítélőtáblán április 27-én a védőbeszédekkel folytatódik a büntetőper másodfokú tárgyalása.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!