Tiltott önkormányzati milliók a pártoknak

2010.05.11. 07:57
Az előző ciklus parlamenti pártjai több tízmillió forintnyi támogatást kaptak magyar önkormányzatoktól. A pártok önkormányzati támogatása tételesen nem sérti a pártfinanszírozási törvény betűjét, de ellentétes annak szellemével, és egy alkotmánybírósági határozattal. Ráadásul a pártok olyan forrásból is kaptak hozzájárulást, amit konkrétan tilt a törvény.

A pártok a választási eredményeikkel arányban részesülnek állami támogatásban a feladataik ellátására. Magán- és jogi személyektől, gazdasági társaságoktól természetesen kaphatnak még pénzt vagy más támogatást, de a költségvetési források elosztását szigorúan szabályozza a törvény.

Ezért is hatnak furcsán a Magyar Közlönyben nemrég megjelent, a 2009-es évről szóló mérlegbeszámolók, ahol a parlamenti pártok bevételei között komoly önkormányzati hozzájárulások szerepelnek. Ezek ugyanis messze nincsenek arányban a pártok (előző ciklusbeli) eredményeivel.

A legtöbb önkormányzati támogatást, 33 millió Ft-t az SZDSZ kapta, a második az MSZP 23 millióval. Az MDF és a Fidesz nagyjából ugyanannyit, mintegy 2-2 milliót tüntetett fel a beszámolójában. A KDNP elmulasztotta a 2009-es beszámoló közlésének a határidejét.

Adódik a gyanú, hogy az önkormányzatok a pártokat lobbiérdekek vagy más, a nyilvánosság számára nem átlátható szempontok szerint támogatták. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a pártok és a beszámolójukban szereplő önkormányzatok politikai összetétele között nem fedezhető fel világos összefüggés.

Az SZDSZ-t például a szocialista vezetésű Szeged mellett négy, a jobboldali pártok által irányított megyei jogú város (Békéscsaba, Debrecen, Eger, Nagykanizsa) támogatta. A Fideszt kizárólag baloldali vezetésű fővárosi kerületek (XIII., XVIII., XIX.) gazdagították, de ugyanez áll az MDF-re is. A szocialista kézben lévő budapesti kerületek és Miskolc mellett az MSZP büdzséjéhez Eger és Nagykanizsa is hozzájárult.

Amint azt több párt is megerősítette, a támogatás nem pénzadományt jelent, hanem egyéb vagyoni hozzájárulást takar. Egészen pontosan helyiségbérletet: az önkormányzatok által biztosított irodahelyiségek kedvezményes bérlete és a piaci bérleti díj közötti különbséget kell így feltüntetni, ha az meghaladja a félmillió forintot.

Amikor a pártok működéséről és finanszírozásáról szóló 1989-es törvény született, a jogalkotó szándékosan nem szabta túl szűkre a pártok lehetséges támogatóinak körét – mondta Hack Péter, aki maga is részt vett a munkában. A kiterjedt ingatlanvagyonnal bíró állampárt összehasonlíthatatlanul jobb pénzügyi helyzetben volt az újaknál, ezért hagyták nyitva a finanszírozási csatornákat.

Emiatt azonban a kedvezményesen vagy ingyenesen juttatott irodahelyiségek országos szinten jelentős különbségeket eredményeztek a pártok állami eredetű támogatásai között. A kialakult helyzet sértette a pártok esélyegyenlősége, azaz a demokratikus verseny alkotmányos elvét. Sérült az önkormányzatiság is: az önkormányzati tulajdon kedvezményes bérbeadása nem a helyiek, hanem a képviselőtestületekbe bejutó pártok érdekét szolgálta.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2002-ben ezért megtiltotta, hogy az önkormányzatok kedvezményesen vagy ingyenesen adjanak bérbe ingatlant pártoknak. Az Ab arra is kötelezte a testületeket, hogy semmisítsék meg az ezt lehetővé tevő rendeleteket.

A pártok gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes elmondta, hogy az elmúlt években a pártok az ingyenesség felől a kedvezményes bérlet felé mozdultak el, Ugyanakkor elismerte, hogy bár a pártoknak juttatott önkormányzati hozzájárulások összege csökkent, a helyzet még mindig nem megnyugtató.

A pártok beszámolóiban önkormányzati vagyongazdálkodási szervezetek is szerepelnek támogatóként. Ilyenkor a helyiség az önkormányzat által alapított szervezet tulajdonában van. A probléma csak az, hogy ezek költségvetési szervnek minősülnek, márpedig a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény kifejezetten tiltja, hogy az ilyen szervezetek politikai pártot támogassanak.

Az ÁSZ munkatársa elmondta, hogy mivel ezek a szervek ilyenkor képviselőtestületi döntést hajtanak végre, és nem maguk a vállalkozások biztosítják a hozzájárulást, az így nyújtott támogatások a tulajdonos önkormányzatokével azonosan megítélés alá esnek. Horváth Balázs hozzátette, hogy az önkormányzatiság elve megkövetelné, hogy a pártok is csak piaci áron bérelhessenek önkormányzati ingatlant.