Kisebb lesz a parlament

A Fidesz és a Jobbik és az MSZP frakció többségének szavazataival nagy többséggel elfogadta a parlament Navracsics Tibor, Répássy Róbert fideszes és Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselők alkotmánymódosítási javaslatát. Ez kétszáz főben maximalizálja a parlamenti képviselők létszámát, valamint megteremti a miniszterelnök-helyettes intézményét. A javaslatot az LMP frakció egységesen elutasította, a szocialisták közül többen tartózkodtak - például Baja Ferenc -, de például Gyurcsány Ferenc és Ficsor Ádám megszavazta.

Kisebb zavart okozott az ülésteremben, hogy miután a javaslatot gépi szavazással, 306 igen, 16 nem, 35 tartózkodás mellett elfogadták, a Fidesz indítványára újra szavaztak róla, ezúttal név szerint.

Mint kiderült, a házelnök Schmitt Pál tévedésből - saját megfogalmazásában "feleslegesen" - rendelt el gombnyomásos szavazást, a kérdésben a név szerinti szavazás eredménye számít majd döntőnek.

A szocialisták annak ellenére támogatták a javaslatot, hogy előtte a Fidesz nagy többséggel elutasította módosító indítványaikat - amelyeket már a bizottságokban sem támogattak, így csak az MSZP külön kérésére szavaztak róla egyáltalán a képviselők.

A Fidesz javaslatát így végül eredeti formájában fogadták el a képviselők. A javaslat értelmében a kisebb parlamentről szóló paragrafus egyelőre nem hatályosul, arról majd egy külön törvény rendelkezik, ha már a parlament rendezte a választójogi törvény módosítását is. Ez utóbbira két javaslat, a Fideszé és az MSZP-jé is a parlament előtt van. A Fidesz a mostani választási rendszert igazítaná a kisebb parlamenthez, az MSZP ezzel szemben elveiben is megváltoztatná a szisztémát, a vegyes rendszerről tisztán listás, arányos rendszerre állna át. Egyik elutasított módosító javaslatuk is arra irányult, hogy a kisebb parlamenti létszám mellett az arányos választási rendszer igényét is rögzítsék az alkotmányban.

Bár az alkotmánymódosítás vitájában a Fidesz vezérszónokai arról beszéltek, hogy a választójogi törvény módosítására több időt szánnának, és az új jogszabály megalkotása ráér 2011. december 31-ig, akár már a jövő héten döntés születhet róla - mivel a Fidesznek kétharmados többsége van, csak a szándékaikon múlik, hogy már most megteszik-e.

Az bizonyosnak látszik, hogy Idén utoljára 386 fős a parlament. A mostani változtatás arra is lehetőséget ad, hogy a 200 képviselő mellett legfeljebb 13 nemzetiségi képviselő is legyen majd a parlamentben. A nemzetiségek parlamenti képviseletét egy alkotmánybírósági határozat szerint már évekkel ezelőtt biztosítani kellett volna. Ennek módja azonban még nem világos, erről később nyújt be törvényt a Fidesz.

Az alkotmánymódosítással megjelenik az alaptörvényben a miniszterelnök-helyettes intézménye. Navracsics Tibor és Semjén Zsolt lesznek az elsők, akik ezt a tisztséget vislhetik majd.

Az alkotmánymódosítás azt is biztosítja, hogy a kormány az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá vonhatja, kormánybizottságokat hozhat létre, és külön törvényben kell rendezni a kormány alkalmazottainak jogállását és fizetését.

A parlament létszámának csökkentését elvben minden párt vállalhatónak tartotta. De az LMP szerint először dönteni kellett volna az új választási rendszerről, és ezért szavaztak nemmel.

Az alkotmánymódosítás zavarai után a képviselők különösebb problémák nélkül elfogadták a minisztériumok felsorolásáról, illetve az államtitkárok jogálásáról szóló törvényeket. Ezek a technikai jellegű javaslatok a kormányalakítás feltételei, bár az államtitkárok jogállásáról szóló törvény lényegi változást is tartalmaz. A Fidesz indítványára - és amúgy a szocialisták támogatásával - visszaállították a közigazgatási államtitkárok az előző ciklusban megszüntetett intézményét. A Fidesz szerint ez a politikától független közigazgatás megteremtésének feltétele, egyben az új, csupán nyolc minisztériumból álló kormányszerkezet működtetésének is a kulcsa.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!