Tényleg forradalmi időket élünk. Most Mikola István, az 1990-es parlament nyitónapján az MDF-es Mezey Károly kezdeményezte a dohányzást betiltását a parlamentben. A rendszerváltás félresiklott, a javaslatból semmi sem lett. Íme, az 1990-es javaslat:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék egy javaslatot tenni a bizottságok mûködésére vonatkozóan egészségügyi szempontból. Ismeretes, és a tudomány bizonyította azt, hogy a dohányzás nemcsak azokra ártalmas akik szívják, hanem minden betegséget - a tüdõráktól az érszûkületig - megkaphatnak a passzív dohányosok is. Ezért ez demokrácia kérdése. Arról van ugyanis szó, hogy egyrészt létezik a dohányzók joga a dohányzáshoz, másrészt pedig létezik a nemdohányzók joga az egészség megõrzéséhez, és ez alapvetõ emberi jog. Ezért azt gondolom, hogy ez az Országgyûlés, amely a demokrácia útján akar elindulni, ezt a kettõt mérlegelve szükséges volna hogy döntsön arról, hogy minden olyan esetben, ahol dohányzók és nemdohányzók kényszerûen egy helyiségben tartózkodnak, ott legyen tilos a dohányzás. Javaslom elnökünknek, hogy ezt határozati javaslatként szíveskedjen szavazásra bocsátani.
Szerdán folytatódhat a kormányprogram tíz órásra tervezett vitája. A vitában az EP-képviselők is felszólalhatnak.
Tudósítónkat hallásvizsgálatra is elküldjük, újabb levelet kaptunk ugyanis az LMP-s képviselőtől. Íme:
„Javaslom, hogy az index tudósító látogassa meg az SZTK-ban a hallásvizsgálatot is. Totálisan félreértettétek Harrachhal együtt (!), amit mondtam.
Íme, ezt mondtam:
Nem gondolhatja komolyan a család és a munka kiegyensúlyozását az a kormány, amely hetente több éjszakába nyúló és szombati üléssel nyit. Hiteltelenné válik a vasárnapi boltbezárás, ha a KDNP nem áll ki a családok és a munka összeegyeztethetősége mellett.
Ha valaki komolyan gondolja, hogy egy LMP-s a multik, hiperek mellé áll a munkavállalókkal szemben, az nézzen magába vagy tájékozódjon. A hiteltelen, ájtatos családozást mindannyiszor kritizálni fogjuk."
Tapsteszt. Ilyen még nem volt.
A szocialista Nyakó István egy teszttel kezdte, kíváncsi volt rá, hogy ki tapsolja meg Orbán Viktor a kormányprogram 45. oldalán található kijelentését, miszerint nem engedik meg, hogy egyesek bűnözéssel egészítsék ki a szociális segélyt.
A kísérlet sikerült, a Fidesz és a Jobbik is tapsolni kezdett, sőt, abba sem hagyták, így Nyakó a taps zajában tudta csak elmondani, hogy ezzel Orbán a teljes roma lakosságot megbélyegzi, bár a kormányprogram egy másik részében maga is elítéli az ilyen bűnbakképzést.
Beszóltak Vonának.
A Fidesz nevében Kocsis Máté beszélt a közbiztonság helyzetéről. Szűzbeszédében a józsefvárosi polgármester arról beszélt, hogy a cél egy törvényesen működő, erős, polgárait megvédeni képes államot építsenek. Szerinte ennek a célnak a kormányprogram megfelel. A cigánybűnözőző Volner János jobbikos képviselőnek üzente, talán Vona Gábor mellényes afférjára célozva, hogy a közrend fenntartását a magukat törvényen felülinek képzelő vezetőkkel szembeni fellépéssel kell kezdeni, de fel kell lépni azok ellen is, akik szegénységükre, vagy más okokra hivatkozva követnek el bűncselekményeket.
A jobbikos Volner János cigánybűnözésről beszél, ugorjunk.
Volner János (Jobbik) elmondta, hogy
Egy laza csürhézés, figyeljék csak:
A szocialista Bárándy Gergely szívesen szólna hozzá szakmai alapon a kormányprogramhoz, de az igazságszolgáltatásról szóló fejezet "egy bulvárlap színvonalát sem éri el". A kormányprogram ezen része szerinte csak a hangulatkeltést szolgálja, lényegében semmiről sem szól. A kormányprogram szerinte azt az egy célt szolgálta, hogy még egy utolsót belerúghassanak a szocialisták kormányába. Bár a Fidesz őket vádolja azzal, hogy nem védték a rendőrséget, szerinte ellenzékben egyszer sem szólaltak fel a rendőrök védelmében, amikor "a csürhe rájuk támadt".
A fideszes Gulyás Gergelyt egyszer maga a közelmúltban a politikatudományi intézetből kirúgott Fricz Tamás politológus osztott ki a Magyar Nemzetben. Igaz, Gulyás akkor még nem volt képviselő.
A fideszes Gulyás Gergely a gazdaságról a jogbiztonságra, azon belül is a demokratikus normák helyreállítására terelte a szót, amely a kormányprogram ötödik, zárófejezete. Szerinte az előző kormányzatnak sikerült megvalósítania azt a bravúrt, hogy egyszerre korlátozta a szabadságot és bomlasztotta a rendet. Fő feladatnak a bírósági perek felgyorsítását, illetve az új alkotmány megalkotását nevezte.
A Big Four nálunk a Manchaster United-Chelsea-Liverpool-Arsenal. Izraelben a Beitar Jerusalem-Hapoel Tel Aviv-Maccabi Haifa-Maccabi Tel Aviv. És Pőszénél? És önöknél? Itt lehet választani.
A jobbikos Pősze Lajos szerint alulreprezentált a kormányzati struktúrában a vidékfejlesztés, pedig "a vidéken fog eldőlni a meccs", az egymillió munkahelyből nyolcszázezret ott lehet megteremteni. Ő viszont nem látja az erőt a vidékfejlesztésért felelős minisztérium mögött. Aggályait fejezte ki amiatt, hogy a gazdaságért két minisztérium is felel majd, szerinte máris látszanak az ütközések. Megregulázná a bankokat is, amelyeknek szerinte az lenne a feladata, hogy hitelt adjon a magyaroknak. A vidékfeljesztést decentralizálná. Orbán Viktor nevetgélve hallgatta Pőszét, aki azt is kifogásolta, hogy a kormányprogram csak az MSZP felelősségéről beszél, az SZDSZ felelősségéről hallgat. Követelte még a multik megadóztatását, szerinte a magyar közigazgatást "a négy Big Four, a négy nagy könyvvizsgálócég irányítja, és a nyereségüket kiviszik az országból". Árhivatal felállítását javasolta.
Vajon a 40 centis kilátóhoz is 79 kilónyi papírral kellett pályázni?
A fideszes Kovács Zoltán több korábbi felszólalóhoz hasonlóan a bürökratikus terhek csökkentését és a közigazgatás hatékonyabbá tételét nevezte meg a hazai kisvállalkozások felemelkedésének zálogaként. Példaként említette, hogy egy EU-s pályázathoz 79 kilónyi papírt kell leadni. Szólt még a közigazgatás létszámcsökkentéséről és az olcsóbb és hatékonyabb állam létrehozásának szükségességéről is. Mindemellett fontosnak nevezte az önkormányzatok támogatását, hogy azok aztán élénkíthessék a piacot.
Ehhez nem tudunk mit hozzátenni.
A kijelölt miniszterelnök a programvita kezdete óta szorgalmasan jegyzetel, néha bólogatva fejezi ki egyetértését akár még az ellenzéki képviselőkkel is. Délután háromra azonban már elgémberedhettek a tagjai, immár állva hallgatja a felszólalókat.
Megszakítjuk adásunkat. Mindenki mindenkivel csinálja az új Kylie Minogue-videóban.
A szocialista Sós Tamás jónak tartja, hogy a szakképzés kiemelten szerepel a kormányprogramban, de örülne, ha a részletes tervek is ismertek lennének. Sommás véleménynek tartja a kormányprogram azon állítását, hogy kevés a gyakorlati képzés a szakképzésben. A tények ezzel szemben szerinte azt mutatják, hogy a legrosszabb esetben is fele-fele arányban szerepel az elméleti és a gyakorlati képzés, a képzés rendjét pedig a szakmai kamarákkal egyeztetve dolgozták ki. Fontos és hiányzó elemnek nevezte a pályaorientációt, mert így lehetne összhangba hozni a képzési igényeket a képzési kínálattal.
Kiköltözött az erszényből a kormos kenguruk homlokcsillagot viselő csemetéje a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A fideszes Pesti Imre szerint nem lehet jövőt tervezni a jelen értékelése nélkül, ezért a múlttal foglalkozott, a szocialisták egészségpolitikáját bírálta. Most válságkezelésre van szükség, mondta. Állítása szerint a kormányprogramban az egészségügy stratégiai ágazatként szerepel, azaz finanszírozása nem a maradékelven fog alapulni. Az egészségügy szerinte amúgy gazdasági szempontból is fontos, versenyképességi kérdés.
Tényleg forradalmi időket élünk. Most Mikola István, az 1990-es parlament nyitónapján az MDF-es Mezey Károly kezdeményezte a dohányzást betiltását a parlamentben. A rendszerváltás félresiklott, a javaslatból semmi sem lett. Íme, az 1990-es javaslat:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék egy javaslatot tenni a bizottságok mûködésére vonatkozóan egészségügyi szempontból. Ismeretes, és a tudomány bizonyította azt, hogy a dohányzás nemcsak azokra ártalmas akik szívják, hanem minden betegséget - a tüdõráktól az érszûkületig - megkaphatnak a passzív dohányosok is. Ezért ez demokrácia kérdése. Arról van ugyanis szó, hogy egyrészt létezik a dohányzók joga a dohányzáshoz, másrészt pedig létezik a nemdohányzók joga az egészség megõrzéséhez, és ez alapvetõ emberi jog. Ezért azt gondolom, hogy ez az Országgyûlés, amely a demokrácia útján akar elindulni, ezt a kettõt mérlegelve szükséges volna hogy döntsön arról, hogy minden olyan esetben, ahol dohányzók és nemdohányzók kényszerûen egy helyiségben tartózkodnak, ott legyen tilos a dohányzás. Javaslom elnökünknek, hogy ezt határozati javaslatként szíveskedjen szavazásra bocsátani.
Ügyeskedünk, ügyeskedünk?
A jobbikos Varga Géza azt hiányolta a kormányprogramból, hogy nem esik szó benne a földtulajdonról. A földmoratórium 2011-ben lejár, mondta, és nem tudni, hogy hogyan védené meg a külföldi felvásárlástól a hazai földeket. Arra is kiváncsi, hogy a kormány milyen álláspontot képvisel majd a közös EU-s agrárpolitika 2013-as revíziójában. Hiányolja a piacvédelmi intézkedéseket is. Elismerte, hogy a piacvédő intézkedéseket szigorú keretek közé szorítja a GATT és a WTO, épp ezért szerinte komoly egyeztetésekre, szakmai tapasztalatra van szükség ezen nemzetközi egyezmények kijátszásához.
Több elempés ma már nem lesz, kimerült az időkeret.
Az elempés Jávor Benedek arról beszélt, hogy a népegészségügyről nem lehet anélkül beszélni, ha nem adnak stratégiai választ a légszennyezés, az élelmiszerbiztonság kérdéseire is. Szerinte egyébként az egészségügyi kérdésekben a legnagyobbak az egyenlőtlenségek, egyes térségek, társadalmi csoportok harmadik világbeli szinteken élnek, erre kéne figyelmet fordítani.
És mi lesz a fideszes dohányosokkal?
A fideszes Mikola István a 2001-2002 közötti kormányzásra hivatkozott, amikor több népegészségügyi programot is indítottak, például ő megtiltotta a dohányzást az egészségügyi minisztériumban. Ezt a parlamentben is megpróbálta, de elbukott.
Szavai alapján ezt újra megkísérelné. Állítása szerint a programban kiemelten szerepel a népegészségügy. A programból szerinte is csak a sorok közül lehet kiolvasni, hogy hogyan lehetne kezelni az orvosi és a gazdasági lehetőségek közti csillagászati különbségeket. A népegészségügyi trendeket térségenként kell felmérni, és a finanszírozást ehhez kell igazítani, mondta.
Végül is minek fejtsék ki a lépéseket a kormányprogramban? Mi ez, százlépés?
A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa nem ért egyet Hiller Istvánnal, szerinte attól függetlenül, hogy milyen mértékben szerepel a csak a célokat megjelölő kormányprogramban az oktatás, az oktatás igenis kiemelt területe a kormányzásnak. A lépéseket valóban nem fejtették ki, de ettől függetlenül meg fogják tenni, ami szükséges.
Szar a kormányprogram, na.
Hiller szerint nincs szó a kormányprogramban a közoktatás fenntartásáról. A felsőoktatásról is csak annyi szó esik, hogy mi a szakképzésben és a felsőoktatásban résztvevők aránya, amelyeken módosítani akarnak, de nem esik szó róla, hogy mi a tervük a felsőoktatással, pedig érdemes lenne beszélni róla. Szerinte ez koncepcionális tévedés, kérte, hogy ezen változtassanak.
Hiller István egyik utolsó intézkedéseként pénzt adott a Hócipőnek, a Mozgó Világnak, az ATV-nek és a Pallas Páholynak. Most nem erről beszélt.
A kétperces reakciók után Hiller István felszólalásával tért vissza a vita az eredeti mederbe. A még kulturális miniszter Hiller szerint a kormányprogramnak konkrétumokat kéne tartalmaznia. Ezek hiányában megpróbálja beleképzelni magát a program készítőinek a helyébe, hátha így rájön, mi a koncepció. Szerinte a kormányprogram nem egy ciklusra, hanem egy kurzusra készült, valójában egy több cikluson átívelő kormányzás programjának első fejezete csupán. Bár a vitában elhangzanak konkrétumok az oktatásügyről, a kormányprogram ebből szerinte semmit sem tükröz. Két területet kiemeltek az oktatásból, de mással nem foglalkoznak, ahogy a kultúráról is alig esik szó.
This is a beginning of beautiful friendship
Harrach Péter örül neki, hogy Ertsey Katalin beavatta a családi életébe, de szerinte az alapvető probléma az, hogy megteremtsék a feltételeket. A vasárnapi szabadnap kérdése szerinte világnézeti kérdés, sajnálja, hogy dolgozó anyák nem tudnak a családi asztalnál ülni vasárnap délben.
Na, de mi van a kutyaszarral?
L. Simon László szerint az szép, hogy hétszáz településen hoztak létre integrált közösségi szolgáltató tereket, de hárommilliárd forintnyi forrás hiányzik a rendszer működtetéséhez. Mindezt Gőgös Zoltán felvetéseire válaszolta.
A KDNP emberére akadt Ertsey Katalinban.
Ertsey Katalin Harrach Péternek válaszolva azt mondta, csak hinni tud benne, hogy a kormányprogramban nem szereplő, de most elhangzott ígéretek megvalósulnak. Gyermekét egyedül nevelő képviselőként kikelt a KDNP vasárnapi nyitvatartást ellenző javaslata ellen is, hiszen a szombati éjszakákba nyúló ülésnapok mellett nem tud mikor bevásárolni.
Radikalizálódik az elempé.
Az elempés Vágó Gábor az e-kormányzást hiányolta a kormányprogramból, a Kalózpárt szövetségeseként pedig az Artisjus szétbombázását javasolta.
És mi van a kutyaszarral?
A szocialista Gőgös Zoltán szerint L. Simon László el akarja rontani annak a négyszáz településnek az örömét, akik pályáztak és nyertek a kulturális pályázatokon. Az építettörökség-védelem pedig szerinte köszöni, de jól van, soha ennyi parókiát még nem újítottak fel, mint az elmúlt nyolc évben.
A férfi Harrach szerencsére pontosan tudja, hogy mi kell a nőknek.
A kereszténydemokrata Harrach Péter még Ertsey Katalin kétpercesére válaszolt két percben. Szerinte a nőknek ma Magyarországon nincs választása, vagy dolgozik, vagy gyereket nevel, de ez utóbbit nem választhatja, mert az egykeresős családmodell nem működik. Ezért a családi adózás megteremtésével lehetővé kell tenni, hogy az egykeresős családmodell is működőképes legyen, amennyiben pedig a nők a gyermeknevelés mellett dolgozni is szeretnének, ahhoz meg kell teremteni a gyermekek elhelyezésének lehetőségét.
És mi van a Rácalmásról Pestre költözőkkel?
A fideszes L. Simon László felszólalása elején lebunkózta a budapestieket, mert míg Rácalmáson sehol egy csikk vagy kutyagumi, addig a főváros tele van szeméttel, ez pedig szerinte kultúra kérdése. Ezzel át is tért szakterületére, a kultúrára. Szerinte a benyújtott kormányprogramban az eddigi legátgondoltabb kulturprogram jelenik meg. De nem erről beszélt, hanem arról, hogy a szocialisták tönkretették a vidéki kultúrát. Összességében pedig arról beszélt, hogy fontos lenne az egyházak támogatása, mert például a kistelepüléseken az épített kulturális örökség egésze egyházi épület.
Reméljük, jól láttuk a felszólalót, és most nem kapunk levelet.
Az elempés Ertsey Katalin kétperces felszólalásban mondott hálát Pokorni Zoltánnak a felszólalásáért, reméli, hogy ezzel a véleményével Pokorni nem marad kisebbségben a kétharmados frakcióban. A nők szerepével kapcsolatban meg a családbarát munkahelyekről beszélt, kiemelve a munkahelyi és családi szerepek összehangolásának fontosságát.
Senki nem válaszolt szegény Szilágyi Lászlónak, az illetékes biztos kint dohányzott az erkélyen.
Az elempés Szilágyi Lászlónak inkább kérdései vannak a kormányprogrammal kapcsolatban. Örül, hogy az egészségügy fontos helyen szerepel a programban, de kíváncsi rá, hogy a kormány milyen lépéseket tervez az egészségre nevelésben, hogy mit kíván tenni a kormány a stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás káros hatásai ellen. Az iránt is érdeklődött, hogy támogatja-e a kormány a dugódíj bevezetését, illetve, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról.
Még csak most fogadták el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, máris határon túlra küldenék az iskolásokat.
Pokorni két javaslatot is tett a kormányprogramhoz. Pokorni XII. kerületi polgármesterként két programot is bevezetett a kerületi iskolákban. Azt javasolta, hogy minden általános iskolás osztály menjen osztálykirándulásra határon túli területre, a középiskolás osztályok pedig végezzenek társadalmi munkát is ezeken a területeken. A másik javaslata pedig arra vonatkozott, hogy az iskolások végezzenek karitatív munkát is az iskolai foglalkozások keretében.
És most visszaugrunk az időben egy korábbi vitához.
Pokorni Zoltán tíz másodperces hatásszünet után kezdett bele a kormányprogram oktatási fejezetének ismertetésébe, visszautalva Osztolykán Ágnes korábbi felszólalására, amiből a rideg integráció kifejezést magáévá tette. Szerinte az előző kormány hősi pózba képzelte magát, hogy a rossz és rasszista lakossággal szemben keresztülviszi az iskolai integrációt. Pokorni szerint viszont a többségi társadalom veszélyként fogta fel ezt a fajta integrációt, és ezért kimenekítették gyermekeiket az integrált iskolákból, melyek így elgettósodtak. Az integrációs kísérlet tehát szerinte kudarcot vallott. Szerinte az integrációhoz nem elég a parancs, pénz is kell rá.
Tudták önök, hogy a jobbikos Hegedűs Tamás még a Népszabadságan is publikált vitacikket?
A jobbikos Hegedűs Tamás nehéz helyzetéről panaszkodott, mivel a kormányprogramban adott gazdasági helyzetértékeléssel egyetért, de bírálni kénytelen a konkrétumok hiányát. A konkrét tervek hiányában vagy késedelmet szenved a cselekvés, vagy ötletszerű, voluntarista programokat indítanak be, amelyek inkább csak rontanak a helyzeten. Szerinte szükség lenne az adósság átütemezésére. Hegedűs szerint arról legfeljebb hitvita folyik, hogy előnyös vagy hátrányos volt-e az EU-csatlakozás, mert nincs elszámolás, amiből ez kiderülne. Jobbikos képviselőtársaihoz hasonlóan ő is bírálta a kormány euroatlanti elkötelezettségét. Mindemellett támogatásáról biztosította a kormányprogramot, mint mondta, konstruktív partnerek kívánnak lenni.