Trianon és normál ügymenet

A kormány megválasztása után újra napirend előtti felszólalásokkal folytatódhat a parlament, és újra lesznek interpellációk is, igaz, nem a hétfői nap kezdetén, hanem a keddi ülésnap végén, közvetlenül az azonnali kérdések előtt. A három hagyományos műsorszámot a kormány felállásáig szüneteltették. Az interpellációkkal és kérdésekkel alapvetően az ellenzék ellenőrizheti elsősorban a kormányt, így az átmeneti időszakban ezeknek sok értelme nem lett volna. Hogy ezután lesz-e, arról majd bővebben kedden.

A napirend tárgyalása azonnal a Trianon-emléknapról szóló határozati javaslat elfogadásával kezdődhet. Elméletben hétfőn még csak a módosító indítványokat tárgyalnák, de ha eltérnek a házszabálytól, a zárószavazást is megejthetik. És mivel a Trianon-emléknap ötletét a Jobbik határozottan támogatja, az LMP határozottan nem ellenzi, az MSZP pedig határozatlan, így valószínűleg meglesz a szabályoktól való eltéréshez szükséges négyötödös többség. A javaslat elfogadása nem kérdés, így az idei június 4-e lesz az első nemzeti összetartozás napja.

A törvény szövege megfelel a nemzeti egység követelményrendszerének. Vallásos és nem vallásos képviselők hozták, akik szerint a magyarok magyarok, joguk van magyarnak lenni, és Magyarország küzdeni fog ezen jogukért. A "trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára" pedig ezentúl emléknap fog emlékeztetni.

Hétfőn több határozatot nem hoznak, kedden viszont újra módosíthatják az alkotmányt, mely a miniszterelnök-helyettesi poszt mellett immár az alpolgármesteriről is megemlékezhet. Kósa Lajos, Rácz Róbert és Vitányi István (Fidesz) javaslata alapján az alpolgármesternek nem feltétlenül kell képviselőtestületi tagnak lenni.

Döntenek még a népszámlálási törvény módosításáról, így ismét rákérdezhetnek a vallási hovatartozásra, valamint a digitális átállásról szóló pályázato ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról.

A módosító indítványok megvitatásával folytatják a 2006. augusztus 20-i vihar és a szeptember-októberi jogtalan rendőri fellépés áldozatainak kárpótlásláról szóló törvény, illetve az önkormányzati választási reform vitáját. Tárgyalják a vagyongazdálkodási törvényjavaslat és a három csapás, vagyis a kornertörvény módosító indítványait is.

A részletes vitával folytatják a családi pótlékot az iskoláztatáshoz kötő javaslatot, a nemzeti együttműködésről szóló határozati javaslatot, a választási reformot kidolgozó bizottság felállításáról szóló javaslatot és azt a törvénymódosítást, mely alapján a jövőben csak nyolc általánost végzett emberek szerezhetnének jogosítványt.

Megkezdik a közoktatási törvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításának vitáját. Mindkét javaslat technikai jellegű, az első megkönnyítené az önkormányzatoknak az iskolák összevonását, átalakítását, az utóbbi a képviselőtestületi létszám csökkenéséhez és az alpolgármesterekre vonatkozó alkotmánymódosításhoz igazítja az önkormányzati törvényt.