Vízkorlátozásra kényszerül a Tettye Forrásház

A Tettye Forrásház keddi közleménye szerint a hátralék abból adódik, hogy bár a Dunántúl legnagyobb városának vízellátását tavaly október 5. óta a Tettye biztosítja, e tíz településen azonban a Pécsi Vízmű maradt a szolgáltató. A cég azonban sem az átvett ivóvízért, sem a szennyvízkezelésért nem fizet a Tettyének, holott a díjakat beszedi a lakosságtól.

"A Tettye Forrásháznak nincs a Pécsi Vízmű felé ivóvíz átadási kötelezettsége, a vizet üzleti alapon, ellenszolgáltatás megfizetése mellett biztosítja. A vízmű azonban hajlandóságot sem mutat tartozása rendezésére, kockáztatva ezzel a szolgáltatás biztonságát" - írták.

Békésen akarják megoldani

Hozzátették: céljuk a békés megoldás. A fennálló tartozások miatt kialakult problémáról több alkalommal levélben tájékoztatták az érintett települések polgármestereit, s egyúttal arra kérték őket, segítsenek fizetésre késztetni adósukat.

"Meggyőződésünk szerint a települések és a Tettye Forrásház céljai közösek: folyamatosan magas színvonalú, kifogástalan minőségű ivóvizet biztosítani a fogyasztóknak. Azt azonban nem engedhetjük, hogy a Pécsi Vízmű a pécsiek pénzéből szolgáltasson vizet a szomszédos településeknek" - olvasható a közleményben.

A pécsi közgyűlés tavaly október 1-jén alapította a Tettye Forrásházat a városi vízközművek átvételére, miután az addigi szolgáltatóval, az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt.-vel határidőre nem egyeztek meg a kisebbségi részvénypakett visszavásárlásáról. A történtek miatt mindkét fél bírósághoz fordult.

Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai négy nappal később ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, amelyből kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét.

Mindkét fél bírósághoz fordult

A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezi előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy száz százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.

Az ügyben mindkét fél bírósághoz fordult, több pert is indítottak egymás ellen.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság február közepén jogszerűnek találta a városnak a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződés felbontását.

A Pécsi Vízmű Zrt. szerint nincs jogalapja a 164 millió forintos követelésnek.

Azt írják, a Tettyének nincs írásos szerződése szennyvízkezelésre, vízátadásra, holott azt a magyar jogszabályok kötelezővé teszik. Ezen kívül a felek között még a fizetendő összeg nagyságrendjében sincs megegyezés.

"A településeket ellátó ivóvízkutak tulajdonjoga közös. Nemcsak Pécsé, hanem a tíz másik érintett településé is. A Tettyének még jogerős vízjogi engedélye sincs a vízbázisokra, hiszen a kutak tulajdonosai ehhez nem járultak hozzá" - jegyezték meg.