Simulékonysága Schmitt fő értéke

Schmitt Pál már nyolc éve úgy fontos embere a Fidesznek, hogy az általunk megkérdezett fideszes politikusok közül senki sem tudott konkrét javaslatot, eredeti ötletet, vagy a párt politikáját érdemben meghatározó lépést kötni személyéhez.

Erényei közül kiemelték, hogy remek nemzetközi kapcsolatrendszere van. Nagykövetként, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban és az Európai Parlamentben is nagyon komoly diplomáciai tapasztalatot szerzett, otthonosan mozog nemzetközi közegben, több nyelven is kiválóan beszél. Szinte mindenki utalt arra, hogy jól néz ki („remekül reprezentál”, „jó megjelenésű” stb.). Általános megítélés szerint feltétlenül lojális a Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz.

Schmittet az Európai Parlamentből (2004 és 10 között volt EP-képviselő) ismerő forrásaink azt emelték ki, hogy „inkább volt playboy, mint szakpolitikus”.

Olimpia, Astoria, politika

Schmitt 1942-ben született, 1968-ban és 1972-ben olimpiai aranyat nyert a magyar párbajtőrcsapattal. Élsportolói karrierje közben közgazdászdiplomát szerzett, amit 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktori fokozattal egészített ki. Eredetileg orvosnak készült, azonban felmenői németországi gyökerei miatt nem vették fel, és ezért még a disszidálás lehetőségét is fontolgatta tizennyolc évesen.

Először a szállodaiparban helyezkedett el, és 1976-ban az Astoria Szálló igazgatóhelyettese lett. Innen a Népstadion és Intézményei élére került, majd a Kádár-rendszer rendszer sportügyi hivatalának, az OTSH-nak a második embere lett. Ez államtitkár-helyettesi tisztségnek felelt meg.

1989 óta vezeti a Magyar Olimpiai Bizottságot, több tisztséget is viselt már a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, jelenleg a szervezet protokollfőnöke. Az Antall-kormány idején spanyolországi, az első Orbán-kormány idején svájci nagykövetté nevezték ki. Utóbbi tisztségéről a Medgyessy-kormány hazai politikai szerepvállalása miatt hívta vissza.

Demszky kihívója volt

A rendszerváltás utáni belpolitikai karrierje nyolc éve kezdődött. 2002-ben még hivatalosan függetlenként, de a Fidesz és az MDF támogatásával indult a főpolgármester-választáson, de 35 százalékos eredményével kikapott Demszky Gábortól.

A következő évben már belépett a Fideszbe, és rögtön a párt egyik alelnökévé választották. 2004-ben és 2009-ben is ő vezette a Fidesz EP-listáját, Brüsszelben a horvát kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottság vezetőjévé választották. Elkötelezett támogatója volt a horvátok EU-csatlakozásának, ebben az ügyben kifejezetten aktívan politizált. Politikai tevékenységéből ez az egyetlen ügy, ahol egyértelműen kezdeményezőként, önálló karakterként lépett fel. Egy brüsszeli forrásunk szerint „a horvátok Antall József után legközelebb róla neveznek el utcát a magyar politikusok közül”.

Jó éve van

2009 nyara óta szédületesen ível karrierje. Előbb az EP egyik alelnökévé választották, aztán a magyar parlament elnöke lett, augusztustól pedig köztársasági elnök lesz. Egy éven belül három olyan tisztséget szerez, amelyből egy is egy politikai karrier csúcspontja lenne.

Tévétornától az újévi tévébeszédig

Schmittet előbb olimpiai bajnokként, majd a Kádár-korszak tévétornájának főszereplőjeként ismerhette meg az ország. Utóbbi műsorban szintén olimpikon feleségével és gyermekeivel késztette mozgásra a képernyőt figyelőket. Tévétornás múltja a 2002-es főpolgármesteri kampányában is előkerült, lakossági fórumokon tornázott egy kicsit családjával. Szereti a jó borokat és a motorozást, ismerősei szerint fontos neki az elegancia, stílusa nyugati mércével is kifogástalan.

Kedves figura

Schmitt 2002-es főpolgármesteri jelöltsége összefüggött a Fidesz vérfrissítési igényével, a parlamenti választás elvesztése után. Schmitt sokat hangoztatott függetlensége, visszafogott politikai megnyilvánulásai miatt tűnhetett ideális jelöltnek, hiszen a fővárosban akkoriban sokkal rosszabbul állt a Fidesz mint az éppen kormányra kerülő MSZP és SZDSZ. Schmitt 4,5 százalékkal tényleg jobb eredményt ért el, mint a Fidesz listája fél évvel korábban.

Schmitt a választási vereség után sem tűnt el a politikából. 2003 tavaszán belépett a Fideszbe, ahogy ő fogalmazott „felajánlotta függetlenségét” a Fidesznek.

Nem járt szamárlétrán

Schmittet rögtön belépése után a párt egyik alelnökévé választották. Elsöprő többséggel támogatták a Fidesz 2003-as kongresszusának küldöttei, három szavazattal még többet is kapott mint a másik alelnök, Pokorni Zoltán (a két alelnöki helyért csak ők ketten indultak).

Schmitt innentől kezdve tagja lett a Fidesz elnökségének, és meghívott vendégként alelnöki tisztségének 2007-es megszűnése után is rendszeresen részt vett az üléseken. Előtérbe helyezésének elsősorban kommunikációs szerepe volt. A párt politikáját érdemben nem alakította, saját politikai hátországot nem épített, aktuálpolitikai ügyekben – mint arról az Indexnek is beszélt akkoriban – tudatosan nem szólalt meg.

Nemzeti mackófelső

„Azért vállaltam el, hogy belépek a politikába, mert úgy képzelem el, lehet másfajta stílust vinni, lehet a másik oldalon meglévő értékeket is elismerni, ha azon az oldalon valami jót csinálnak, akárcsak a sportban, lehet hozzá még gratulálni is” – mondta pártpolitikai szerepvállalásáról.

A Fidesz részben vele igyekezett lemosni magáról az erőszakos, arrogáns párt képét. Schmitt később is hozta a napi vitákon felül álló politikus képét. A 2004-es EP-választás előtt azt mondta, hogy a Fidesz esetleges győzelme nem jelentheti a kormány legitimitásának megkérdőjelezését, és ezért baloldali publicisták meg is dicsérték. A választási győzelem után pedig ezt mondta: "Mutassuk meg, hogy nemzetben, hazában gondolkozunk, vegyük fel néha mindannyian a piros-fehér-zöld mackófelsőt."

Schmitt ugyan két EP-kampányt és két országgyűlési kampányt is végigcsinált az elmúlt években, szorgalmasan járta az országot, de fontos bejelentést sohasem bíztak rá, és magától sem mondott soha semmi meglepőt. Összesen két megjegyzése keltett kisebb feltűnést, mindkettő véletlen elszólás volt. A 2006-os választások előtt azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy a Fidesznek már kész a kormánynévsora, de másnap ezt a párt cáfolta. Idén pedig az MTI tudósítójának fogalmazott zavarosan azzal kapcsolatosan, hogy házelnök, államfő vagy mi lesz, ha győz a Fidesz.

Mindig élen járt a sportban

Sportügyekben ugyanakkor folyamatosan szem előtt maradt. A MOB elnökeként olimpiai érmeket adott át, nyilatkozott a felkészülésről, sikerekről. Diplomáciai hatékonyságát mutatja, hogy bár 2002 óta rendszeresen összeütközött a kormánnyal, posztját ügyesen megtartotta. Pedig támadta a baloldali kormányokat, hogy kevés pénzt adtak a MOB-nak, és a kormányok pedig szerepzavarral vádolták MOB-os és fideszes párhuzammos ténykedése miatt. Közben mégis kétszer újraválasztották a MOB élére.

A MOB vezetőjeként az athéni doppingbotrányokat is túlélte, pedig korábban azt ígérte, hogy lemond, ha magyar sportoló megbukik. Az olimpia után egy nemzetközi konferencián viszont elnézést kért a magyar sportolók csalásaiért. A sokaknak csalódást okozó pekingi magyar szereplés után sem rendült meg sportvezetői pozíciója, és idei házelnökké választása után is ragaszkodott a MOB-hoz.

Visszatérően támadják azzal, hogy már fontos állami sportvezető volt, amikor Magyarország szovjet kérésre bojkottálta a Los Angeles-i olimpiát, és ezzel sok élsportoló karrierje derékba tört. Schmitt a döntés idején Szófiában volt egy konferencián, a bojkottról nem szavazott, de a kínos döntés ellen sem tett semmit.

Mindig megbízható

Schmitt lojális volt a diktatúrához is, míg az előző elnökök közül Göncz Árpád évekig börtönben ült 56-os forradalmi tevékenysége miatt, Sólyom László a 80-as évek végén ellenzéki mozgalmakban vett részt, és Mádl Ferenc 1990-ig csak tudományos területen épített karriert. Vagyis Schmitt lesz a rendszerváltás óta az első államfő, aki már a szocializmus alatt is a politikai elithez tartozott.

Schmitt sikeres sportolóként és visszafogott politikusként jól eladható elnöknek tűnhet a Fidesz számára. Ugyanakkor lojális szürkesége kétségeket is ébresztett, a Demokrácia és Dilemma Intézet múlt heti elemzésében például egyenesen bornírt megoldásnak nevezte jelölését.

Fideszesek és az ellenzékiek is azt várják tőle, hogy soha nem fog keresztbe tenni a kormánynak fontos ügyekben. Elvi alapú politizálást senki sem vár tőle, a jelenlegi magyar alkotmányban viszonylag gyenge elnöki funkció kereteit biztosan nem feszegeti majd. Elődei magasra tették a mércét, hiszen sem Mádl Ferenc, sem pedig Sólyom László nem küldött soha Alkotmánybírósághoz törvényt úgy, hogy a testület ne igazolta volna kifogásaikat. Simán lehet, hogy Schmitt semmit sem küld majd a testületnek, és ezzel ő így vonulhat vissza tévedhetetlenként.

Schmitt simulékonysága nemcsak azért lehet fontos a Fidesznek, mert szinte biztosra vehető, hogy nem teketóriázik majd a törvények aláírásakor. Szempont lehetett kiválasztásában, hogy ha a készülő, 2012-re ígért új alkotmány megváltoztatja az elnöki tisztség helyzetét, akkor könnyen félreállítható lesz. Mondjuk, egy közvetlenül választott, erősebb elnök kedvéért. 2007-ben már megtette, hogy visszalépett a Fidesz alelnökjelöltségéről, hogy Kósa Lajos kaphassa meg a posztot, és ne legyen többes jelölés a pártban.

Házakat vett

Idei vagyonnyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy keresetét főként ingatlanokba fektette. Erre utal, hogy amikor a Fidesz alelnöke lett, akkor fizetés nélkül vállalta a funkciót, mondván, megél olimpiai életjáradékából és az általa kiadott ingatlanokból.

Schmitt három nagy alapterületű budai családi ház tulajdonosa. A leendő köztársasági elnök felesben egy 320, egy 225 és egy 195 négyzetméteres házat vásárolt az utóbbi másfél évtizedben a II. kerületben, de 2008 óta van egy 68 négyzetméteres V. kerületi lakása is. A család Lupa-szigeti nyaralója mellett Schmitt negyvenmilliós készpénztartalékról is beszámolt.