- Belföld
- vörösiszap
- illés zoltán
- környezetvédelmi hatóság
- közép-dunántúli környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelet
- zay andrea
- csepregi istván
Egyre ködösebb, ki felelt a gát épségéért
További Belföld cikkek
- Az idei karácsony sem múlt el tragédiák nélkül
- Csizmadia Ervin: A Nyugat bizonyos erői birodalomépítőként tekintenek Orbán Viktorra
- Szép csendben eltűnt Pesty László korrupciós ügyekkel foglalkozó weboldala
- Egy volt londoni nagykövet kerülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élére
- Több év börtönt kaphat a nő, aki eszméletlenre verte lánya iskolatársát
A Mal Zrt. vezetői hazudtak, amikor azt mondták, hogy a környezetvédelmi hatóság megvizsgálta és rendben találta a bedőlt 10-es zagytározó kazetta gátjait, állította Illés Zoltán.
A környezetvédelmi államtitkár álláspontja szerint a felügyelete alá tartozó Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeletnek most és korábban sem volt feladata, hogy az illetékességi területén található ipari létesítmények építményeinek szerkezeti stabilitását, „állékonyságát” vizsgálja, statikai vizsgálatot a vörösiszap-tragédiát okozó, 2000 körül beindított 10-es tározón sem végeztek.
Az ilyen típusú vizsgálatok az adott település elsőfokú építési hatóságának feladatkörébe tartoznak, mondta az államtitkár leszögezve, hogy a tározó esetében a közigazgatásilag illetékes jegyzőnek kellett volna ezeket a méréseket elvégeznie.
Illés azt azért hozzátette, hogy szerinte a katasztrófáért egyik önkormányzat sem hibáztatható, a baj oka leginkább a hatáskörök rossz kiosztásában keresendő. Az államtitkár szerint a hatásköri zavarok odavezetettek, hogy a tározó falát senki sem ellenőrizte. Erre nincsenek meg az eszközök egyik hazai település önkormányzatában sem. Illés szerint a megoldás az lenne, ha a feladatot az állam kezébe tennék, ugyanúgy, mint az árvízi védekezésnél a gátak építményeinek műszaki felügyeletét.
Kedden Illéséhez hasonló tartalmú nyilatkozatot tett az Inforádióban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója is. A posztra Illés által szeptemberben kinevezett Csepregi István szerint a tározót működtető cégnek kell önellenőrzés formájában évente a gátak állapotát vizsgálni. A felügyelőségnek csak az erről szóló írásos jelentéseket kell átnéznie a hatósági vizsgálat során.
Csepregi István egy nappal a gátszakadás után már beszélt a szeptember 23-án letudott éves vizsgálatról, amit a közép-dunántúli felügyelőség végzett al. A főigazgató akkor még nem vonta kétségbe a környezetvédelmi hatóság illetékességét a tározó műszaki állapotával kapcsolatban, csak annyit mondott, hogy a hatóság utoljára 2006 márciusában adott üzemeltetési engedélyt a Malnak, ami 2011. február 28-ig érvényes. A pár nappal azelőtti vizsgálatról azt nyilatkozta, hogy semmilyen problémát nem találtak.
A tragédia után megnézték
A kolontári tragédia után más tározókkal kapcsolatban is megjelentek hivatalos információk. A hasonló jellegű neszmélyi és almásfüzitői vörösiszap-kazetták állapotfelmérését a területileg illetékes hatóság, az észak-dunántúli igazgatóság végezte, a tározók műszaki állapotát is elemző jelentés részleteit Komárom-Esztergom megye honlapján október 6-án közzé is tették.
A közép-dunántúli felügyelőség honlapján közzétett sablonjelentésből nem derül ki, mire terjedt ki a vizsgálat, az azonban biztos, hogy a hatóság helyszínre küldött képviselője, Bíró Attila semmilyen további intézkedést nem tartott szükségesnek. A jelentésen, ahogy ez a felügyelőségen szokás, Zay Andrea, a Közép-dunántúli Felügyelőség igazgatója és Moldován János felügyeleti igazgatóhelyettes neve is szerepel.
Zay Andrea – ahogy erről beszámoltunk – a környezetvédelmi hatóság berkeiben véghez vitt gyors vezetőcserével júniusban került a közép-dunántúli felügyelőség élére. Az új igazgató politikai kinevezett volt, Illéshez fűződő személyes kapcsolatának köszönhette a posztot. A hatósági vezető korábban Illés személyi titkára volt, és együtt ültek a VI. kerületi Fidesz-frakcióban.
Ha Illés állításai beigazolódnak, és a Mal Zrt. zagytározóinak ellenőrzése valóban jegyzői feladatkörbe tartozott, akkor a cég területén nem is egy település építési hatóságának kellett volna ügyködnie.
Információink szerint a Kolontárt elöntő, tíz éve üzemelő tározó a település közigazgatási területén van, így a területileg illetékes és az iszapömlés által szintén sújtott Devecser város önkormányzata lett volna – Illés Zoltán álláspontja szerint – a statikai vizsgálatok felelőse. A leomlott falú 10-es kazettával egybeépített 9-es tározó az önkormányzatok feltételezése szerint Ajka és Kolontár közös fennhatósága alá tartozhat, más régebbi tározók Ajka közigazgatási területén találhatóak.
Az érintett önkormányzatokban nem kívánták kommentálni Illés felvetését. Az azonban kiderült, hogy az önkormányzatok sosem végeztek állagfelmérést a tározókon, sőt ezekről a létesítményekről pontos dokumentáció sincs a birtokukban. Eddig mindenütt úgy tudták, hogy a „vörösiszap-tározó és -ülepítő”-ként definiált kazetták az „egyéb speciális épületek” kategóriába sorolandók, ezért azok teljes körű ellenőrzése a vízügyi és környezetvédelmi hatóság feladatkörébe tartozik. Ajka például adott ki építési és műszaki engedélyeket a Mal Zrt.-nek, de azok többnyire műhelyek létesítésére szóltak.
Mit írtak elő 2006-ban? Megfeledkeztek a gátfalról?
A 2006 februárjában ötéves időtartamra kiadott környezethasználati engedélyben – amely a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet honlapján olvasható – valóban kevés szó esik a Mal Zrt. vörösiszap-kazettáinak műszaki állapotáról. A hatvanoldalas engedély azonban részletes előírásokat ad meg a cég számára a vörösiszap-lerakás technológiájáról, valamint a vörösiszapot befogadó kazettákról.
„A szennyező anyag elhelyezésére szolgáló műtárgyak műszaki jellemzői” című fejezet kifejezetten a 10-es kazettával foglalkozik. „A jelenleg működő X. számú kazetta térfogata 4 200 000 m³, melyből a szabad kapacitás
2 913 000 m³ (6 232 000 t), mivel 2003. év végéig 1 287 000 m³ (2 037 000 t) vörösiszapot raktak le. A X/a. számú kazetta 400 000 m³ (632 000 t) vörösiszap befogadására képes.” A felügyelet által kiadott dokumentum külön foglalkozik a „tárolók műszaki védelmének módjával” is, de a „Szabályok a tevékenység végzése során” című fejezetben nincs egytelen külön rendelkezés sem, amely a gátfalak stabilitásának ellenőrzéséről, a statikai vizsgálatok felelősségi köréről szólna, sőt a gát vagy a gátfal szó nem is szerepel a szövegben.