Magyarország összes energia-felhasználásának több mint 60 százalékát szerezte be importból, főként a Szovjetunióból. Az 1990-ben 6,5 millió tonna kőolaj szállításáról kötöttek szerződést, október közepéig azonban körülbelül egymillió tonnával kevesebb érkezett az oroszoktól, mint amennyit időarányosan teljesíteniük kellett volna. Ezért más forrásokból, világpiaci áron vásárolt a kormány.
Éppen taxiban ült, amikor éppen 20 évvel ezelőtt a sofőr csatlakozott a tiltakozókhoz? Két blokád közé szorulva, az autójában töltötte az éjszakát? Szidta a kormányt? Szidta a taxisokat? Új albérletbe költözött? Elindult külföldre? Vizet, netán pálinkát vitt a demonstrálóknak? Hogyan élte meg a taxik közé zárt napokat? Írja meg, és mi megírjuk!
A kormány sem a gazdasági válsággal, sem a társadalom elégedetlenségével nem tud mit kezdeni - jelentette ki Kis János, a szabad demokraták elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet a benzináremelés és a demonstrációk következtében kialakult helyzet értékelésére hívtak össze az SZDSZ székházában.
Kis János - hangoztatva a kormány súlyos felelősségét - kifejtette: Magyarországnak esélye volt rá, hogy az átmenetet kisebb megrázkódtatással élje át, mint a szomszédos volt szocialista országok. Ehhez azonban - s ezt mulasztotta el a kormány - nyíltan fel kellett volna tárni a gazdaság helyzetét és mielőbb konkrét cselekvési programmal előállni. Az SZDSZ vezető politikusa szerint az Antall-kormány halogatta a gazdasági intézkedéseket, s voltaképpen hónapokon át nem tett semmit a szerkezetváltás terén. (MTI, folytatjuk)
A pénteki nap eseményeit értékelve Kis János leszögezte: a történtek világosan bizonyították, hogy a kormánynak egyáltalán nincs kapcsolata a társadalommal, nem érzékeli az ország hangulatát. Ráadásul elkövette azt a bűnös hibát, hogy a demonstrációkra első reakcióként erőszakkal fenyegetőzött. Mindebből a szabad demokraták elnöke azt a következtetést vonta le: a jelenlegi kabinet nem alkalmas az ország további vezetésére. Hozzátette: a kialakult helyzetben az lenne kívánatos, hogy a kormánytagok keressék annak a módját, miként tudnák leggyorsabban átadni a hatalmat egy új kabinetnek. Erre azonban reális esélyt maga Kis János sem látott, mert - mint mondotta - a kormányban nem tudatosul, hogy voltaképpen politikailag már megbukott, megpróbálja tovább vinni az ügyeket, ezáltal csak mélyíti a válságot. (MTI, folytatjuk)
A helyzet megoldását illetően Pető Iván úgy vélekedett: a kormány kezében van a döntés lehetősége, de az egyértelmű, hogy a hétvégi napokra nem húzható el az intézkedés. A megoldásra két alternatívát jelölt meg: vagy az áremelési döntés visszavonása, vagy a kormány átalakítása, esetleg egy teljesen új kabinet felállítása.
A kormányátalakítást - főként a gazdasági posztokon - Kis János is sürgette, hozzátéve: az erőszakkal fenyegetőző belügyminiszternek ugyancsak le kell vonnia a konzekvenciákat. (MTI)
Pécsett is lezárták a fél várost, illetve a nagyobb kereszteződéseket. Mindezt úgy hogy hagytak azért egy kocsinyi helyet a mentőknek tűzoltóknak amit köztéri padokkal zártak el. Tömegközlekedés nem volt, saját járművel se nagyon lehetett közlekedni a városban.
Jómagam és 1-2 élelmes cimborám a fiatalok körében igencsak elterjedt Simsonokkal szállítottuk (teljesen szabálytalanul) az embereket, akik jelezték hogy sürgős dolguk van itt-ott. (az smkp.-kkal el lehetett férni a blokádok között.) Jó kis zsebpénzkiegészítés volt, és a rendőröktől se kellett tartani, hiszen volt dolguk másutt.
Persze volt, aki kihasználva az üres utakat, közúti randalírozásban élte ki hajlamait, és előfordult hogy a taxis lélekjelenlétén múlott csak, hogy az utolsó pillanatban félrerántsa a száguldó nagymotor elől a fent említett köztéri padot. Mondhatni, megmentették a srác életét, aki meg is köszönte. A többség nem igazán értett egyet a taxisokkal, inkább az anyázás ment a lezárások miatt.
A XI. kerület önkormányzata a rendkívüli helyzetre való tekintettel péntek éjszaka telefonügyeletet tart az alábbi számokon: 18-50-218, 16-68-969. (MTI)
Néztük a tévét, apám hagymát evett, mint mindig, én pástétomos kenyeret tömtem paradicsommal, csak annyit értettünk az egészből, hogy a magyarok odaát már megint cirkuszolnak.
Késő délután is tovább tart rendkívüli szervezettséggel és fegyelmezettséggel a taxisok demonstrációja Miskolcon. A várost ötös körgyűrű zárja, ami azt jelenti, hogy a miskolci belvárosba csupán 5 egymást követő, taxikból, teherautókból, autóbuszokból állított kordonon lehet bejutni. Az ezeken nyitott kapukon csupán a mentőket és a rendőrség gépkocsjait engedik át. A városban továbbra sem járnak a buszok, villamosok, s csak gyalogosan lehet eljutni a peremkerületekbe is. Rendzavarás csak egyetlen esetben fordult elő, amikor is egy német autós pisztollyal fenyegette meg az őrt álló taxisokat. Rendőri segítséggel fékezték meg. (MTI)
Kiskunhalason laktunk, és meghívást kaptunk Kecskemétre lakásavató bulira. Délután vonattal elmentünk, de mire odaértünk, kiderült, hogy a taxis blokád miatt rajtunk kívül senki más nem merte bevállalni az utat, mi voltunk az egyetlen vendégek. Nem is éreztük igazán jól magunkat, így vacsora után úgy döntöttünk, hazaindulunk, hiába marasztaltak bennünket éjszakára. Vonat csak Kiskunfélegyházáig volt már aznap éjszaka.
Eljutottunk hát odáig, aztán a sötétben gyalogoltunk egy darabig a sínek mentén, stoppolni próbáltunk, de egyetlen autó sem jött. Visszamentünk hát a vasútállomásra, ahol a vasutasok azt mondták, ne is számítsunk rá, hogy autóval hazajuthatunk. A következő vonat reggel indult Kiskunhalasra. Így hát ott ragadtunk a kiskunfélegyházi vasútállomáson. A váróteremben egy padot a fűtőtesthez húztunk, és azon aludtunk lábtól. Egyszer valaki felrázott bennünket, hogy mi a fenét csinálunk itt, de erről csak homályos emlékeim vannak, mert nem törődtünk vele, visszaaludtunk. Reggel aztán hazavonatoztunk.
A Veszprém Megyei Tejipari Vállalat igazgatója közölte az MTI megyei tudósítójával, hogy gazdasági vezetésük, valamint a szakszervezet és a munkástanács nem ért egyet a taxisok sztrájkjával, mert ez jelentős ellátási zavarokat okozhat. Ha az eltorlaszolások tovább fokozódnak, a vállalatnak napi 1 millió forintos kára keletkezik. Kinyilvánították továbbá azt is, hogy nem értenek egyet az ÉDOSZ nyilatkozatával, amely szerint támogatják a demonstrációt. Erről az ÉDOSZ vezetői senkivel nem konzultáltak, és az ilyen jellegű központi akaratérvényesítést Veszprémben elfogadhatatlannak tartják. Éppen ezért felszólítják az élelmiszeriparban dolgozókat, hogy lépjenek ki az ÉDOSZ-ból és alakítsanak független szakszervezetet. (MTI)
Pénteken (október 26.) felmerült, hogy kenyér kellene. Kenyeret sütni nehéz lett volna, bár nem lehetetlen. De ahhoz is kellett volna alapanyag. Na ezek kezdtek eltűnni. Az egyetlen hely, ahol még lehetett kapni kenyeret a környéken a puccos kenyérbolt volt (a mai látványpékségekhez hasonló) a Boráros téren. 100 Ft-ért adták a kenyeret, elég rossz is volt, de legalább lehetett kapni. Ma bank van a helyén, pár évvel később a bolt tönkrement - ahogy a környék összes akkori boltja.
Kiengedték a taxisok a városból a távolsági autóbuszokat Salgótarjánban. Mintegy 400 diák és bejáró munkás jutott végre haza a megyeszékhely közeli községekbe. Sokan azonban már ezt megelőzően gyalog vágtak neki az országútnak. A rendőrség és a demonstráló sofőrök között született megállapodás szerint az alig negyed óra alatt lebonyolított akció után az autóbuszok nem térhetnek vissza a városba. A taxisok egyébként úgy határoztak, hogy éjszakára az utat elálló kocsik nagy része visszatér a standra, az útlezárást azonban nem oldják fel. (MTI)
1990. október 26., péntek - A közlekedésben beállt rendkívüli helyzetet felismerve repülőgépeivel és helikoptereivel segíti az elengedhetetlenül fontos utas- és áruforgalmat a repülőgépes szolgálat. Mint az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásukból kitűnik: az országon belüli szállításokon kívül - a devizában jelentkező költségek megfizetése ellenében - vállalják külföldi megrendelések teljesítését is. Az érdeklődők a hét végén is hívhatják a 1-668-447-es, illetve az 1-851-344-es telefonszámot. (MTI)
A minden előzetes ígéretnek ellentmondó drasztikus kormányintézkedés a benzinárak emeléséről súlyos helyzetet teremtett az országban, áll a Fidesz választmányának közleményében. Az Antall-kormány hivatali idejének hatodik hónapjában válságos helyzetbe sodorta az országot és önmagát. A május óta hivatalban lévő kormány mindmáig elmulasztotta feltérképezni, és az emberek elé tárni az ország gazdasági helyzetét. A kormány a gazdasági problémák fokozatos, megrázkódtatásmentes megoldását ígérte, szociális piacgazdasággal kecsegtetett, és közben pártpolitikai szempontoktól vezettetve egyre halogatta az elkerülhetetlen döntéseket.
Amíg a belügyminiszter egy szűk elit akciójáról beszél és a rendőrséggel fenyegetőzik, megmozdult az ország. A társadalom nemcsak egy meggondolatlan áremelés ellen tiltakozik, hanem a hazugságok politikája ellen is. Úgy érzi, hogy az új rendszer kormánya éppen úgy politizál, mint elődei: a társadalom feje fölött. Amit azonban a diktatúra megengedett magának, tűrhetetlen egy demokratikus jogállam keretei között. Mindenekelőtt azért, mert a szabadon választott kormány hazugságai megingatják a demokráciába vetett bizalmat, és az utcára terelik azokat a konfliktusokat, amelyek megoldását a tárgyalóteremben kell megtalálnunk.
Mindenfajta erőszakos megoldást elutasítunk Tiszteletben tartjuk és támogatjuk mindenkinek azt a jogos igényét, hogy elégedetlenségét az állampolgári engedetlenség bevált módszereivel juttassa kifejezésre. Ügyelni kell azonban arra, hogy a jogos tiltakozás ne azokat sújtsa, akiknek nincsen lehetőségük orvosolni a sérelmeket. Megértjük a munkájukért aggódó taxisofőröket, de aggódunk azokért is, akik nem tudnak hazajutni munkahelyükről, nem jutnak be a kórházba, vagy nem tudnak élelmiszert vásárolni családjuknak. Megállapítjuk, a kormány felelőtlen politikája azt érte el, ami a legkevésbé kívánatos: olyan társadalmi csoportokat állított szembe egymással, amelyek egyike sem felelős a kialakult helyzetért. Elvárjuk, hogy a történtekből a kormány vonja le a megfelelő politikai és személyi következtetéseket. (MTI)
Kis János filozófus, a CEU egyetemi tanára. Kis volt a Kádár-rendszer demokratikus ellenzékének fő teoretikusa, ő találta ki azt az ellenzéki stratégiát, hogy a diktatórikus rezsimen a saját törvényeit kell számon kérni. Nézetei miatt a 80-as években a pártállam perifériájára szorult, a szamizdat Beszélő főszerkesztője lett. 1990-91-ben az SZDSZ első elnöke volt, a taxisblokád idején a kormány lemondását sürgette. 2002-ben lépett ki az SZDSZ-ből.
Október 26-a péntekre esett. Jó szokásomhoz híven gyakorlat után nem mentem vissza a kollégiumba, a csomagommal rohantam 14.20-as buszhoz. (A busz a Béke térről indult, és Dunaegyházáig közlekedett. A busz jött, én felszálltam és indultunk is.
Meglepően gyorsan hajtott a sofőr, talán Ö. Józsi bácsi volt, aki egy osztálykirándulás alkalmával ígért valami meglepetést, ha jól viselkedünk. Erre még most is várunk. Arra emlékszem, hogy mindenki hajtott, mint a megveszekedett, nemcsak mi. Aztán kiderült a válasz. Dunaföldváron a hidat már lezárták. Klassz. Nem lehetett átmenni, csak gyalogosan.
Rövid hezitálás után elindultunk egy vecsei sráccal. Egészen Dunaegyházáig jutottunk, ahol aztán felvettek minket. (Talán a B. Krisztián anyukája volt, erre nem emlékszem pontosan.)
Trenka István, az Autótaxi Dolgozók Szakszervezete elnöke - aki részt vett a Munkaügyi Minisztériumban dr. Szabó Tamás politikai államtitkárral folytatott egyeztető tárgyaláson - az MTI munkatársának elmondta, hogy a Gábriel Taxi segítségével megoldódott a Budapesten tartott bányászkongresszus résztvevőinek hazajutása. Mindazok, akik igazolni tudják, hogy a bányász-kongresszuson vettek részt, átjuthatnak a fővárost körülvevő kordonon. Mint Trenka István emlékeztetett rá, a bányászkongresszus már kezdetekor kinyilvánította szolidaritását a taxisok demonstrációjával. (MTI)
Az MDF országos elnökségének nyilatkozatát pénteken kora este kapta meg az MTI.
Az ország válságos helyzetbe került, amelynek kialakulásáért felelősség terheli a kormányt, mert a szükséges és elkerülhetetlen gazdasági intézkedéseket nem kellő egyeztetés után és nem kellő körültekintéssel hozta nyilvánosságra.
Ugyanakkor nyíltan meg kell mondani az egész társadalomnak, hogy a benzináremelés az egész magyar gazdaság talpon maradása, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek irántunk eddig megnyilvánult bizalmának fenntartása érdekében vált szükségessé.
Kinek az érdeke az, hogy a legfontosabb kérdéseket ezután még nehezebb legyen megoldani, kinek az érdeke, hogy még mélyebbre kerüljön az egész társadalom. Az MDF elnöksége felhívja az ország népét, hogy ne hagyja egy minden kibontakozást lehetetlenné tevő válságba belesodorni magát. (MTI)
Nem lehetett megtartani a Tanácsok (Önkormányzatok) és Intézmények Dolgozói Szakszervezetének péntekre tervezett II. kongresszusát. A taxisok országos demonstrációja miatt ugyanis a 193 küldött közül csak 91-en jutottak el a tanácskozás helyszínére, Kőbányára. (MTI)
"Üllésen semmit sem éreztünk a taxisblokádból, és úgy emlékszem nem is érdekelt senkit az egész."
Svábhegyről Kőbányára kellett átjutnom, egy akkor nagyon népszerű „személyiségfejlesztő tréning” első napjára. A budai belvárostól az Astoriáig tartó szakaszt gyalog tettem meg, az Erzsébet-hídon át. 18 éves fejjel fel nem foghattam, mi okoz egy kis sétában problémát az embereknek. A legnagyobb döbbenet az volt, amikor egy közértbe betérve a bevásárlókocsikba lisztet és konzerveket felhalmozó, a taxisokat habzó szájjal szidó polgártársakba futottam. Végül rendben kiértem Kőbányára, ahol a személyiségfejlesztő guru ezzel fogadta a megérkezetteket: „Gratulálok! Aki megoldotta, és eljött, máris kiállta a térning első próbáját.”
"Mi a Szovjetunióban egyenesen leszartuk az egészet."
Az Üzlet című napilap szerkesztősége közli, hogy az újság szombati számát a taxis közlekedési blokád miatt nem tudják a csepeli nyomdából terjesztésre elszállítani. Így a lap következő száma csak jövő kedden jelenik meg. (MTI)
A Fidesz sajtóirodája közölte: ,,a Fidesz Országos Tanácsának október 27-28-ára Debrecenben szervezett tanácsülése elmarad. Kérjük a tanácstagokat ne induljanak útnak, ellenben a jövő héten hétvégén ugyanitt megtartjuk az ülést. (MTI)
Főiskolásként nem igazán értettem, mikről is szól ez az egész, hiszen az jól látszott már akkor is, hogy a benzináremelés kb. annyi szerepet játszott ebben az eseményben, mint a II. világháború kirobbanásában a Reichstag felgyújtása. A felelősségre nem vont, pofátlan, hazaáruló baloldal terrorakciója volt az első szabadon megválasztott és egyben töketlen magyar kormánnyal szemben. Mai fejjel már helyeseltem volna egy jó kis rendőri fellépést, mely során az összes résztvevőt összegyűjtik és lecsukják (miközben gumibottal jól elverik). Egyébként azóta csak végszükség esetén veszek taxit igénybe, és semmilyen módon nem segítem őket a közlekedésben ( természetesen a kötelező közlekedési szabályokat betartva ).
Az üzemanyagár-emelés kérdésében nincs lehetőség kompromisszumra. Ha a kormány nem képes a szükséges reformintézkedéseket meghozni, az ezzel összefüggő gazdaság-kiigazítási, a múlt örökségének felszámolásához a szükséges lépéseket megtenni, behozhatatlan hátrányba kerül a világgazdaságban - mondotta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a kormányülés szünetében a Magyar Televíziónak és az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Für Lajos honvédelmi miniszter, aki hivatalos látogatáson Belgiumban tartózkodott, ottani munkáját megszakította és pénteken este a menetrend szerinti Malév járattal hazaérkezett Budapestre.
A delegáció a programját azért szakította meg, hogy a kialakult helyzetben a kormány működőképessége a lehető legteljesebb legyen. (MTI)
Tízéves vagyok, apu sofőr haverjai kinn állnak a Tisza-hídnál, kimegyünk. Anyu hisztizik, apu szerint nem fognak lőni, ő tudja, kiskatona volt 56-ban. A blokádnál mélyen egyetértek a sofőrökkel (taxis viszonylag kevés volt a városban akkor, inkább a teherautósok aktívkodtak). Nagyon haragszom arra a kamionos bácsira, aki kiabál velük, hogy menne a dolgára. Egyetértően és szigorú arccal bólogatok, amikor "láncos kutyának" nevezik a vastag nyaklánca miatt.
Jön egy lakodalmas Robur busz, mennének a Tiszaligetbe, a menyasszony személyesen száll le a blokád megnyitásáról tárgyalni, sikerrel jár, a teherautók félreállnak, a násznép piros arccal integet a buszból kifele, én is vissza, az én arcom is piros. Sétálunk a hídon, a felnőttek viccelődnek, hogy ilyen jó levegő még nem volt a városban, ennyi haszna máris van a blokádnak. Már tudom, hogy a suliban én leszek a legkirályabb, ha elmesélem, hol jártam. Átérünk a másik oldalra, három rendőrségi Lada érkezik szirénázva Szandaszőlős felől, idegesnek látszanak, veszekszenek a taxisokkal. Apu tekintete elkomorul, visszafordulunk, megyünk haza. Most én kezdek hisztibe, mert még nem is kaptam semmit, így nem hagyhatjuk itt a blokádot. Apu szerencséjére épp Panda-kólát osztanak a fuvarozóknak a kocsmából, akiket ez annyira nem érdekel, de ő szerez nekem egyet, elindulunk haza. Én boldog vagyok, a sofőrök meg gondterheltek, mert bemondta a rádió, hogy még mindig nincs megegyezés.
Otthon anyu elküldi aput egy nagy zsák krumpliért, mert ki tudja, meddig tarthat ez. A krumpli azt hiszem később megrohadt.
A blokád idején 8 éves voltam, Gazdagréten laktunk, a lakótelepet elvágták valahol a Budaörsi útnál a várostól, így az élelmiszer boltok is ellátási gondokkal küszködtek, nehéz volt hozzájutni még az alapvető élelmiszerekhez is, mert persze mindenki megrohanta a boltokat az első nap után. Apám Amerikában volt egy egy hónapos képzésen, 2-3 naponta tudott minket felhívni a szokásos R-beszélgetéssel (hívott fél vállalta a hívás költségeit). Mikor egyszer megint felhívott minket, anyám jó előre a lelkemre kötötte, hogy egy szót sem szólhatok, nehogy aggódjon, fogalma sincs, hogy ez mennyire komoly. Akkor ezt nem értettem, de a kérésnek a magam módján meg is feleltem, a végét kivéve. Végig küzdöttem, hogy el ne szóljam magam, viszont a beszélgetés végén (mert anyám kirántotta a kezemből a kagylót, de persze már késő volt) elújságoltam, hogy "Képzeld Apu, van kenyerünk és tejünk!" Azt még hallottam, hogy visszakérdez, hogy ez miért olyan rendkívüli, a válasz már anyámé volt, de persze már nem lehetett mellé beszélni. (J. László)