Taktaharkányban vége a szegregációnak
További Belföld cikkek
- Már az óvodások is aktív netezők, veszélyeket rejt a kidfluencerek világa
- Van, aki pár ezret, de olyan is, aki több mint százezret költ karácsonyi ajándékra
- Autóbalesetben meghalt egy 16 éves lány Zalaegerszeg határában
- Már a harmadik egyházi személy kér bocsánatot a visszaélések áldozataitól
- Till Tamás feltételezett gyilkosa közölte, szexuálisan bántalmazták gyermekkorában
A taktaharkányi ügy a helyi cigány kisebbségi önkormányzat panasza nyomán indult: a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek részére a település általános iskolájában nem biztosították az ingyenes étkezés lehetőségét, és nem vehettek részt a napközis foglalkozásokon sem. A sajátos nevelési igényű (azaz magatartás-problémás) gyerekeket gyenge körülmények között, külön épületben, az osztályokat szabálytalanul összevonva oktatták.
A ckö által megkeresett Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (angol rövídítéssel CFCF) 2009 májusában eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH). A hatóság szakértők bevonásával vizsgálatot indított, több problémát is feltárt, ám végül nem hozott határozatot, csak bábáskodott az egyezség megkötésénél.
Az iskola igazgatója, a polgármester, a ckö elnöke és a CFCF vezetője által aláírt 12 pontos dokumentum rögzíti, hogy az iskola a gyerekek lehető legmagasabb szintű oktatása érdekében a kifogásolt ügyekben miként számolja fel az esélyegyenlőtlenséget. Megszűnnek az osztályösszevonások, minden gyerek kap ebédet, azonos körülmények között oktatják az átlagos és a hátrányos helyzetű gyerekeket, a sajátos nevelési igényűek státusát pedig rendszeres felmérésekkel ellenőrzik.
Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója elmondta: örül, hogy az iskola és Taktaharkány vezetőivel a valós kérdésekre koncentrálva tudták felszámolni a problémát, mert ez a cél, és nem az, hogy mindenkit a bíróságra citáljanak. Az alapítvány működése óta ez az első eset, hogy így sikerült lezárni egy konfliktust.
A ckö elnöke, Balázs József örül, hogy sikerült a dolgot helyretenni, és kijelentette, hogy a cigány önkormányzat a jövőben is szorosan együttműködik a családokkkal a gyerekek érdekében.
Varga László polgármester gesztusértékűnek tartja a megegyezést, egyben örömét fejezte ki, hogy nem kell a szerinte túl nagy budapesti ügyvédállománynak munkát adniuk. Vannak tanulságok – fogalmazott némileg talányosan, és kifejezte igényét, hogy más települések is kövessék Taktaharkány példáját.
Az iskola igazgatója, Fűkőné Szatmári Melinda beszámolt arról, hogy mára a közös munkának köszönhetően már csak hét sajátos nevelési igényű gyereket oktatnak a többiektől ekülönítve. Mivel ők felső tagozatosak, amikor az osztályuk kifut, megszűnik a szegregált oktatás Taktaharkányban. Ugyanakkor megjegyezte, hogy csak azt lehet megtanítani, aki bejön az iskolába, azaz a családokra és a velük együttműködő ckö-re is felelősség hárul.
Arra a kérdésre, hogy mi szükség volt az EBH közbenjárására, ha eleve közös megegyezéssel megoldható volt a dolog, a polgármester azt válaszolta: ezt valójában ő sem tudja, de még a tavaszi árvíz idején is felautózott Budapestre a tárgyalásra. Végül az iskolaigazgató adta meg a választ: az érintett gyerekek személyes adatait tartalmazó kartont az iskola nem adhatta ki az alapítványnak, a hatóságnak viszont igen.