Fekete keddje van az Országgyűlésnek

2010.11.02. 20:23
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ertsey Katalin szerint semmi értelme nincs a kétharmados felhatalmazásnak, ha a kormánypártok nem tudnak különbek lenni az előző kormánynál.

    28
  • "Képviselő úr! Nem fél attól, hogy törvényjavaslatával olyan úton indulunk el, ami elvezethet a gyurcsányi restaurációhoz?" - hozott be újabb érdekes aspektust a vitába a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. A jogállamiság hagyományaihoz méltó megoldásra van szükség, mondta.

  • Vágó Gábor második felszólalásában a Római Köztársaság válságához hasonlította a történéseket és Cicerót idézett.

  • Az elempés Ertsey Katalin azt mondta, ő mindeddig kiállt a frakciójában amellett, hogy a fideszesek is demokraták, de Lázár János törvényjavaslata kétségeket ébresztett benne.

  • Lendvai Ildikó, a szocialisták volt pártelnöke közvetlenül Wittner Máriához szólt. Mint mondta, a pofátlan végkielégítések megadóztatásának van jogállami módja is. A kérdés valójában a magánnyugdíjpénztári tagok milliárdjainak lenyúlása.

    31
  • Szabó Rebeka elempés képviselő a fideszes Szakács Imre tavaly októberi kérdését idézte, miszerint "igaz-e a hír, hogy a kormány saját céljaira akarja kölcsönvenni a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseit?" A hír igaz, közölte a tőle egy méterre ülő képviselővel.

    26
  • Az elempés Mile Lajos sem kételkedik a kormánypárti képviselők demokratikusságában, de figyelmeztette őket, hogy a választói akaratra való hivatkozás sem jogosít fel senkit az alkotmányos rendszer megcsonkítására. "Nagyon sok disznóságot követtek már el a nép akaratára hivatkozva" - zárta felszólalását.

    27
  • Az elempés Ertsey Katalin a kormánypárti képviselők lelkiismeretére apellál. Lázár János a vitaindítójában szerinte is beismerte, hogy tulajdonképpen nincs szükség az alkotmánybíróság jogköreinek módosítására. Miért van szükség akkor, kérdezte. Ertsey szerint az is sokat mond, hogy a napirend előtti felszólalásokra nem az igazságügyi miniszter Navracsics Tibor válaszolt.

  • A szocialista Harangozó Tamás tovább vitte Vágó vonalát, szerinte is a nyugdíjpénzek lenyúlását készíti elő az alkotmánybírósági jogkörök korlátozása. Szerinte Lázár javaslata a harmadik köztársaság lebontásának alapdokumentuma, és ha most nem is szégyelli, majd szégyelni fogja. Harangozó után Wittner Mária szólalt fel, aki szerint a szocialisták az ellopott pénzek miatt ellenzik a törvényjavaslatot. Zaklatottnak tűnt, az 56-osokat is említette.

    30
  • Az elempés Vágó Gábor szerint Lázár János javaslata egyértelműen arról szól, hogy hogyan lehetne a magányugdíjpénztári pénzekből finanszírozni Matolcsy nemzetgazdasági miniszter "légvárait", vagyis hát a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését. Idézte még Wachsler Tamás 1991-es törvényjavaslatát a kormány tévedhetetlenségéről. Wachsler Tamás egykor fideszes politikus volt, az utolsó, aki ki merte hívni Orbán Viktort a pártelnökségért.

    32
  • Jegyezzük fel. Lényegit nem mondott.

  • A kereszténydemokrata Vejkey Imre csavaros érvelésbe kezdett arról, hogy az Alktománybíróság egy 1992-es ítéletében azt mondta ki, hogy nem tartozik hatáskörébe a szocializmus idején hozott törvények elbírálása. Hogy ez hogy jön ide? Nem tudjuk. Hogy hogy következik ebből az, amivel Vejkey zárt, hogy a cél az alkotmánybírói aktivizmus ösztönzése? Hát, ha korlátozzák a jogköreit, az AB tényleg kénytelen lesz aktivista megközelítésből, saját jogköreit szélesítve értelmezni az alkotmányt.

    33
  • A vezérszónoki felszólalások után bármely képviselő két percben felszólalhat. Elsőként a szocialista Gúr Nándor szólalt fel, aki szerint a népszavazási kört az MSZP nyugdíjbiztosítós népszavazása miatt akarják szűkíteni, a cél hárommillió ember 2700 milliárd forintnyi megtakarításának megkaparintása.

    34
  • "Ha önök nem térnek vissza azokhoz a morális elvekhez, amihez ellenzékben ragaszkodtak, ami része volt az önök kormányprogramjának, akkor kimondják, hogy a magyar politikában nincs morális mérce" - zárta felszólalását Schiffer.

  • Schiffer szerint nem lehet véletlen, hogy a Fidesz padsoraiból most hiányoznak azok, akik 1989-ben részt vettek az alkotmány kidolgozásában. Lázár javaslata szerinte amúgy azt bizonyítja, hogy a Fidesz nem bízik a bíróságokban, nem bízik az Alkotmánybíróságban, csak a nyers erőben bíznak. Más elveket követnek ellenzékben, mint amit kormányon. "Az, amit most önök művelnek, az sokak szemében visszamenőleg szentesíti Debreczeni József legsötétebb vízióit" - mondta ki az eddigi legdurvább ítéletet a javaslatról.

  • Mint kiderült, Lázár nem elhagyta a termet, hanem egy, a sajtópáholyból nehezen látható helyre ült át.

    35
  • Schiffer Szijjártót idézte, aki idén januárban, a vagyonadót eltörlő alkotmánybírósági ítéletet morális döntésnek nevezte. Akkor tehát képesnek érezte az Alkotmánybíróságot arra, hogy morális alapon ítéletet hozzon adótörvényekről. Most viszont már nem.

  • Schiffer most a Fidesz állandó hivatkozási alapjából, Bibó István életművéből idéz, aki szerint a hatalomgyakorlás leghatékonyabb módja a hatalmi ágak szétválasztása és az ellenőrzés biztosítása. A népszuverenitás letéteményese nem a parlament, hanem a hatalmi ágak összessége. "Az alkotmányos állam több a többségi elvnél, a többség uralmát morális és jogi elvek, adott esetben alkotmánybírósági ítéletek korlátozzák" - mondta. A demokrácia tehát nem pusztán a többség uralma, azaz a Fidesz hivatkozása a népakaratra egyszerűen hamis.

  • Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Lamperth felszólalása közben elhagyta a termet, előterjesztő létére nem hallgatja a javaslat vitáját. Schiffer közben arról értekezik, hogy az ellenőrizetlen, egyközpontú államhatalom a hatalomgyakorlás bolsevista modellje.

  • Schiffer az időközben megérkezett Navracsics Tibort idézi, aki a jogállami értékek helyreállításáról írt a Fidesz választási programjában. Tehát Schiffer szerint a Fidesz nemhogy szóról szóra teljesíti, sokkal inkább megszegi saját választási ígéreteit.

  • "Ugyan, hagyjuk már ezt a hülyeséget" - kommentálta egy fideszes képviselő bekiabálva Schiffer felszólalásának azon részét, amikor a törvény miatt pórul járt, több évtized kemény munkája után jogos járandóságuktól megfosztott, alacsony fizetésű közalkalmazottak leveleiből idéz.

  • Schiffer szerint ráadásul az eredeti törvényjavaslat a végkielégítések különadójáról eleve nem orvosolja az indoklásaként felvetett problémát, a BKV-nál 2008-2009-ben kifizetett végkielégítések ugyanis nem tartoznak a hatálya alá. Szerinte ezt a kérdést más módon, a munkajogi szabályok módosításával kellene kezelni. Levelekből idéz, amelyben több évtizede dolgozó közalkalmazottak panaszkodnak rá, hogy a különadóról szóló javaslat alapján megfosztották őket a törvény szerint járó végkielégítésüktől.

  • Schiffer azt kérte Lázár Jánostól, hogy hagyják abba a süketelést Szekeres Imre végkielégítéséről, beszéljenek arról, hogy miért akarják szűkíteni az Alkotmánybíróság jogköreit. Szerinte is arról van szó, hogy a kormány gazdaságpolitikája van veszélyben, hiszen a jövő évi költségvetés kiadásait különadók, elvont járulékok fedezik. Azaz, most az a tét, hogy a kormány enyves kezével "államilag legalizált sikkasztás keretében" szabadon turkálhat-e a polgárok zsebében, hogy nem lesz Alkotmánybíróság, ami megakadályozhatja ezt.

    Fotók: Barakonyi Szabolcs
    Fotók: Barakonyi Szabolcs
  • Egyesek párhuzamot vélnek felfedezni Palpatine szenátor működése és Orbán Viktor Alkotmánybíróság elleni harca közt. A Csillagok háborúja demokratikusan megválasztott szenátora a megfelelő pillanatban ugyanúgy iktatta ki a törvények felett uralkodó Jedi tanácsot, ahogy most a miniszterelnök az AB-t.

    A történet érdekesebb vonatkozása, hogy Yoda nem hagyja annyiban, és jogi csűrcsavar helyett lézerkarddal esik neki a sötét úrnak. Sőt, ahogy belinkelt filmünkben 2:30-nál látható, a harcot a képviselők lebegő ülőhelyeinek dobálásával folytatják. Ez alapján reménykedünk, hogy ha már a Föld bolygó ezen pontján is így alakultak a dolgok, legalább egy izgalmas Paczolay Péter versus Orbán Viktor székdobálást láthatunk majd a Parlamentben.

  • "Közülünk senki sem kívánja Lázár János demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonni. Biztos vagyok benne, hogy önök elkötelezett demokraták, ezért biztos vagyok benne, hogy a törvényjavaslat elfogadása után nagyon fogják szégyelni magukat" - kezdte felszólalását az LMP vezérszónoka, Schiffer András. Hiszen most a közjogi rendszer alapjait készülnek lerombolni.

  • Gyüre szónoklata végén már a Magyar Gárdánál tart. Őszintén fogalmunk sincs, hogy jutott idáig, és egyáltalán, hogy jön ez ide.

  • Az utóbbi pár percben nem tudtuk követni Gyüre képviselő gondolati ívét, volt szó az utólagos normakontroll felgyorsításáról, a nép jogainak szűkítéséről, de mostanra eljutottunk odáig, hogy szerinte miért is akarja ténylegesen korlátozni a kormány az Alkotmánybíróság jogköreit. Hát azért, mert az AB elmeszelheti a válságadókról és a bankadóról szóló törvényeket is, megsemmisítve ezzel a kormány gazdasági programjának alapjait. Ezt a lehetőséget látta meg Lázár János. Gyüre szerint ez viszont nem jogállami válasz, meg lehetne keresni a megoldást az alkotmányos keretek között is.

  • Gyüre is kifejtette, hogy a pofátlan végkielégítések - hogy mi is eposzi jelzőjükkel hivatkozzuk a vita egyik tárgyát - visszaszedésére szükség van, de erre van jogállami megoldás, nincs szükség az alkotmánybírósági kontroll korlátozására. Az AB korlátozása veszélyes precedens, ráadásul lehetőséget ad a mindenkori kormánynak arra, hogy visszaéljen a rendszerrel. "Én elhiszem, hogy maguk elhiszik, hogy ezt csak jóra fogják használni. De gondoljanak bele, hogy más is hatalomra kerülhet" - figyelmeztette a kormánypártok képviselőit. "Nem erre kaptak felhatalmazást" - ismételte meg.

  • Gyüre reméli, hogy csak félreértette Lázár szavait, amikor választói akaratról beszél. Szerinte az nem lehet a választói akarat, hogy letérjünk a jogállamiság útjáról. "A Fidesz átlépheti a Rubicont, és onnan nincs visszaút" - mondta, aggályait kifejezve amiatt is, hogy másodjára már könnyebben fog menni a közjogi rendszer meghágása (saját szavunk, nem a képviselőé).