Fekete keddje van az Országgyűlésnek

"Megkaptuk ezt az alkotmánymódosítást, és hát az ember elkezd gondolkozni" - mondta képviselőtársai derültségére Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka. Felidézte, hogy amikor a rendszerváltás idején megkezdte jogi tanulmányait, a jogállamiság első feltételeként azonnal az Alkotmánybíróság iránti igény merült fel, hiszen a hatalom kontrollja a legfőbb demokratikus érték.

Lamperth szerint Lázár javaslatának logikájából az következik, hogy a Fidesz nem tud hibázni, hiszen a nép akaratát képviseli, és ha a nép akarata ütközik az intézményekkel, akkor a kétharmados többség eltörli az intézményeket. Ha hibáznak se hibáznak. Lamperth végül Kukorelli István volt alkotmánybírót idézte: "A szakma álláspontja egyértelmű: a kérdés jogállami eszközökkel megoldható, csakhogy Lázár János javaslata nem jogállami válasz. Ezzel tulajdonképpen visszatértünk az 1949-es sztálinista alkotmány koncepciójához, amely szerint a szuverenitásból eredő összes jogot a parlament gyakorolja és nincs olyan testület, amely felülbírálhatná. Holott az AB intézményét épp azért hozták létre Európában – először 1920-ban Ausztriában –, hogy legyen bírája a hatalom gyakorlóinak."

Az alkotmánybírósági jogkörök csorbításáról szólva viszont Lamperth szellemesen mutatott rá a javaslat indoklásának sajátosságaira. Lázár, aki vitaindítójában is arról beszélt, hogy a régi rendet le kell bontani, és új rendet kell építeni, a javaslat indoklásában azzal érvel az alkotmánybírósági jogkörök szűkítése mellett, hogy a megszilárdult jogállami struktúrában már nincs szükség ilyen széles felülvizsgálati jogkörökre. Tehát van egy lerombolni való régi rendünk, amiben annyira megszilárdult a jogrend, hogy már nincs is szükség széles alkotmánybírósági jogkörökre. Érthető?

Lamperth most a javaslat a népszavazási kört szűkítő része ellen érvel. Ez, mint már írtuk, félreértésen alapul. Lázár javaslata szerint a járulékokat is kivonnák a népszavazásra bocsátható kérdések köréből. Az alkotmány szerint adókról eddig sem lehetett népszavazást tartani, az Alkotmánybíróság korábbi döntései szerint pedig a járulék adó.

Lamperth legfőbb érve, hogy a választók kétharmados felhatalmazása sem jelenti azt, hogy az alkotmányt és az Alkotmánybíróság ítéleteit semmibe véve hozzanak törvényeket. Mint mondta, az AB csak arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény jelen formájában nem csak a pofátlan végkielégítéseket, hanem a több évtizedes közszolgálat után járó törvényes végkielégítéseket is sújtja. A törvényjavaslat üzenete szerinte az, hogy úgyis az lesz, amit Orbán Viktor akar.

Az MSZP vezérszónokának, Lamperth Mónikának is feltűnt, hogy Lázár János talán ha egyszer, de Szijjártó Péter egyszer sem ejtette ki a száján azt, hogy "alkotmánybíróság".

Szijjártó kijátszotta az "aki ellenzi az alkotmánymódosítást, az a végkielégítettek pártján áll" kártyát. Arról egy szót sem beszélt, hogy miért is kéne szűkíteni az Alkotmánybíróság jogköreit. És már nem is fog, befejezte felszólalását.

Mind közül Hende Csaba honvédelmi miniszter érkezett meg a terembe, de rövid pakolászás után el is ment. Szijjártó közben már a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójának húszmilliós végkielégítéséről beszél. Pedig a végkielégítéseket terhelő különadóról szóló javaslatot amúgy nem most tárgyalják, az majd a következő napirendi pont lesz.

Lázár Jánossal szemben Szijjártó Péter nem a következő napirendi pontról, hanem egyenesen a tavasszal esedékes új alkotmányról beszél. Aztán ő is elismétli Lázár azon érvét, hogy a régi korszak szabályai és az emberek igazságérzete közötti konfliktusban az emberek mellé álltak. Mint már említettük, ez esetleg indokolja az alkotmány 70/I paragrafus (1) pontjának módosítását - ezt amúgy már a Fidesz fogadta el, és ez alapján meszelte el az Alkotmánybíróság a különadóról szóló törvényt -, de semmiben sem indokolja, hogy miért is kéne korlátozni az Alkotmánybíróság jogköreit.

Tapasztalt parlamenti tudósítók szerint nem túl gyakori, hogy egy törvényjavaslat vitájában a kormány egyetlen tagja se üljön bent a parlamentben. Most pedig pontosan ez történik. Szijjártó közben a régi és az új korszak közti konfliktushelyzetről beszél.

Orbán Viktor személyes szóvivője szólal fel vezérszónokként a Fidesz nevében, ezzel el is dőlt, hogy továbbra sem fogunk egyetlen érvet sem hallani arról, hogy miért is van szükség az Alkotmánybíróság jogköreinek a szűkítésére. És valóban, Szijjártó is csak azt szajkózza, hogy új korszak, és hogy a nép ellenzi a pofátlan végkielégítéseket, ezért azokat vissza is kell szerezni.

A másik kisebbségi véleményt megfogalmazó elempés Schiffer András szerint még ha a cél, a pofátlan végkielégítések elvétele méltányolandó és támogatandó is, az eszköz elfogadhatatlan. Orbánt idézve vádolta azzal a Fideszt, hogy a jogállam lerombolására készülnek.

Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét előadó Gaudi-Nagy Tamás szerint a javaslat tipikus példája az aktuálpolitikai alkotmányozásnak, és ez elfogadhatatlan. Szerinte elfogadhatatlan a népszavazási jogkörök szűkítése is - a javaslat első pontja technikai jellegű módosítás arról, hogy a járulékok ügyében sem írható ki népszavazás, de ez az Alkotmánybíróság korábbi ítéletei alapján is így volt.

A fideszes Szakács Imre, az alkotmányügyi bizottság előadója szerint az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása már az Antall-kormány idején is felmerült, és emlékei szerint Gyurcsány kormányzása idején is volt róla szó, tehát "hosszú idő óta tartó polémiaként is felfogható". Azzal az apró különbséggel, hogy eddig senki sem terjesztett be ez ügyben törvényjavaslatot, pláne nem kétharmados többségben, amikor esély is van annak elfogadására.

Bár negyed órája lett volna rá, a kormány egyetlen jelenlévő képviselője, így az ügyben leginkább illetékes Navracsics Tibor igazságügyi miniszter sem kívánt felszólalni a vitában.

Lázár János őszintén fel van háborodva azon, hogy az ellenzék antidemokratikusnak nevezte törvényjavaslatát az alkotmánybírósági jogkörök szűkítéséről, pedig az csak egy felvetés. Nehogy már ne vethessen fel valamit egy kétharmados többségben lévő kormánypárt frakcióvezetője. Hogy miért kéne szűkíteni az alkotmánybírósági jogköröket, arról nem beszélt. Huszonegyedik perc, vége.

Lázár szerint összeütközés van az alkotmány és az emberek szándéka között, hiszen az emberek vissza akarják szedni a végkielégítéseket, és ezt az alkotmánybíróság is lehetővé tette múlt heti ítéletével, mert az alkotmány is lehetővé teszi. Ez azt esetleg indokolja, hogy miért kell módosítani az alkotmányt, de miért kell ehhez megnyirbálni az Alkotmánybíróság hatáskörét?

Lázár szerint két fő ígéretük az új alkotmány és a jogosulatlanul kifizetett végkielégítések visszaszedése volt. Arról nem beszélt, hogy miért van mindehhez szükség az alkotmánybírósági jogkörök gyengítésére.

Lázár szerint Gyurcsány a hibás. Ha ő nem hazudozik, akkor a Fidesznek nem kéne elvi kérdést csinálnia abból, hogy szóról szóra teljesíti a választási programját. Ez szerinte szükséges a bizalom visszaszerzéséhez. Emlékeztette Mesterházy Attilát, hogy ő maga is változást ígért, azaz minden képviselő a változás ígéretének köszönheti mandátumát. "Hárommillió ember erre szavazott és ezt várja tőlünk" - mondta. Arról még mindig nem volt szó, hogy mindehhez miért kell csorbítani az Alkotmánybíróság jogköreit. Tizenhetedik perc.

"Sokan fel fogják vetni, hogy mivel vagyunk különbek" - mondta Lázár, aki szerint azért kell újra elfogadni a különadóról szóló törvényt, mert az emberek ezt akarják, és ők meg megígérték, és így hülyén venné ki magát, ha nem fogadnák el. "Ennek a javaslatnak az elfogadása nem hogy gyöngíteni nem fogja a demokráciát, a választói akarat érvényesítése erősíteni fogja a demokráciát" - mondja. Hogy ehhez miért kell korlátozni az Alkotmánybíróság jogköreit, arról egy szót sem ejtett. Tizennegyedik perc.

A változatosság kedvéért Lázár még mindig a különadóról szóló törvényről beszél, arról, hogy milyen megoldást lehet találni arra, hogy a különadó ne vonatkozzon a több évtizedes munkaviszony után végkielégítésre jogosult közalkalmazottakra. Még mindig nem hallottunk semmi arról, hogy miért kéne korlátozni az Alkotmánybíróság hatáskörét. Tizenegyedik perc.

Lázár a folytatásban is a különadóról szóló törvény fontosságáról beszél, bár az, mint már említettük, a következő napirendi pont, nincs köze az alkotmánybírósági jogkörök szűkítéséhez - már csak azért sem, mert az, némi módosítással most is alkotmányossá tehető. Érvek amellett, hogy miért is kéne szűkíteni az alkotmánybíróság jogköreit, a kilencedik percig egyáltalán nem hangzottak el.

Lázár szerint "a változás igénye" kényszerítette ki az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Szerinte az nem tartható állapot, ami régen volt, hogy ha az Alkotmánybíróság úgy ítélt, akkor a törvényhozók a kezüket széttárva tovább nézték a visszásságokat. Aztán hirtelen logikai ugrással maga is elismerte, hogy az Alkotmánybíróság ítélete nem zárta ki a tárgyévi jövedelmekre kivetendő különadó lehetőségét - tehát közvetve azt is elismerte, hogy semmi szükség az AB jogköreinek szűkítésére. Ezután megint arról beszélt, hogy mihamarabb el kéne fogadni a különadóra vonatkozó törvényt, pedig most nem azt a javaslatot tárgyalják, az a következő napirendi pont lesz.

Lázár János szerint is nagy fontosságú a javaslat, amit előterjesztett az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról. Mint mondta, a Fidesz a választásokon felhatalmazást kapott rá, hogy megváltoztassa a dolgokat. Bár most nem a végkielégítésekről van szó, Lázár mégis erre hivatkozva beszél, állítva, hogy ezt a programpontot hárommillió magyar választó támogatta.

Elsőként a beterjesztő Lázár János szólal fel, a Fidesz frakcióvezetőjének 35 perce lesz a felszólalásra. Ezt a kormány képviselőjének negyedórás felszólalása, majd a vezérszónokok 30 perces felszólalásai követik.

Az interpellációk véget értek, most az azonnali kérdések és a kérdések következnek, ezeket nem közvetítjük. Legközelebb hét óra körül, az alkotmánymódosítási és az alkotmánybírósági törvényt módosító javaslat általános és részletes vitáját közvetítjük élőben.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint több törvény is védi a beszállítókat a visszaélésekkel szemben, bár a probléma valóban létezik. Ha valóban bekövetkezik a törvénysértés, akkor "a mezőgazdasági igazgatási szárny jár el". A magyar termék definíciója bonyolult kérdés, és még az uniós előírásokra is figyelemmel kell lenni, hiszen az EU tiltja a más uniós tagországokból származó áru hátrányos megkülönböztetését. Piaci önszabályozásra van szerinte szükség. Ferenczi Gábor nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A jobbikos Ferenczi Gábor szerint "ismeretes, hogy a magyar kereskedelmet külföldi kereskedőláncok uralják", akik szerinte nem részesítik előnyben a magyar mezőgazdasági beszállítókat, sőt szemétkednek velük. És kínálatukban nem is szerepelnek kellő mennyiségben magyar terméket. "Kíván-e a kormány jól értelmezhető definíciót alkotni a magyar termékre?" - kérdezte.

Kérdezi a nemzetierőforrás-minisztert a jobbikos Kiss Sándor. Tapasztalatai szerint most már az is előfordul, hogy a pedagógusokat megbízási szerződéssel, tíz hónapra alkalmazzák. Réthelyi erőforrásminiszter szóképekkel válaszolt a pedagógusok fontosságáról. Kiss hatékony fellépést kért a minisztertől, de elfogadta a választ.

Az interpellációra személyesen Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter válaszolt, aki szerint nincs szükség a gyógyítástól energiákat elvonó egészségbiztosítási felügyeletre. Bár a feladatok valóban léteznek, de ezeket szerinte az OEP és az ÁNTSZ el tudja látni. Sós Tamás nem tudja elfogadni a választ, a parlament viszont igen.