Hanem a rendes felszólalásra jelentkező Bárándy Gergely. A szocialista képviselő eleinte úgy érezte, hogy a kormánypárti képviselők csak a tárgyalt törvényjavaslatról nem kívánnak beszélni, de most már úgy tűnik, semmiről sem akarnak. Talán megtiltották nekik, vélekedett.
Lázár János javaslata három pontból áll. Az első technikai jellegű módosítás, az alkotmány 28/C paragrafus (5) bekezdés a) pontjába a költségvetés, a költségvetés végrehajtása, az adónemek az illetékek a vámok és a helyi adók mellé a járulékokat is beilleszti, az alkotmány szerint tehát ezekről nem lehetne népszavazást tartani. A járulékok beillesztése teljesen fölösleges, hiszen az Alkotmánybíróság korábbi ítéleteiben teljesen egyértelművé tette, hogy a járulékok is adók, így eddig sem lehetett népszavazást tartani ezekről.
A lényegi változtatás a második pont, mely szerint az alkotmány 32/A paragrafus (1) bekezdése a jövőben kivonná az alkotmányossági felülvizsgálat alól azokat a kérdéseket, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Ezzel nagyban korlátozná az Alkotmánybíróságot.
Az alkotmánymódosító javaslat harmadik pontjával pedig a kormány azt a paragrafust változtatná meg, amely alapján az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a különadóról szóló törvényt. A 70/I paragrafus (2) bekezdéséből kivennék a "jó erkölcsbe ütköző" kitételt a jövedelem elől, azaz elviekben bármilyen jövedelemre különadót vethet ki a közszférában. A dolog bája, hogy az alkotmány 70/I paragrafus (1) bekezdését már a kétharmados Fidesz-többség iktatta törvénybe.
Az LMP szocialistákat, zöldeket és fideszeseket is vár szerdai, az Alkotmánybíróság épülete elé szervezett demonstrációjára, mondta keddi, a Parlament épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján a párt választmányi szóvivője.
Október 26-án kedd délelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a "jó erkölcsbe ütköző" végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló törvényt.
Október 26-án délután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy önálló képviselői indítványt terjeszt be az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosítására. A módosítás célja az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, melynek értelmében kivonnák hatásköréből azokat a törvényeket, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Ezek a költségvetést érintő jogszabályok, az adókról, járulékokról szóló törvények.
Október 26-án este Lázár már be is nyújtotta törvényjavaslatait a parlamentnek.
Október 29-én, pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, támogatásáról biztosította Lázár János javaslatát. Eddigre már kiderült, hogy a Fidesz vezetése október 25-én, egy nappal az alkotmánybírósági döntés kihirdetése előtt tisztában volt a várható döntéssel. Sőt az is kiderült, hogy Orbán maga javasolta Lázárnak a törvénymódosításokat, így támogató nyilatkozata nem volt meglepetés.
Október 25-én este Schmitt Pál köztársasági elnök váratlanul főműsoridős tévészónoklatot intézett a néphez, amiben kifejtette, hogy a maga részéről egyetért az alkotmánybírósági jogkörök csorbításával.
November 2-án a parlament együtt tárgyalja Lázár alkotmánymódosító javaslatát és az alkotmánybírósági törvény módosítását.
Az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosításáról egyben tárgyal a parlament, azaz mindkét javaslat esetében általános és reszletes vita is lesz ma. Ha nem érkezik támogatott módosító javaslat, akár már jövő héten elfogadhatják mindkét törvényt. Ehhez együtt kell szavazni a módosítókról és megtartani a végszavazást, amire van lehetőség.
Nem mindennapi látnivalót kínál a mindenszentek miatt kivételesen kedden összeülő parlament, a rendszerváltás óta először egy demokratikusan megválasztott kormány kísérletet tesz a közjogi rendszer lerombolására. A napirenden két javaslat is ezt célozza, mindkettőt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be Orbán Viktor támogatásával. A lényeg, hogy a kormány nem szeretné, ha az Alkotmánybíróság túlzottan beleavatkozna a munkájába. Elfogadják a médiaalkotmányt is, és újra tárgyalják a közjogi válságot kirobbantó, a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló, változatlan formában beterjesztett törvényjavaslatot.