Levették a napirendről az AB-t és a különadót

Szorgos kutatómunkával sem lett meg Lázár János, így a mai ülésnapot azzal a konklúzióval zárom, hogy a dögös haj és a csibészes mosoly még akkor sem teszi népszerűtlenné az embert, ha ötből egyszer valami normálisat is mond.

A kormány nevében válaszoló V. Németh Zsolt agrárállamtitkár szerint a kormány "mindent meg fog tenni a vidék fellendítéséért". Például úgy, hogy megadnak minden védelmet és támogatást a magyar gazdáknak, amit más EU-s országok megadnak saját termelőiknek. És még egy "új szemléletű vidékpolitikát" is kidolgoznak. Endrésik nem fogadta el a választ, bár "akadnak jó kezdeményezések", de nem következett be pozitív változás. A parlament ennek ellenére is elfogadta a választ. Ezzel végére is értünk az interpellációknak és hétfői közvetítésünknek.

A hétfőn meglepően aktív Jobbik utolsó interpellálója, Endrésik Zsolt definícióval kezdte, az apró- illetve a kisfalvak fogalmát határozta meg. Előbbiben ötszáznál, utóbbiban ezernél kevesebben laknak. Az apró- és kisfalvak élete nehéz, bár a rendszerváltás után kiépültek a közművek, "felcsillant a remény, hogy a magyar vidék ismét élni fog". 2006 óta viszont megalapozták "a második falurombolási hullámot". Ezt a romló tömegközlekedéssel és a mezőgazdaság tönkretételével érték el. "Bezártak a posták, az egészségügyi intézmének, és - ez már a vég jele - a kocsmák is" - mondta. "Depressziósan várják a csodát" - jellemezte a falusi hangulatot. Hogyan javítaná a kormány a kisfalvak helyzetét, kérdezte.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint a kormány a lelkén viseli az emberek egészségét. Arra biztatott mindenkit, hogy ha gyógyszernek nem minősülő szereket árulna valaki gyógyszerként, jelentsék be az ÁNTSZ-nél. Utána valami egészen másról, az étrendkiegészítők és a testtömegnövelők szabályozásáról kezdett beszélni, elismerve, hogy ennek semmi köze a kérdésben foglaltakhoz. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, mert nem történt érdemi cselekvés az ügyben. Azt is mondta, hogy vannak "a kollektív magyar nemzettudatból eredeztethető gyógyszerek". De még ezzel sem győzte meg a kormánypárti többséget, ami elfogadta a választ.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel az interneten árult bóvligyógyszerek árusítása ellen szólalt fel interpellációjában. Ezek a bóvliszerek szerinte adott esetben súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Javasolta, hogy akár a postázás közben foglalják le a veszélyes termékeket. "Mi a kormány cselekvési terve?" - kérdezte.

A kormány nevében Czene Attila sportügyi államtitkár válaszolt, ha jól értettük, azt, hogy neki nincs köze a témához, ő csak véleményez. Állítása szerint a kormány már feltöltötte a támogatási rendszer leírását egy honlapra, azaz valamikor biztos lesz döntés az ügyről. Varga nem tudja elfogadni a választ, a parlament viszont igen.

A szocialista Varga László az iránt érdeklődik, hogy mikor hagyhatja jóvá az Európai Bizottság a társaságiadó-kedvezményre vonatkozó törvényeket. A kormány egyik nyári törvénymódosítása alapján társaságiadó-kedvezmény járna az öt kiemelt látványsportágat - foci, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong - támogató cégeknek. Az intézkedést az EB még nem hagyta jóvá, a kérdés, hogy mit tesz a kormány ennek érdekében.

A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár egyetértett az interpellációkban foglaltakkal, azzal is, hogy a válságadók nem piacszabályozó adók. Szerinte a polcpénz betiltásával a kormány már sokat tett az adó áthárításának megakadályozására. A narancsadóról szóló javaslat szerinte a közösségi jogba ütközne, viszont nem oldaná meg a problémát. Azt a válságadótörvény módosítása szolgálja, amely alapján az áthárított költségekből befolyó bevételekre is különadót vetnének ki. Vágó nem fogadta el a választ, javasolta a polcpénzbüntetések összegének megemelését, hogy azok tényleg elrettentőek legyenek. A parlament viszont már ebben a formájában is elfogadta a kormány válaszát.

Az elempés Vágó Gábor az iránt érdeklődik, hogyan kívánja megakadályozni a kormány a kereskedelmi vállalkozásokra kivetett válságadó áthárítását a beszállítókra. Szerinte nem elég, ha egy miniszter ezt képtelenségnek nevezi, hiszen a beszállítók szerint igenis ez történik. A beszállítók ráadásul kiszolgáltatott helyzetben vannak. Vágó szerint a válságadó nem piacszabályozási adó, nem alkalmas az áruházláncok terjedésének megállítására. "Milyen piacszabályozó eszközökkel kívánja mindezt megakadályozni a kormány" - kérdezte, és javasolta, hogy a távolsági zöldségkereskedelemre vessenek ki ideiglenes, kétharmados narancsadót.

Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszát a magyarországi turizmusban foglalkoztatottak számának ismertetésével kezdte, aztán beszélt az idénymunkáról, az egészségiparról, képzési programokról, ezzel el is töltött egy percet. Végül csak rátért az idegenvezetés problematikájára is, szerinte a szabályozás összhangban van az európai ajánlásokkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy külföldi idegenvezető származási országában letette az idegenvezetői szakvizsgát, akkor Magyarországon is vezethet idegent. Az olasz példával meg az a baj, hogy azt a szabályozást éppen most kell összhangba hozni az uniós szabályokkal. Zakó László úgy érzi, nem kapott választ, ezért nem is fogadta el. A parlament viszont igen.

A jobbikos Zakó László arra a visszásságra figyelt fel, hogy Magyarországon idegenek vezetnek idegeneket. Azt szeretné, ha ez nem lehetne így, hiszen "elveszik a magyar munkavállalóktól a lehetőségeket". Pedig a hatályos törvények értelmében csakis magyarországi szakvizsgával lehetne idegent vezetni az országban. Zakó szerint a kiszabható 30 ezer forintos pénzbírság nem jelent visszatartó erőt, Olaszországgal példálózott, ahol szerinte akár börtönt is ki lehet ezért szabni. Mit kíván tenni a kormány, érdeklődött.

Akármiről is szólt Németh Zoltán és Kocsis Máté kérdése, és bármit is válaszolt rá a kormány nevében Fónagy államtitkár, az interpellálók "megnyugvással fogadták a választ".

Tállai András államtiktár szerint a szocialisták folyamatosan vonták el a forrásokat az önkormányzatoktól, ezért van most baj. Erről szerinte a volt államtitkár Pál személyesen is tehet. Tállai szerint az önkormányzatok igenis végeztek számításokat a kötvénykibocsátások előtt, így összességében nem jelenthet problémát. Szerinte a gazdaságilag erős önkormányzatok bocsátottak ki kötvényeket. Pál Tibor csak arra kiváncsi, hogy az erős önkormányzatok ugyan már miért bocsátottak ki kötvényeket? A választ nem tudta elfogadni, mert nem is kapott kérdésére, hogy hogyan segítené a kormány a bajba jutott önkormányzatokat. Bár a Fidesz padsoraiban is sok polgármester ül, ők nem aggódtak, elfogadták Tállai válaszát.

A mikroblogvilágban nem mindenki Lázár-rajongó. A fenti kérdésre Parlament válasza: "A cinizmus elleni háborúban tanúsított cinikus mosolya". Mivoltmaaneten szerint meg "hogy mellette egész szerethetővé vált a semjén zsolt is".

A szocialista Pál Tibor szerint a feladatok és a finanszírozások nem megfelelő összhangja miatt problémák halmozódtak fel az önkormányzati rendszerben. Az önkormányzatok a forráshiányt kötvénykibocsátásokkal pótolták ki, az elmúlt években ötszáz milliárd forint értékben adtak ki papírokat. Mindezt likviditási elemzés nélkül, nagy árfolyamkockázattal, hiszen a kibocsátott kötvények nagy része devizaalapú. A kötvények nem kerülnek ki a másodlagos piacra, azaz a kibocsátó bank vásárolja fel azokat, ami a gyakorlatban úgy is értelmezhető, hogy a bank hitelt ad az önkormányzatoknak. Mit kíván tenni a kormányzat a lejáró kötvények miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok megsegítésére?

Mivel a tumblres Sámli szerint Lázár János "észvesztően szexi", kicsit kinézek a folyósra, hátha ott megy az erotikázás. Közben Harrch Péter Simicskó Istvánra irányozta az unalomágyút, ez se lesz unalmas küzdelem, de nekünk most csakis a nap embere számít.

Reméljük, sírva borotválja a koponyáját a vizesblokkban. Ilyen az, ha valakit a hajával szalámiz le Lázár János. De mégis ott ül Schiffer! "Wax vagy zselé" - kérdezi a mellette ülő honatyától. Az csak int, lemondóan. Nem lesz itt potens ellenzék egy darabig, attól félek.

A most elfogadott javaslat értelmében a Költségvetési Tanács képviselője is felszólalhat a 2011. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában.

A budapesti XX-XXI. kerületi bíróság megsértette Borbély Lénárd mentelmi jogát egy magánvádas ügyben, jelentette be a parlament jegyzője.

De mi kiröhögtük. Ezzel a jó kisfiús szőrharanggal ütné ki a nyeregből Lázár János parkettáncosséróját? Nevetséges! Schiffer ki is odalgott a sajtópáholyból, ez nem jött be, Elnök úr, korábban kell kelni a sajtó eredményes befolyásolásához!

Harrach Péter a közelmúlt politikai döntéseiről kívánt szólni egységes rendszerben. "Politikai döntések léteznek azóta, amióta az emberiség szervezett társadalomban él" - mutatott rá a nyilvánvalóra. Tovább fokozva a nyilvánvalóságot azt is elmondta, hogy a politikai döntések ideológiák alapján születnek. Ismertette "a keresztény társadalomelmélet öt kulcsszavát", elsőként az emberi méltóság tiszteletét, amit szerinte az elmúlt évek jogsértéseinek kárpótlásával már meg is oldottak. A második a szolidaritás, szerinte ezt szolgálja, hogy a nők korábban nyugdíjba vonulhatnak. A szubszidiaritás elvét a kormányhivatalok felállítása teljesíti - bár az az ügyek helyi szinten való eldöntéséről, nem pedig a helyi döntések központi ellenőrzéséről szól. Az igazságosság elvét pedig a most újra beterjesztett különadó szolgálja, mely immár a kereszténydemokraták elvi szempontjait is magában foglalja.

Tudta, hogy Harrach Péter fel akar szólalni, ezt tényleg nem bírhatta ki fizikailag, így kiment.

Na, ezt csinálja utána valami fékes-ellensúlyos nyafogó liberális! Harrach Péter a parlamenti pletykák szerint egyperces csendes szemléléssel képes elaltatni egy megtermett tyúkot. Durvább, mint az MSZP-s Szabó Imre, aki nutriával tudja ugyanezt, de öt perc alatt.

Vona Gábor felszólalására a kormány nevében Németh Zsolt válaszolt. "Szeretném felhívni a frakcióvezető úr figyelmét, hogy a Jobbik még nagyon nem alakult meg, amikor mi már magyar-magyar csúcsot hívtunk össze, az első Máértre 1999-ben került sor" - kelt versenyre magyarságteljesítményben a Jobbikkal. "Keleti szél fúj, de nyugati zászló alatt halad a hajó" - válaszolta a keleti nyitás kérdésére. Azaz, a kormány álláspontja nem változott a Déli Áramlat ügyében. Törökországgal, Közép-Ázsiával és az arab világgal dinamikusan fejlődik a kapcsolat. Afganisztánból pedig nem vonulunk ki, hiszen ez szövetségesi kötelezettségünk.

Fotó: Huszti István

fideszes képviselővel sustorgott hosszasan, a helyén ülve. Utána sincsen sok nyugta, mert Kocsis "Pubi" Máté, a választóleányok és -asszonyok kedvence, illetve Répássy Róbert állandóan böködik és dumálnak hozzá. Csapj szét köztük, János!

A jobbikos Vona Gábor pártja választási programjának megvalósulását véli felfedezni, a magánnyugdíjpénztárak államosításától a trianoni emléknapig. A Máért ülésén újabb ilyen programpontra lett figyelmes, hiszen Orbán Viktor meghirdette a keleti nyitás politikáját. Ez szerinte komoly változás, hiszen "emlékszünk rá, hogy Orbán Viktor milyen kellemetlen konfliktusba keveredett az orosz nagykövettel az orosz-grúz konfliktus kapcsán", a Déli Áramlat gázvezeték építését pedig orosz gyarmatosításnak nevezte. Most örül, hogy változott a kormány álláspontja, főleg mert a Jobbik is keleti nyitásról beszélt választási programjában. Törökországra is felhívta a kormány figyelmét, meg a turáni népekre, az arab világra és Iránra is. Zárszóként követelte az Afganisztánban és Irakban szolgáló magyar katonák visszahívását is.

"Most, hogy a saját bőrünkön érezzük a bármi áron való jövedelemszerzés kényszerét, talán jobban megértjük az út szélén partnererekre vágyó prostituáltak helyzetét is." - írja a mai Szabad Föld. Hát Lázár János és én nem értjük meg, innen üzenem!

Egyre erősödik a kormány államosítási lendülete, kezdte felszólalását a szocialista Szabó Imre, aki külön felhívta a figyelmet, hogy "a kormány mindent visz" című felszólalásában a kérdőjel után felkiáltójel is van. "Sokasodnak a kérdő- és a felkiáltójelek" - figyelte meg ennek kapcsán. Azt is kifogásolta, hogy a kormány korlátozni akarja a civil szervezetek jogorvoslati jogát is, és még a pénzüket is elveszi. Tudomása szerint a felére akarják csökkenteni a támogatott civilszervezetek számát és az erre fordított összeget. A megfelezett támogatásoknak ráadásul már csak a feléről dönthet a Nemzeti Civil Alap, ahol a civil szervezetek autonóm módon dönthettek a támogatások elosztásáról.