Alföldiztek és művészfilmekért aggódtak a Házban

A Jat-hoz kapcsolódott kérdésünk is. Több megfejtés is érkezett a jogalkotásról szóló törvényről szóló cikkünkben felvetett dilemmára, hogy mit is jelenthet a 10. paragrafus (4) bekezdése, amely felhatalmazást ad a kormánynak azon rendeletek megsemmisítésére, amelyre nincs felhatalmazása. Dr. Tordai szerint előfordul, hogy a kormány egy törvény felhatalmazása alapján alkot rendeletet, és ha a törvény, melynek felhatalmazása alapján a rendeletet alkották, hatályát veszti, a felhatalmazás is hatályát veszti. Hogy mégis eltörölhessék a rendeletet, ahhoz ad felhatalmazást az új Jat. Az igyirnankmi.blog.hu szerzői szerint is ez a megfejtés. Ők még azt is kifejtették, hogy az új Jat. csak a kötelező köröket teljesíti, bár volt pár ötletük nekik is volt. Egy neve elhallgatását kérő igazságügyi minisztériumi levelezőnk szerint pedig pusztán annyiról van szó, hogy az igazságügyi tárca alkotmányjogi főosztálya hobbiszinten szereti játszani a felhatalmazásosdit.

Ahogy már előre jeleztük, a parlament hétfői ülésén általában hét interpelláció hangzik el. Nem volt ez másként ma sem, így a 8., 9. és 10. interpellációra már nem került sor, áttolódtak a jövő hétre. Így a jobbikos Németh Zsolt is csak a jövő héten kérdezheti a nemzetierőforrás-minisztert, hogy mit tesz a kormány a szcientológiai egyház ellen.

Szabónak is Cséfalvay válaszolt, szerinte a szocialisták világraszóló botrányt okoztak a kvótakereskedelemben, ez lehetetleníti el a magyar kvóták értékesítését. A kvótabevételeket pedig olyan programokra fordították, amelyek nem teljesen szolgálták a környezetvédelmi célokat. De a lényeg, hogy a kvótabizniszben tapasztalt visszásságok teljesen hiteltelenné tették Magyarországot a piacon. Szabó nem fogadta el a választ, mert "az ön válaszában leírtak sem időrendjükben, sem tartalmukban nem igazak". Tudomása szerint a kormányváltáskor még sorban álltak a vásárlók a magyar kvótákért. A parlament ennek ellenére elfogadta a választ.

A szocialista Szabó Imre, a volt környezetvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi szerződések szerint Magyarországnak jövőre kétmillió eurót kell fizetnie fejlődő országoknak a klímafinanszírozásra, ezt eddig eredendően a kvótakereskedelemből finanszírozták. A kvótakereskedelem viszont leállt, a kérdés tehát, hogy miből kívánják kifizetni ezeket a kötelezettségeket.

A Matolcsy György helyett válaszoló Cséfalvay Zoltán szerint a kormány minden törvényi és intézményi feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy a pénzintézetek ne háríthassák át a bankadó költségeit az ügyfelekre. És nem csupán rendelkeznek az eszközökkel, de még aggódni is kár, a PSZÁF vizsgálata szerint az elmúlt negyedévben nem változtak a kamatok - bár a kérdésben sem a kamatokról, hanem a banki díjakról beszélt Tóbiás. A kormány amúgy bízik a gazdaság alapvető törvényeiben, azaz abban, hogy a verseny miatt a bankoknak nem áll majd módjában áthárítani a bankadót. Tóbiás válaszában szintén a PSZÁF adataira hivatkozott, amelyek szerint 37 vizsgált bank esetén 23 esetében változtak a banki díjak, több banknál az eddigi 0 forintos számlavezetés lehetősége szűnt meg. Azaz szerinte igenis megtörtént a bankadó átterhelése, tehát a választ nem fogadta el. A parlament viszont igen.

Az újabb öninterpelláció után a szocialista Tóbiás József következett. A szocialista frakció karmestere - ő kiabálja be, hogy egy adott javaslatra mit kell szavazni - hiányolja azokat a jogszabályokat, amelyek megakadályoznák a bankadó áthárítását az ügyfelekre. Pedig az MSZP többször is felhívta rá a figyelmet, hogy a bankok át fogják hárítani a bankadót, hiába állítja a kormány, hogy azt nem lehet áthárítani. Pedig de, emelkednek a számlavezetési díjak, stb. Belátja-e, hogy tévedett, kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, illetve az őt képviselő államtitkárt.

A kereszténydemokrata Michl József felszólalása ismeretlen okból elmaradt, így most az elempés Karácsony Gergely beszél a magyar filmművészet támogatásának felszámolásáról. Mint mondta, a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával felnőtt a magyar film új generációja, de ennek szerinte vége, hiszen a kormány jelentős pénzeket vont el a közalapítványtól. Ráadásul Karácsony szerint a kormány teljes egészében be akarja dönteni a közalapítványt, ennek folyományaként számos filmkészítő mehet tönkre. Pedig a költségvetésben van pénz a filmgyártásra, legalábbis a nemzetgazdasági minisztérium költségvetésben szerepel kétmilliárd forint, amiről a hírek szerint Andy Vajna rendelkezhet majd - Karácsony félelmei szerint Terminátor filmekre költik majd európai stílusú művészfilmek támogatása helyett.

"Úgy látom, mi ketten már menthetetlenül Izrael-szakértők leszünk" - kezdte Balczónak adott válaszát Németh Zsolt külügyi államtitkára. Elsőként arra hívta fel a jobbikos képviselő figyelmét, hogy a társulási szerződést eredetileg a kilencvenes években írta alá az EU és Izrael, csak a magyar országgyűlés hirdette ezt ki november 8-án. És mert nagy többséggel kihirdette, Némethben felmerült a kérdés, hogy vajon mi célja van az esemény után két héttel Balczó felszólalásának. Emberi jogsértések valóban vannak Izraelben, de Németh szerint a másik oldalt is érdemes lenne meghallgatni. Izrael Németh szerint különös helyzetben van az állandó rakétatámadások és öngyilkos merényletek miatt, ezek pedig néha rendkívüli válaszokat provokálnak. Ugyanakkor az izraeli igazságszolgáltatás keretei között rendezni is szokták ezeket a jogsértéseket. Az EU amúgy a palesztinok legfőbb segélyezője, egyben a békefolyamat egyik fő mozgatója. Balczó nem fogadta el a választ, interpellációjával amúgy "az ordító ellentmondásra" akarta felhívni a figyelmet. A parlamentet nem győzte meg, a kormánytöbbség a két másik ellenzéki párt támogatásával elfogadta Németh válaszát.

"Megfelel-e Izrael államnak az emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartása annak az alapvető elvárásnak, amit a társulási szerződés ezen a téren meghatároz" – tette fel a kérdést a külügyminiszternek a jobbikos Balczó Zoltán annak apropóján, hogy a parlament november 8-án ratifikálta az EU és Izrael társulási szerződését. Balczó és a Jobbik szerint nyilván nem, hiszen megszállva tartanak palesztin területeket, és a Goldstone-jelentés szerint a Gázai övezetben háborús bűncselekményeket követtek el, és az ENSZ-t megjárta egy olyan jelentés is, amely szerint az izraeli katonák gyakorlatilag kivégeztek hat utast a Gázába tartó segélyflotilla zászlóshajóján. (Egyik jelentés sem tekinthető hivatalosnak, az ENSZ közgyűlése nem fogadta el azokat.) Balczó szerint ezek alapján Izrael nem felel meg a követelményeknek.

Most a fideszes Pichler Imre László öninterpellálja a nemzetierőforrás-minisztert, aztán a jobbikos Balczó Zoltán következik - őt közvetítjük -, majd a kereszténydemokrata Michl József öninterpellációját hallgatjuk el.

A válaszadásra kijelölt Matolcsy távollétében államtitkára, Cséfalvay Zoltán válaszolt. Szerinte az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a magánnyugdíjrendszerrel sok a baj - legalábbis a kormány sok mindent felsorolt, amit bajnak látott. Ezek egyike, hogy még nincs jogszabály a nyugdíjkifizetés szabályairól - azt viszont nem árulta el, hogy miért nem hoztak ilyen törvényt, ha ez a probléma. Ezután a reálhozam-problémát hozta elő, ez ügyben a kormányt saját szervei is cáfolták már. És bár eddig a kormány folyton arról beszélt, hogy semmi sem garantálja a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket, most azt hozta fel problémaként, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az állam garantálja. Gúr nem fogadta el az államtitkár válaszát, mert nem beszélt megoldásokról. A parlamentet ez nem zavarta, elfogadta a választ.

A szocialista Gúr Nándor ugyan a nemzetierőforrás-miniszterhez címezte kérdését, de Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg a címben is szereplő kérdés megvállaszolásával. Gúr kérdésében kifejtette, hogy a kormány lenyúlta a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, melyek visszafizetését tulajdonképpen nem garantálta - nyilván ígéretet tett rá, de ez Gúrnak kevés. Gúr szerint az így szerzett pénzt a kormány a gazdag adózók támogatására, azaz az adórendszer egykulcsosítására fordítja. Illetve az öröklési illeték eltörlésének fedezésére, ám ez Gúr szerint megintcsak a gazdagokat segíti. Hogy lehet így fenntartható nyugdíjrendszert biztosítani, kérdezte végül.

"Még negyven nap van hátra január 1-ig" - kezdte egyszerű tényismertetéssel napirend előtti felszólalását a kereszténydemokrata Pálffy István, aki szerint negyven nap rengeteg mindenre elég - hogy mást ne mondjunk, egy bizonyos isten állítólag hat nap alatt egy egész világot teremtett. Negyven napnak tehát arra is elégnek kéne lennie, hogy a kormány kidolgozza a magyar kultúra bemutatásának lehetőségét a soros EU-elnökség kezdetéig, a már emlegetett január 1-ig. Csakhogy Pálffy szerint nincs nyoma nagy készülődésnek, például nem tudjuk, mit fog bemutatni a Nemzeti Színház, vagy a Magyar Állami Operaház, ami Pálffy szerint a kultúra BKV-ja. Az EU-elnökség egyik kiemelt témája a kulturális sokszínűség, amit Pálffy úgy értelmez, hogy a magyar kultúra sokszínűségét kéne bemutatni. A lényeg a lényeg, Pálffy szerint fel kell készülni, nemcsak a kormánynak, hanem a kulturális közintézményeknek is.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt, aki szerint a szocialisták és a Fidesz gazdaságpolitikáját világok választják el, erre szerinte már a kérdésfeltevés is példa, hiszen az a szocialista gondolkodás, hogy elvegyenek attól, akinek van, és odaadják annak, akinek nincs. A Fidesz ezzel szemben a gazdaság növekedésére helyezi a hangsúlyt, hogy mindenki nyerhessen. Cséfalvay szerint nyertesekről és vesztesekről beszélni azért is rossz, mert "az csak irígységet szül". Ezután visszaböfögte az adóváltozásokról szóló kormányzati propagandát, hogy mindenki remekül fog járni. A megszorítás rossz, a növekedés ösztönzése jó, foglalta össze Matolcsy György általános érvelési színvonalán a kérdést.

Balla felszólalására meglepetésünkre nem reagált a kormány, így most már a szocialista Tukacs István beszélhet, aki szerint a kormány gazdaságpolitikájának a kormányzati kommunikációval szemben igenis vannak vesztesei. Vesztesek például a devizahitelesek, meg vesztesek az alacsonyabb keresetűek. A győztesek pedig a nagykeresetűek, akiknek százezrek maradnak a zsebükben. A kisfizetésűek viszont a járulékemeléseken is buknak, hiszen a megnövelt terhek az ő fizetéseiket fogják csökkenteni. Tukacs szerint vesztesek a magánnyugdíjasok is, akiknek a példáján megtanulhattuk, hogy a kormány bárhonnan képes forrásokat elvonni gazdaságpolitikája finanszírozására. Tukacs szerint jövőre az önkormányzatok, az egészségügy és a közmunkára várók is vesztesei lesznek a kormányzati gazdaságpolitikának. Az MSZP most mindannyiuk megvédésére készül, tudtuk meg.

A fideszes Balla Mihálynak sejtései és kérdései támadtak a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjával kapcsolatban, például hogy miért egy Kínában bejegyzett offshore-cégen keresztül kellett finanszírozni a magyar kiállítópavilon építését, egyáltalán miért magyar költségvetési forrásokból kellett felépíteni a pavilont, miközben a kínai vendéglátók vállalták a pavilon teljes felépítését. A kivitelező Genexco Kft. pedig olyan tételeket is elszámolt, melyek teljesítéséről nincs igazolás. A cég Balla szerint több százmilliós kárt okozott az országnak. Balla tudomása szerint még azon is bukott az állam, hogy nem a tényleges árfolyamon számolták el a költségeket.

Soltész államtitkár szerint nem Leningrádban, hanem Moszkvában, nem Jaguárokat, hanem Moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azaz, Ertsey sok mindent félreértett, a nők korengedményes nyugdíja csodálatos dolog, a kormány az adott lehetőségek között elment a falig, állítja az államtitkár. A nők nyugdíjazása szerinte "abszolút pozitív üzenet", jutalmazni akarják azokat a nőket, akik a munka mellett gyereket is nevelnek. Soltész szerint Ertsey lenézi a nagymamákat, pedig Ertsey nem mondott ilyet, inkább azt kifogásolta, hogy a kormány óvodák építése helyett nyugdíjba küldené a nőket, hogy ők foglalkozzanak az unokáikkal.

Az elempés Ertsey Katalin szerint zűrzavar van a kormány nyáron bejelentett, a nők negyven év utáni nyugdíjbavonulását megengedő javaslata ügyében. A javaslat alapján gyakorlatilag csak a háromgyerekes nők vonulhatnak nyugdíjba negyven év után, és a szolgálati viszonyba nem számít bele a tanulmányi idő - azaz egy diplomás nő véletlenül sem vonulhat nyugdíjba korengedménnyel. Azaz, a jogszabály valójában nagyon keveseket érint, ehhez képest emiatt emelték meg fél százalékkal a nyugdíjjárulékot. Ertsey szerint ráadásul a korengedményes nyugdíj valójában egy konzervatív női szerepfelfogást erősít, a nőket nem pihenni, hanem unokáikra vigyázni küldené haza a kormány. A rendelet emellett szerinte lehetőséget teremt a munkáltatóknak a női alkalmazottak kényszernyugdíjazására is. Ertsey szerint hasonlóan káros a gyes elvétele a fogyatékos gyerekeket nevelő nőktől, ha ők a gyereknevelés mellett teljes állásban dolgoznának is.

A kormány nevében Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszolt, mint mondta, Balczóval szemben ő már a Székely Nemzeti Tanács több ülésén is részt vett, úgyhogy passzé a kritika. A kormány pedig támogatja a székelyek autonómiatörekvéseit, de nem csak a székelyekét, hanem minden, határon túli magyar csoportét - például a vajdasági magyarokét. A nemzeti tanácsokkal amúgy Németh szerint a parlamentnek kell együttműködnie, a kormány a Magyar Állandó Értekezlet keretében tárgyal a határon túli magyarok választásokon megerősített, legitim képviselőivel.

Soltész felszólalására senki sem kívánt reagálni, így Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője szólalhatott fel. Mint megtudtuk, Balczónak nincs hangja, de mégis szereti énekelni a Himnuszt. Pénteken mégsem énekelte együtt egy székely kórussal, mert a meghatódottságtól elbicsaklott a hangja. A székelyek a Székely Nemzeti Tanács az országházban tartott gyűlése előtt énekelték el a Himnuszt. A tanácskozáson a székelyek kifejtették, hogy nemzeti tanácsuk létének egyetlen oka az autonómia kivívása. Ezt, mint Balczótól megtudtuk, a gondoskodó magyar államtól remélik. Balczó ezután Schmitt Pál köztársasági elnökre, Orbán Viktor miniszterelnökre és Semjén Zsolt általánosságügyi miniszterelnök-helyettesre panaszkodott, akik nem képviselték magukat a nemzeti tanács ülésén, amit Balczó nehezményezett. Ezután az iránt érdeklődött, hogy vajon a kormány az Erdély elcsatolását ünneplő román nemzeti ünnepen részt vesz-e majd.

Soltész Miklós nemzetierőforrás-államtitkár felszólalásával kezdetét vette a parlament őszi ülésszakának 22., összességében az új parlament indulása óta az 50. ülésnapja. Soltész felszólalása elején sok boldogságot kívánt az Erzsébeteknek. Ennek apropója az volt, hogy Árpádházi Szent Erzsébet is segített a rászorulókon. Rászorulóból pedig idén bőven akadt az észak-magyarországi árvizek és a kolontári iszapkatasztrófa miatt. Soltész szerint a katasztrófák eddig példa nélküli összefogást eredményezett, mindezért köszönetet mondott.  Beszéde közben értesültünk róla, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, akiknek akadt némi konfliktusa az elmúlt hetekben, együtt túrósderelyéztek a parlament büféjében. Mindeközben Soltész már a chilei bányászokról és az őket felkereső uruguayi rögbicsapatról beszélt, ami őt azokra a borsodi cigányokra emlékeztette, akik a nyáron maguk is segítséget kaptak az árvíz után, majd az elsők közt  segítettek a kolontári károsultaknak. A lényeg, hogy a kormány a jövőben is igyekszik fenntartani a jelenlegi összefogást.

Ha sor kerül rá, L. Simon a Márai-programról kérdez, ebből arra következtetünk, hogy a kormány mégis szétoszthatja a könyvtárak támogatására szánt, a nyáron zárolt milliárdokat. A jobbikos Németh Zsolt alkalomadtán a szcientológusok visszaszorítására tett kormányzati lépések iránt érdeklődne, párttársa, Bertha Szilvia pedig a rokkantsági ellátással visszaélők elleni fellépésről.

A jobbikos Balczó Zoltán kapva kap az EU-és Izrael társulási szerződésének múltheti ratifikálása apropóján azon elmélkedik, hogy vajon Izrael viszonya az emberi jogokhoz megfelel-e a társulási szerződés elvárásainak. Az elempés Karácsony Gergely a magyar filmművészetért aggódik majd, a szocialista Tóbiás József a bankadó továbbhárítása elleni eszközök nyomát kutatja, párttársa, Szabó Imre meg a klímafinanszírozási kötelezettségről kérdez.

Fotók: Huszti István