Egymás ellen dolgoztak a mentők és a légimentők

A kormány ismét az Országos Mentőszolgálatba olvasztaná a légimentést, amelyet jelenleg az állami tulajdonban és az OMSZ vagyonkezelésében álló Magyar Légimentő Nonprofit Kft. végez. Az egészségügy átalakításáról szóló Semmelweis-terv szerint ehhez átvilágítanák a légimentés szervezését és pénzügyi helyzetét.

Valószínűleg ennek apropóján folyik éppen belső vizsgálat. A Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkársága kérdésünkre azt közölte: "a belső vizsgálat annak kiderítésére irányul, hogy a légimentés külön szervezetben való működtetése milyen betegellátási és mentésszervezési anomáliákkal járt". A tárca szerint a vizsgálatnak választ kell adnia többek között arra is, hogy a földi és a légi mentés szétválasztása után sérült-e a betegellátás illetve fennállt-e a mentés veszélyeztetése. A vizsgálat kiterjed a szerződés előnyeinek illetve hátrányainak az összegzésére is.

Egyszer már integrálták

Érdekes, hogy a légimentés mostani rendszerének létrehozását 2005-ben épp azzal indokolták, hogy az ne külön, hanem az Országos Mentőszolgálat felügyelete alatt működjön. A légimentést öt évvel ezelőtt valóban súlyos botrányok övezték. A mentőhelikoptereket a kilencvenes évek közepétől a Base (Budapest Aircraft Service) Kft. üzemeltette az OMSZ megbízásából. A nyereségérdekelt cég közbeszerzés nélkül közel 10 éven át dolgozott az állami helikopterekkel.

Az OMSZ 2005 végén szerződést bontott a céggel, amely azonban nem volt hajlandó átadni a gépeket az OMSZ-nek. Végül 2006 januárjában a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai mentek a helyszínre, hogy kikényszerítsék a gépek átadását. Akkor több vizsgálat is indult a Base Kft. üzemeltetési gyakorlata miatt, miután kiderült, hogy egy Pécsen lezuhant helikopter egyik főalkatrészét egy korábban Szegeden lezuhant helikopterből szerelték át. (A nyomozást később bűncselekmény hiányában megszüntették.)

Ekkor hozták létre az állami tulajdonban lévő OMSZ Légimentő Kht-t. Átmenetileg a honvédségtől béreltek gépeket, majd 2006-ban tíz éves bérleti szerződést kötöttek az osztrák HeliAir Gmbh-val. A cégtől ma 5 helikoptert bérelnek. A Heliair vállalja a gépek karbantartását, s szükség esetén cseregépet is ad. A légimentők 2009-től - a közhasznú szervezetekről szóló törvény változása miatt  - kft.-vé alakultak. A cég továbbra is 100 százalékos állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat az Országos Mentőszolgálat gyakorolja.

A helikopterek bérleti díj információink szerint fix összeg, évi 1 milliárd forint körül van és 2016-ig szól. Ebből következően minél többet repülnének a helikopterek, annál olcsóbb lenne egy repült óra költsége. A szerződés fölmondására viszont alig van lehetőség, ugyanis akkor is körülbelül annyit kellene kifizetni, mintha 2016-ig bérelnék a gépeket.

A legjobban képzett emberek dolgoznak a gépeken

Túri Péter, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint semmi sem indokolja a két szervezet összeolvasztását. "Az elmúlt közel 5 év tapasztalatai alapján az OMSZ és a Légimentő Kft. vezetésének egységes álláspontja, hogy a két szervezetnek a jelenlegi formában, változatlan tartalommal és együttműködésben kell továbbra is működnie" - mondta az Indexnek.Túri szerint az, hogy a légimentést egy nonprofit szervezet végzi, Európában és a világ különböző pontjain is elfogadott modell. A jelenlegi rendszer minden szempontból hatékonyabb, gyorsabban reagál a kihívásokra, átláthatóbb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működést tesz lehetővé.

A légimentőknél ma közel 120 ember dolgozik: 20 pilóta, 43 orvos, 42 ápoló, a műszaki személyzet 11 fős. A szakmában is úgy tartják, hogy a helikoptereken a legjobban képzett és legelhivatottabb emberek dolgoznak, akik ráadásul folyamatos továbbképzéseken is részt vesznek. Mint a Légimentő Kft. ügyvezetője elmondta: náluk olyan képzések is vannak, amelyeket nem ír elő jogszabály, ám a cég vezetése a magas színvonalú munkavégzés szempontjából létfontosságúnak tartja és támogatja ezeket.

Az ország 85 százalékát fedik le

Hét légibázis van az országban. Ezeket úgy osztották fel, hogy egy-egy bázisról 15 perc alatt elérjenek a környező területekre. Ezek a körök  - főként a szentesi bázis üzembe helyezése óta - ma már az ország közel 85 százalékát lefedik, de még vannak fehér foltok: Győr Sopron megye egyes területeire például csak 20-22 perc alatt tudnak odaérni a helikopterek. Ezért is lenne égető szükség a pápai bázis megnyitására.

A légimentők így sem dolgoznak mindig megfelelő körülmények között. Évente mintegy 1,7 milliárd forintból a 7 állandó bázisról (Budaörs, Szentes, Balatonfüred, Sármellék, Miskolc, Debrecen, Pécs-Pogány) az év minden napján teljesítenek szolgálatot.  Ez bázisonként évente kevesebb, mint 250 millió forintot jelent. A 7 bázisból azonban jelenleg mindössze 3 (Budaörs, Szentes, Balatonfüred) képes a feladathoz, a biztonságos működésnek és hatósági engedélyeknek megfelelő körülményeket biztosítani. "Sajnos az elmúlt 4 év politikai vezetése nem érezte felelősségének, hogy valamennyi bázison a kor színvonalának és a kritériumoknak megfelelő feltételeket biztosíthassunk" - mondta Túri Péter.

A légimentők előnye a földi szállítással szemben nem is feltétlenül az, hogy hamarabb oda tudnak érni egy autópályán történt balesethez, hiszen Magyarország nagyrészt sík területű, és a legtöbb helyszín közúton is gyorsan elérhető. A helikopterek szerepe sokkal inkább az, hogy egyrészt mindegyiken van orvos, másrészt a nagyon súlyos (például égési) sérülteket a mentőautóknál hamarabb tudják a baleset helyszínétől távolabb lévő klinikára, országos intézetbe szállítani. Az idő itt sokat számít: súlyos sérülteknél meghatározó a baleset után eltelt első óra, amit arany órának is neveznek.

Szervezési zavarok

A légimentők évente körülbelül 2700 bevetésen vesznek részt. Mára teljesen természetes lett, hogy közúti balesetekhez mentőhelikopter száll le az útra. Az egységes irányítés érdekében a légimentőket csak az OMSZ mentésirányító központja, az irányító csoport riadóztathatja. Ezt szigorú protokoll határozza meg. Információink szerint ez nem működött mindig gördülékenyen az elmúlt években.

Előfordul, hogy a légimentők panaszkodtak, miért nem riasztották őket bizonyos esetekhez, azaz hibáztatták az OMSZ-es mentésirányítást. Egy ilyen eset a sajtóban is megjelent. 2010 februárjában Vértesbogláron a falu háziorvosa szerint megmenthették volna az életét egy a férfinak, ha jön helikopter. A falut elzárta a hó, a mentők elakadtak, végül több óra késéssel a személyzet egy teherautón jutott be Vértesboglárra, de akkor már késő volt. A légimentők budaörsi központjából a főpilóta akkor azt közölte, ők 8 perc alatt odaértek volna. Györfi Pál az OMSZ szóvivője viszont azzal indokolta, hogy nem riasztották őket, hogy a mentésirányító szerint nem volt lehetőség biztonságos leszállásra az erős, viharos erejű szélben és hófúvásban.

Úgy tudjuk, koordinációs zavarok miatt előfordult olyan eset is, amikor két helikopter is elindult egy helyszínre, ahol már több mentőautó is volt. A helikopter azonban ezután nem tudott leszállni a sérülttel a kórházban, csak annak közelében. Innen viszont át kellett tenni a beteget egy mentőautóba, és végül csak azzal tudták a kórházba szállítani a beteget. A másik helikopter közben egy könnyű sérültet szállított a kórházba. A baleset helyszíne ráadásul a kórháztól alig tíz percre volt, így a beteg hamarabb ért volna oda, ha eleve mentőautó szállítja.

Pénzért is szállítanak

Úgy tudjuk, az OMSZ-es mentésirányítók olyan esetről is tettek bejelentést, amikor nem tudtak róla vagy csak később értesültek arról, hogy egy helikopter már a levegőben van és valamilyen feladatot teljesít, holott ők nem adtak parancsot a felszálláshoz. Előfordult, hogy a mentésirányítás azt tudta meg, hogy a helikopterek éppen külföldi betegeket vagy szervet szállítanak, és erre az utasítást a légimentők vezetése saját hatáskörben adta ki.

Azt a Légimentő Kft. saját honlapján is közli, hogy vállal pénzes megbízásokat is. Megfelelő tarifáért súlyos beteget hoznak haza külföldről vagy szállítanak külföldi kezelésre. Egy rendelet szabályozza, hogy bizonyos sport vagy tömegrendezvényeken is ott kell lenniük, amelynek bérleti díját a szervezőknek kell fizetniük. Hazai Forma 1-es futam, rally verseny vagy repülőnap nem kezdődhet el anélkül, hogy ne állna a közelben egy jól felszerelt mentőhelikopter.

"Ilyen kiegészítő feladatot csak tartalék kapacitásaink terhére végzünk, ez soha nem befolyásolta a légimentést" - hangsúlyozta Túri Péter. A légimentők és az OMSZ-es mentésirányítók közötti esetleges konfliktusokról Túri Péter annyit mondott: ők valamennyi tőlük érkező feladatra felszállnak. "Mi soha nem bíráltuk felüla kiadott feladatot, legfeljebb javaslatot tettünk további helikopter bevetésére például tömeges kárhely esetén. A kezdeményezett secunder szállítások felülbírálata a mindenkori OMSZ szolgálatvezető főorvos joga" - mondta Túri Péter.