A magyar diákok kezdik érteni, miről van szó

Nyilvánosságra hozták a 2009-es PISA-felmérés eredményeit. A Programme for International Student Assessment, azaz a Program a tanulók tudásának nemzetközi felmérésére című nemzetközi vizsgálatot háromévenként végzik el 2000 óta az OECD kezdeményezésére. A PISA a tananyag számon kérése helyett arra keresi a választ, hogy a tizenöt éves tanulók mennyire tudják alkalmazni a gyakorlatban, mindennapi feladatokban a meglévő tudásukat.

Minden alkalommal felmérik a diákok természettudományos, matematikai és szövegértési ismereteit, de mindig más terület kapja a hangsúlyt: 2009-ben – 2000 óta először – ez a szövegértés volt. Tavaly 34 OECD-állam (Észtországot már közéjük számolják) és 31 partnerország vett részt a PISA-felmérésben. Az országok eredményei között pontos sorrendet nem lehet felállítani, ehelyett helyezési tartományokat szoktak meghatározni. A teszteket 2009-ben kétszáz magyar iskola 4600 tanulója töltötte ki.

Feljebb küzdöttük magunkat

A magyar diákok szövegértési teljesítményük alapján az OECD-rangsor 13–22. helyére kerültek 494 pontos átlageredményükkel, ami egy ponttal jobb, mint az átlag. 2000-ben a magyar átlagpontszám még csak 480 volt. Nincs olyan ország, amely 2000-ben ennél rosszabb vagy hasonló eredményt ért volna el, és 2009-re megelőzte volna Magyarországot. A magyar diákoknak viszont 2009-re sikerült megelőzniük spanyol, osztrák, cseh, olasz és görög társaikat, akik kilenc évvel korábban még hasonlóan vagy jobban teljesítettek. A magyar tizenöt évesek a legutóbbi felmérés alapján már egy szinten vannak szövegértésben az írekkel, britekkel, svédekkel, izlandiakkal, franciákkal, amerikaiakkal, dánokkal és svájciakkal.

"Azért nehogy túlzásokba essünk" – kommentálta a felmérés eredményét Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, aki figyelmeztett rá, hogy a javulás "nem kirívó", csak "legfeljebb feljebb küzdöttük magunkat".

A reflexió megy legnehezebben

A magyar diákoknak a szövegértés részterületei közül legjobban a hozzáférés és a visszakeresés megy, a legtöbb gond a reflexióval és az értékeléssel van. Jobban teljesítenek folyamatos szövegek (például elbeszélések vagy tankönyvrészletek) értelmezésében, mint ha táblázatokat, menetrendeket, használati utasításokat kell megérteniük.

2000 óta csökkent a magyar diákok közt a leggyengébben olvasók aránya, náluk a leglátványosabb a javulás, mutatott rá az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal közoktatási, mérési és értékelési osztályának vezetője.

Rákaptak az újságolvasásra

Ahhoz, hogy a javulás okait meghatározzák, további kutatásokra lenne szükség, mondta Balázsi, ugyanakkor két tényezőt már most is számon tartanak. Az egyik, hogy míg az OECD-országok tizenöt éves diákjai között általánosságban csökkent az olvasási hajlandóság 2000 óta (68-ról 63 százalékra), Magyarországon most is 75 százalék azoknak az aránya, akik naponta olvasnak maguktól. A magyar tanulók közt 6,3 százalékkal nőtt azok aránya, akik kedvtelésből olvasnak szépirodalmat, és kiugróan, 40 százalékkal azoké, akik újságot olvasnak. Balázsi szerint valószínű, hogy emögött az elektronikus média elterjedése áll.

A másik ismert ok az lehet, hogy míg az OECD diákjai kevésbé változatosan olvastak 2009-ben, mint 2000-ben, a magyar tanulóknál ennek pont az ellenkezője történt.

Átlagosak maradtunk matekból és természettudományból

A 2009-es felmérésben a szövegértésé volt a főszerep, de újra mérték a természettudományos és a matematikai teljesítményt is. Ebben nem volt lényeges változás a 2006-os eredményekhez képest: a magyar tanulók most is átlagos eredményt értek el. Matematikában a 18–28., természettudományban a 13–21. helyre sorolták őket. Az OECD-átlag természettudományból 496 pont, a magyarok átlagpontszáma 503. Matekból a 2006-oshoz képest egy ponttal gyengébb, 490-es magyar eredmény azért számít átlagosnak, mert időközben gyengébb átlageredményű országok csatlakoztak az OECD-hez, így a nemzetközi átlag 496 pont.

Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy ez a stagnálás a szövegértési javulással ellentétben már "nem örömteli". A teendőkre vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: a készülő új nemzeti alaptanterv megpróbálja kezelni ezt a problémát, és emlékeztetett arra is, hogy az új közoktatási törvény koncepciója már tartalmazza a kötelező természettudományos érettségit.

A PISA-felmérések rendre azt mutatják, hogy szövegértésben a lányok, matekban a fiúk érnek el jobb eredményt, míg természettudományban nincs különbség. Ez 2009-ben is így volt, mind az OECD-átlagot nézve, mind a magyar tanulók között.

Átlagon aluli a magyar diákok háttere

A PISA kiemelten kezeli az esélyegyenlőség problematikáját, vizsgálják a felmérések során a diákok családi hátterét és az iskolák közötti különbségeket is.

Magyarországon az iskolák között jóval nagyobbak a különbségek, mint az OECD-átlag, és a családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók iskolai teljesítményét, mint a többi országban.

Magyarországon valamivel rosszabb körülmények között élnek a tizenöt éves tanulók, mint az OECD-átlag: kedvezőtlenebb a szociális, gazdasági és kulturális hátterük is. Eredményük azonban jobb, mint amilyen ezek alapján várható lenne. "Ez számunkra azt mutatja, hogy nem elveszett a magyar oktatásügy" – jelentette ki Hoffmann Rózsa. Hoffmann szerint ezért is fontos, hogy javuljon Magyarországon a családok helyzete, enélkül az oktatás eredménye sem fog javulni. "Azt reméljük, hogy három év múlva lényegesen jobb eredményekről fogunk tudni beszámolni" – mondta az államtitkár.