Excelagy, a hátbaszúrt, Birkás Józsi és a többiek

A legkevésbé rossz

„Az értékrendem most is jobboldali. Húsz éve vagyok a politikában. Négy cikluson át voltam és vagyok alpolgármester, 1990 óta a város érdekében számos emberrel kellett és tudtam együttműködni. Augusztusban döntöttem el, hogy indulok. Az MSZP-ben, gondolom, ők tudják, hogy miért, azt gondolták: a sok rossz jelöltből én vagyok a legkevésbé rossz” – mondja erre Bárdos. Ő is szoros versenyt vár, hiszen „a Fidesz-jelölt kezdő a politikában és a párt itt nem olyan erős, mint országosan”, de nem mondja meg, hogy kiket vár az élmezőnybe.

„Köztem és Fürjes között fog eldőlni a választás, legalábbis azt hallottam, hogy a fideszesek így számolnak. Nekem ez nagyon jó” – Gál József az egyetlen, aki nem hármas befutót vár. Úgy érzi, az indulók rekordszámát az magyarázza, hogy rajta kívül mindenkinek jól jönne a havi 750 ezer forintos polgármesteri fizetés. Ő büszke arra, hogy ha nyerne, a pénzt minden hónapban egy ózdi iskolának adná. „Tizenkét iskola van, havonta kapnának 750 ezret, négy év alatt az hárommillió” – kalkulál.

Az adakozókedve egyébként is féktelen. Hogy legyen újra a városban lovasrendőrség, felajánlaná a helyi rendőröknek a lovait. Ő ugyanis a fa- és fémbiznisz mellett őstermelő is, és biztos abban, hogy az egész városban ismerik: "bármerre járok, folyton köszöngetnek nekem, már mondták is a haverok, hogy a kocsimra szerelni kellene egy integető kezet". Tényleg ismerik, ezt mi is megtapasztaltuk, bár nem a hivatalos nevét. Az orvosi rendelő környékén egy huszonéves nő, amikor a nevét hallja, kicsit elgondolkodik, aztán felkiált: „hát a Birkás Józsi, persze, így már tudom, így ismeri őt a városban mindenki”.

Ki az ellenfele?

„Nagyon egyszerű: azért vannak ilyen sokan, mert a régi kutyák közül sokan nem akarják elengedni a koncot, az újak közül meg többen szeretnék megszerezni” – ad a Gáléhoz némileg hasonlító magyarázatot az indulók magas számára a Magyar Kommunista Munkáspárt színeiben induló Kónya Béla. Ő az egyetlen nyugdíjas és az egyetlen, aki nem veszi véresen komolyan a jelöltségét.

„Ez egy fricska, egy ironikus lépés, nekem a szegénység az ellenfelem, nem a többiek. De persze fontos, hogy lássák az emberek, hogy van más választás, mint a húsz év alatt megbukott kapitalizmus és annak az egypártrendszere. Mert tudják, itt csak mi vagyunk baloldaliak, mindenki más jobboldali, akik csak el-ellopnak ezt-azt a baloldalról, és tálalgatják azt a maguk szája íze szerint".

Lötyögés, fodrász, kabát

A városvezetésben részt nem vevő jelöltek viszont azt mondják, jelzésértékű, hogy ilyen sokan indultak, jelzi a csalódottságot, elkeseredettséget. "A 2006-ig tartó jó négy év után megtorpant a város a most véget érő ciklusban" – mondja Bertáné. "Az elmúlt nyolc évben sodródott Ózd, lötyögött egy légüres térben" – vélekedik a 2001-ben a város első polgári körét megalapító Fürjes, aki az eddigi fejlesztésekkel sem elégedett. "Voltunk fodrásznál, vettünk új kabátot, de lehet, hogy inkább szerszámra kellett volna költeni a pénzt" – érzékelteti, hogy az uniós támogatások látványberuházásokat mentek el.

A fideszes politikus azt mondja: ha a város élére kerül, alaposan átnézi, mit örökölt meg. "Nem csontvázazok, azt a szót használják csak az újságírók, de mindent számba fogunk venni. Azt azért már látjuk, hogy hatalmas terhei vannak az önkormányzatnak a következő ciklusra" –  jósol könnyeket Fürjes, aki azt mondja magáról: "nem wordagyam, hanem excelagyam van".

Ózd általunk vélt baloldali gyökereiről és ennek fényében pártja megítéléséről Fürjes azt mondja: ilyen gyökerek itt nincsenek – városi gyökerek se nagyon –, de legalábbis sokkal gyengébbek, mint Diósgyőrben vagy a borsodi régió más településein. A munkásság nem szerveződött olyan intenzíven, miután az ózdi kohászatot alapító Rimamurány-Salgótarján Vasmű.Rt. nagy figyelmet fordított a dolgozók életkörülményeire, például az 1920-as években munkahelyi óvodát és olvaskört épített a munkásoknak.

A Jobbiknál balra Marosán

De hogy visszatérjünk a jelenbe: „A város pénzügyi és társadalmi értelemben is rettentő helyzetben van, ami a politikusok, a várost az elmúlt húsz évben irányítók és képviselők felelőssége" – csatlakozik a Fürjes-féle kritikához Kisgergely, míg mi a lakótelepi Jobbik-pártiroda polcán magányosan álldogáló Marosán György-kötetet bámuljuk. "Egy barátomé", mondja mosolyogva, egy fiatal barátjáé, akit egy szónoklata után Marosánhoz hasonlítottak, de nem tudta, ki az, hát megvették neki ezt a könyvet.

Kisgergely azonban szívesebben beszél egy másik írásról, arról a 27 oldalas önkormányzati programról, amely szerinte egyedülálló a város elmúlt húszéves történetében. Munkahely, munkahely, munkahely – a legtöbbször ennek hiányára panaszkodtak nekünk a városban élők, és arra, hogy emiatt a várost sorra hagyják el a fiatalok, valamint a közbiztonságra. Utóbbit sokan sokszor összekapcsolják a cigánysággal kapcsolatos megoldatlan problémákkal – nemcsak az átlagos városlakók, hanem egyes jelöltek is.

"Persze, szociális és munkahely-teremtési feladatokat is felvet a probléma, de alapvetően ez egy közbiztonsági ügy" – mondja a lováriból nyelvvizsgázott Bárdos, elismerve: ezért a véleményért bizonyára sokan támadják. Ahogyan valószínűleg azért is, mert kimondja: családtervezési és szemléletformálási feladatok is vannak, "a romák többsége nem nézi jó szemmel a köreikből kikerült sikeres bezzegcsaládokat" – indokolja ez utóbbit.

"Ózdon lakik 39 ezer ember, ebből 13 ezer cigány. És ha nem is mindegyikkel, de a legtöbbel baj van. Ezt nem mi mondjuk, ez az emberek véleménye. Nem csoda, hogy ebben a városban érte el az egyik legjobb eredményét a Jobbik". Kisgergely betartatná a munkavégzésre kötelező jogszabályokat, valamint jelentősen megkurtítaná a segélyezést, és az így a felszabaduló pénzt a közbiztonságra fordítaná.

Romakérdés nincs

„Romakérdés nincs. Ilyet legfeljebb egy XII. kerületi újságíró talál ki, mi itt ezt másként látjuk” – mondja Fürjes Pál. Mint mondja, a roma lakosság egy része régóta a városban él, velük nincs baj. „Önkéntes lakásügyi előadók vannak, én így nevezem őket, akik betelepítenek embereket elhagyott házakba. No, ezekkel a betelepítőkkel és betelepítettekkel vannak bajok. Azokkal, akiknek szitokszó a munka”. Példaként említi, hogy egy idős bácsi megkereste azzal: a lakcímére érkezett ajánlószelvény olyan embernek, akiről soha nem is hallott. Fürjes, ha megválasztják, az ilyen helyzetek megerősítésére utcabizalmi rendszert hozna létre.

Alapvetően szociálpolitikai feladatként tekint a romaügy megoldására Bertáné, aki egyebek mellett több bölcsődét hozna létre, és büszkén mondja: a jelöltek között alighanem ő az egyetlen, aki egyedül, este tízkor is el mer menni a romák közé, "és minden második fiatal köszön is nekem".

Nomád népnek tartja a romákat Gál József, ezért "olyan munkahelyet kell teremteni nekik, ami megfelel az életformájuknak". Hozzáteszi: „én dolgoztam együtt cigányokkal, az volt a tapasztalatom, hogy akinek van munkája, az utána már nem megy el, hogy lopjon” – mondja Gál József, akiről városszerte beszélik, hogy főként a település lakóinak negyedét-harmadát kitevő cigányságra számíthat a szavazáson. „Disznót vágott, pörköltet főzött nekik, idehozta Caramelt” – sorolják.

Kis Magyarország

Ózdon meg kell csinálni egy kis Magyarországot. Önellátásra kell berendezkedni, növénytermesztés, állattartás, vágóhíd, hús- és konzervipar kell ide, exportra lehetne foglalkozni nagyüzemi méretekben a gombával és a gyógynövényekkel – sorolhatók Gál József gazdaságélénkítési tervének főbb pontjai. Rövid távon valóban működő közmunkaprogramokat és Gálhoz hasonlóan az élelmiszer-önellátás megteremtését tervezi a Jobbik, amely a helyi kkv-kat is kiemelten támogatná.

Csökkentené vagy eltörölné az ózdi kis- és középvállalkozók helyiadó-terheit Bárdos Balázs, Bertáné szerint viszont nem elég a kkv-kon segíteni, kedvezményes telekbérlettel nagybefektetőt kell a városba csalogatni. Bárdos javítaná a szakképzést és a város megközelíthetőségét, hogy könnyebb legyen befektetőket odacsábítani. Utóbbi Benedek szerint is nagyon fontos, de emellett a természeti adttságokból kiindulva a turizmust is fejlesztené.

Már tudják a tutit

Feltűnő volt, hogy a jelöltek úgy érzik: a munkahelyteremtés kapcsán erős adut jelent számukra a külföldi kapcsolat. Benedek Mihály városvezetőként olasz csőgyári befektetőkkel tárgyal, Gál Józsefnek Ausztráliából van üzleti ajánlata valami termolízises hasadásos energetikai berendezésre, ami talán még Vucli Tóbiás önműködő villamosjegyénél is jobb, de a város fűtését Gál szerint biztosan ellátná.

Fürjes Pál – aki úgy érzi, mellett szól, hogy az MSZP-től tavasszal a Jobbikhoz eltáncoló szavazók egy része azóta visszakozott a mérsékeltebb jobboldalig – szintén előszeretettel beszél arról, hogy a vállalkozása révén számos külföldi üzleti partnere van, de persze nem feledkezik meg "a kormánypárti városnak lenni jó" retorikáról sem. És volt egy elejtett félmondata, talán üzenet a többieknek: „energetikáról, vízműről, Volánról már tárgyaltunk, a majdani partnerek elkönyvelték, hogy velem kell majd együttműködni".