A választás napja április 11.

Április 11-én lesz az országgyűlési választások első fordulója, jelentette be Sólyom László köztársasági elnök pénteken. A második forduló április 25-én lesz. A bejelentéssel hivatalosan is kezdetét vette a kampány.

A kampány már megkezdődött

A köztársasági elnök bejelentése nem okozott meglepetést. Sólyom László korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy a lehető legkorábbi időpontra írja ki a választást, lerövidítve ezzel a kampányidőszakot.

A kampány valójában már megkezdődött, szerte az országban óriásplakátokon hirdetik magukat a pártok (legalábbis a két nagy párt), január közepén nyilatkozat- és hirdetési háború robbant ki a Fidesz és az MSZP között a nyugdíjak ügyében.

Az alkotmány szerint a választást az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, az időpontot legkésőbb a választás előtt hetvenkét nappal kell bejelenteni. Április első vasárnapja húsvétra esik, így ez az időpont eleve kiesett, ünnepnapon ugyanis nem szavazhatunk. A törvény lehetőséget ad a hétköznapi vagy szombati szavazásra is, de Sólyom László nem szakított a hagyománnyal.

Soha ilyen rövid idő

Az alkotmány értelmében az országgyűlési választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, döntéséhez semmiféle ellenjegyzésre nincs szükség. Még sohasem volt ilyen rövid a választás időpontjának bejelentése és az első forduló közötti időszak. 1990-ben 90, 1994-ben 92, 1998-ban 98, 2002-ben 114 nap, 2006-ban 81 nap telt el a két esemény között. Most 79 nappal a választás előtt jelentette be az időpontot a köztársasági elnök.

A február 8-ával kezdődő héten dobja be a postás a választópolgároknak az ajánlószelvényeket. A pártoknak március 19-ig kell leadniuk az ajánlószelvényeket, egyben ez a nap a jelöltajánlás utolsó napja is.

A szavazásra jogosultak névsora február 10-tól 17-ig kerül közszemlére a helyi választási irodában. Ha nevét nem találja a névsorban, február 17-én délután 4 óráig lehet kifogással élni. Az új kormány június elején alakulhat meg.

Hárompárti parlamentet jósolnak

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint viszonylag kevesen akarnak szavazni – ötven százalék körüli az arányuk –, bár 2006-ban végül tíz-tizenöt százalékkal többen mentek el szavazni, mint amennyien előre jelezték.

A pártok népszerűségi versenyét a Fidesz vezeti, második az MSZP, harmadik a Jobbik. (Szonda Ipsos: Fidesz 35 százalék, MSZP 14 százalék, Jobbik 7 százalék. A Medián szerint a Fidesz kétharmadot szerez, az MSZP-re a választók ötöde szavazna, a Jobbik a parlamentbe jutna.) Az új parlamentet a felmérések szerint ez a három párt alkotja majd, az MDF és az SZDSZ nem jut mandátumhoz.

A közvélemény-kutatók 2006. januári felmérései többnyire kétpárti (MSZP, Fidesz) parlamentet jeleztek előre szoros Fidesz-győzelemmel. Végül az MSZP nyert, és az MDF és az SZDSZ is bekerült a parlamentbe.

2002 januárjában az MSZP vezetett minimális különbséggel a Fidesz előtt, és végül, ha szorosan is, de megnyerte a választást.

	Parlamentbe jutott pártok erősorrendben	Napok száma az elnöki bejelentés és az első forduló között	Első forduló	Második forduló	Részvétel (első forduló)	Részvétel (második forduló)
1990	1. MDF 2. SZDSZ 3. FKGP 4. MSZP 5. Fidesz 6. KDNP	90	március 25.	április 9.	65,11 %	45,54 %
1994	1. MSZP 2. SZDSZ 3. MDF 4. FKGP 5. KDNP 6. Fidesz	92	május 8.	május 29.	68,92 %	55,12 %
1998	1. MSZP 2. Fidesz 3. FKGP 4. SZDSZ 5. MIÉP	98	május 10.	május 24.	56,26 %	57,01 %
2002	1. MSZP 2. Fidesz-MDF 3. SZDSZ	114	április 7.	április 21.	70,53 %	73,51 %
2006	1. MSZP 2. Fidesz-KDNP 3. SZDSZ 4. MDF	81	április 9.	április 23.	67,83 %	64,39 %

Lendvai Ildikó MSZP-elnök szerint "jó hír Magyarország számára", hogy Sólyom László köztársasági elnök a törvény szerinti lehetséges legkorábbi időpontra írta ki az országgyűlési választás első fordulóját. A Fidesz plakátszlogenjére utalva azt mondta, "itt az idő", hogy ki-ki előálljon valódi választási programjával.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője szerint Magyarországon az emberek döntő többsége le szeretné zárni a Gyurcsány-korszakot, és azt is szeretnék, hogy a gazdaság meginduljon a növekedés útján, megújuljon az ország. Ezért a Fidesz örül, hogy Sólyom László köztársasági elnök "ezt a népakaratot döntésekor figyelembe vette", és korai időpontra írta ki a választásokat.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szóvivője, Halász Zsuzsa azt mondta: erre számítottak, hiszen Sólyom László korábban már bejelentette, hogy a lehető legkorábbi időpontra tűzi majd ki a voksolást.

Az MDF szóvivője, Kerék-Bárczy Szabolcs közölte: az MDF üdvözli azt, hogy a köztársasági elnök a lehető leghamarabbi időpontra írta ki az országgyűlési választásokat.

Az SZDSZ tudomásul vette az államfő döntését a választás időpontjáról. A párt sajtóosztálya közölte: az SZDSZ e döntéshez igazodva kezdi meg kampányát.