Mégis sokan akarnak választani

Egy hónappal a választások előtt öt közvélemény-kutató intézet adatai nagyon szélesre nyílt ollót mutatnak a Fidesz és az MSZP támogatottsága között. A Fidesz a legtöbb közvélemény-kutatónál a teljes népességen belül 35 százalék körüli támogatottságot tudhat maga mögött, az MSZP 15 százalék körülit, illetve az alattit. A biztosan szavazó pártválasztók körében az ellenzéki párt 60 százalék körüli eredményt mutat, a szocialisták 20 százalék körül állnak.

Jól látható a grafikonokon a Jobbik stabil jelenléte a 2009-es EP választás óta. A párt a teljes népességen belül mérve súrolja a 10 százalékos támogatottságot, a biztosan szavazó pártválasztók körében pedig már több esetben megközelítette az MSZP-t. A Szonda Ipsos Népszabadságban megjelent legfrisebb felmérése szerint eddig leginkább a Jobbik tudta javítani a pozícióit. Míg az utolsó hónapokban az MSZP és a Fidesz támogatottsága is csökkent valamelyest, a Jobbik Budapest és a nagyvárosok után a kis és középvárosokban, valamint a falvakban is tudott szimpatizánoskat gyűjteni.

A Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése azt állapította meg, hogy az MDF az elmúlt hetek botrányai, valamint a jelölt- és listaállítási nehézségek miatt már a maximálisan megszerezhető szavazatmennyisége sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot. Az LMP ugyanakkor a mérés szerint potenciálisan akár 9 százalékot is szerezhetne, ugyanakkor az aktív szavazók körében csupán egy százalékon áll

2006 óta mélyrepülésben a szocialisták

Nézzünk vissza négy év távlatába. Négy évvel ezelőtt, egy hónappal a választások előtt az akkori közvélemény-kutatások fej fej mellett mutatták az MSZP-t és a Fideszt. A Medián 2006 márciusában azt jelezte, hogy a biztos szavazók között az MSZP (40 százalék) vezet, a Fidesz 39, az SZDSZ 6, az MDF 3 százalékon áll. A teljes népességen belül kiegyenlített volt a két nagy párt támogatottsága: az MSZP és a Fidesz egyaránt 35-35 százalékos támogatottságot tudhatott a háta mögött.

Az MSZP népszerűsége a Gyurcsány-kormány 2006-os hivatalba lépése után egy hónappal már zuhanni kezdett, őszre pedig bekerült a teljes népesség körében mért 20 százalék alatti sávba. Az egészségügyi reformmal próbálkozó Gyurcsány-kormány 2006 őszén az azt megelőző tizenhat év legrosszabb népszerűségi mutatóival vágott neki az önkormányzati választásoknak. A Fidesz elsöprő önkormányzati győzelmét aratott 2006-ban, és ezután már nem volt olyan hónap, amikor az MSZP népszerűbb lett volna a legnagyobb ellenzéki pártnál.

A Gyurcsány-kormány megalakulása után egy évvel, 2007 nyarán a Tárki felmérése szerint a pártválasztók körében a Fidesz 19 százalékponttal, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 25 százalékponttal vezetett az MSZP előtt. 2007-re a Fidesz-támogatok tábora 3 milliós volt, a szocialistákra 1,8 millióan szavaztak volna. 2007 óta a két nagy párt támogatottságában jelentős változás már nem történt. Egyértelművé vált az is, hogy az SZDSZ nem fog bejutni a parlamentbe.

"2007 végén már arról kérdezték a közvélemény-kutatókat, elképzelhető-e hogy az MSZP megszűnik középpártnak lenni. A párt végül nem esett 10 százalék alá, de az akkori 11 százalékos mélypontról mára csak 15 százalékra tudta csak föltornázni magát, illetve a korán kezdett kampányban még néhány százalékot nyert" - mondta Sík Endre, a Tárki igazgatója.

Stabil Fidesz, felfelé araszoló Jobbik

A Fidesz támogatottsága ezzel szemben évekre visszamenőleg stabil. Az ellenzéki párt 2003 ősze óta folyamatosan 30 százalék körüli támogatottságot tudhat maga mögött. Azóta egyetlen egyszer, 2007 februárjában mért a Tárki 26 százalékot, de ennek nem lehet különösebb jelentőséget tulajdonítani. A Fidesz választások előtt egy hónappal 37 százalékon áll az összes megkérdezett körében, igaz, az utolsó hónapokban némi csökkenés tapasztalható.

Az SZDSZ-nél utoljára 2004 szeptemberben mértek 5 százalék fölötti eredményt, azóta mindig a 2-3 százalékos sávban mozgott, ma pedig már tudható, hogy nem is indul a választásokon.

A közvélemény-kutatások többéves időtávban nem mutatnak meglepetéseket. Egyetlen új elem a Jobbik erősödése, egy párté, amely hosszú ideig nem is volt látható a publikált eredményekben. A Tárki elve az volt, hogy csak a parlamenti pártok támogatottságáról közöl adatokat. "Az adatfelvételeken természetesen mértük a Jobbikra vonatkozó adatokat is, de az 1 százalékos eredményeket külön nem tüntettük fel a jelentésekben. A Tárki a 2009-es EP-választások előtt néhány hónappal kezdte a Jobbik támogatottságára vonatkozó adatokat is nyilvánosságra hozni" - mondta Sík Endre.

Visszamenőleg nézve az adatokat az látható, hogy a Jobbik az EP-választás sikere, 2009 júniusa óta tartja az 5 százalék fölötti eredményét, ma a Tárki 6-7 százalékra méri a pártot. Sík Endre szerint az adatok egyelőre nem igazolják azokat a politológusi vélekedéseket, hogy a Jobbik leelőzheti az MSZP-t.

Nő a választási kedv

Ahogy a választások előtt lenni szokott, az emberek választási hajlandósága stabilan emelkedik. A Tárki adatai szerint a részvételi a decemberi és januári 51 százalékról februárra 60 százalékra növekedett. Ezek alapján a kutató 65 százalék körüli részvételre számít, ami ugyan nem a legmagasabb, de elfogadható mértékű lesz. Az eddigi választásokon 1990-ben volt 65 százalékos a részvétel az első fordulóban. A legalacsonyabb részvételi arány 1998-ben volt (56 százalék), a legmagasabb 2002-ben, amikor az első fordulóban a választók 70, a másodikban 73 százaléka szavazott.

Örök kérdés, miért mutatkoznak - néha jelentős - eltérések a közvélemény-kutatók adatai között. A legfőbb ok az adatfelvétel és a módszertan különbsége. A személyes megkérdezés általában pontosabb, a telefonosak viszont gyorsabb és olcsóbb. Az adatok közötti eltérések másik oka a már említett hibahatár. Figyelembe kell venni a hibahatárokat is. A közvélemény-kutatásokban látható számok általában valószínűségeket jeleznek. Ha például azt látjuk, hogy egy párt támogatottsága a biztos szavazó, biztos pártválasztók körében 45 százalék, akkor az azt jelenti, hogy 95 százalékos valószínűséggel 40 és 50 százalék között van.

Látható a grafikonokon, hogy a Nézőpont Intézet szinte minden pártnál alacsonyabb támogatottságot jelez a többi közvélemény-kutatónál. Mint a grafikonon is jeleztük, a Nézőpont Intézet nem a biztosan szavazó pártválasztókat (más intézeteknél "választani tudó biztos szavazókat") méri, hanem az úgynevezett aktív szavazókat. Az intézet a biztos szavazó pártválasztók kategóriáját megtévesztőnek tartja. Ez a kategória ugyanis olyanokkal számol, akik biztosra ígérik a részvételüket a választásokon és meg is neveznek egy pártot. Ez a módszer azonban a Nézőpont szerint nem veszi figyelembe azokat, akik válaszmegtagadók (rejtőzködők vagy bizonytalan szavazók).

A Nézőpont szerint ha a százalékos eredményekből kizárjuk azokat a szavazókat, akik ugyan biztosra ígérik a részvételüket de nem tudták vagy nem akarták megnevezni, melyik pártra szavaznának, az torzulást okoz az eredményben, és olyan megoszlásokat eredményez, ami csak a pártpreferenciájukat nyíltan vállalók közti pártnépszerűségeket tükrözi. A Nézőpont ezért az "aktív szavazók" pártpreferenciáit méri, tehát azokét, akik két ellenőrző kérdés alapján is biztosra ígérik részvételüket a választásokon.