A hatóságoktól kerülhettek ki az illegális UD-felvételek

Rendőrségi vagy ügyészségi forrásokon keresztül kerülhetett illetéktelen kezekbe az a harmincöt, eredetileg szigorúan titkos minősítésű  hangfelvétel, amelyet január 4-én töltött fel a Youtube-ra egy Hungarian Democrat nevű felhasználó. Az érintettek közbelépése nyomán, csütörtök délután a videómegosztó törölte a fájlokat. Az Index információi szerint a felvételek, további száz másikkal együtt eredetileg a 2008 szeptemberében kirobbant megfigyelési ügy rendőrségi vizsgálati anyagának mellékletei voltak.

A nyomozási mellékletek között volt az a beszélgetés is, amely alapján Dávid Ibolya, volt MDF-elnök elindította a politikai botrányt, azt állítva, hogy a pártelnökségért induló egykori riválisa külsős pénzek segítségével akart végrehajtani egy hatalomváltást az MDF-ben. Az akkoriban nagy sajtónyilvánosságot kapott felvételen Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és a neki dolgozó biztonsági cég, az UD Zrt. egyik igazgatója, Tóth János tárgyalta ki az aktuális ügyeket.

A 2008-ból származó felvételek közül a Youtube-on kifejezetten olyan darabokat tettek közzé, amelyek a két hazai cégóriás, az OTP és a Mol bizonyos belső ügyleteibe, valamint a cégvezetők, hozzátartozóik, beosztottjaik magánéletébe adnak betekintést. Többek között Csányi Sándor és felesége, Csányi Erika, Hernádi Zsolt, valamint Jakab Géza, az OTP biztonsági főnöke beszél Tóthtal és Horváthtal, az UD két vezetőjével.

Több felvétel is egy bizonyos Antalikról szól, aki régóta zaklatta az OTP elnökét. Antalik állítólag OTP-ügyfél volt, aki világ körüli útjára próbált pénzt szerezni a banktól, egy időben szabályosan rászállt az OTP elnökére és családjára, de a rendőrség nem tudott föllépni ellene. Az egyik telefonbeszélgetésben Tóth János azt fejtegeti Csányi Sándor feleségének, hogy miképpen lehetne leszerelni a zaklatót. Például egyik UD-s kollégája írna egy zsaroló levelet a zaklató stílusában. Tóth megemlíti, hogy “rendőr emberével”, egy sima kerületi kapitánnyal el lehetne intézni, hogy a zaklatót bevigyék 72 órára, “kapjon két pofont”, és megmondják neki, öt év lesz a vége, ha nem hagyja abba. Másik megoldásnak azt javasolja, szervezzenek egy találkozót Csányival, ahol a zaklató zsebébe tesznek egy kést, és azzal az indokkal, hogy meg akarta támadni az üzletembert, “jól megverik”.

A telefonbeszélgetések érintik az annak idején államközi feszültségeket is keltett OMV-ügyet. A magyar Országgyűlés 2007 őszén a lex Mol néven emlegetett jogszabállyal akadályozta meg, hogy az osztrák társaság meghatározó részesedést szerezzen, és átvegye az irányítást a Molban, amelynek Csányi Sándor és az OTP is résztulajdonosa. Tóth a telefonban azt állítja, az OMV megkereste Szanyi Tibor szocialista képviselőt, hogy még az MSZP bukása előtt módosítani kellene a lex Molt, így az OMV “nagyon nagy pénzt” hozhatna Magyarországra. A felvételen Tóth azt mondja, hogy Szanyi 22-25 ember, többségükben szocialista képviselők előtt beszélt erről. (Hernádi Zsolt, az olajtársaság vezérigazgatója ezt az ügyet állítólag jelezte a nemzetbiztonsági szerveknek, de azok nem reagáltak.)

Egy másik felvételen Tóth és munkatársa, Morvay Tamás beszélgetnek arról, hogy egy Balassi Bálint utcáról megközelíthető, a parlamenttől egy saroknyira lévő ház harmadik emeletén működő, gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvédi irodát figyelnének meg.

A volt titkosszolgálati tisztek által alapított UD Zrt. ellen 2008-ban államtitoksértés, lőfegyverrel visszaélés és személyes adatok jogosulatlan megszerzése miatt tett feljelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója, Laborc Sándor, Szilvásy György egykori titokminiszter pedig az állami szervek információs hálózatának megcsapolását emlegette a céggel kapcsolatban. A vádak nagy részét az ügyészség nem találta megalapozottnak.

Azóta Szilvásy György az üggyel kapcsolatban gyanúsított lett, az UD Zrt. pedig tízmillió forint nem vagyoni és 1,7 milliárd forint vagyoni kár megtérítését követeli, mert szerintük az ügy tönkretette a cég hírnevét.

A két évvel ezelőtti botrány során kiderült, hogy az UD-s főnökök telefonjaiból egész kollekció van az akkori nemzetbiztonsági ügyeket felügyelő miniszter, Szilvásy György birtokában. Szilvásy a parlamenti szakbizottság tagjainak CD-s gyűjteményt adott át az NBH-tól származó lehallgatási anyagokból, hogy bizonyítsa, a cég az akkori politikai ellenzék megrendelésére végzett megfigyeléseket. A CD-n szerepelt a Dávid által bemutatott Csányi-Tóth beszélgetés is, így lényegében bebizonyosodott, hogy az is a nemzetbiztonsági hivatal falai között készült.

Forrásaink szerint a nyomozókhoz végül 120-130 olyan felvétel került, amelyek Tóth János és Horváth József UD-s vezető titkos lehallgatása során keletkezett. Horváth a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után a katonai elhárítás helyettes vezetője lett.

A cég irányítói ellen eredetileg Laborc Sándor, az NBH akkori főigazgatója tett több rendbeli feljelentést. Laborc többek között lőfegyverrel való visszaélés, államtitoksértés, magántitoksértés miatt fordult a rendőrséghez. Már akkor előkerült az a feltételezés, hogy belső rivalizálás miatt ő rendelte el a biztonsági cég vezetőinek, többségükben korábbi NBH-s kollégáinak megfigyelését és lehallgatást. Ezt támasztja alá, az is, hogy tavaly – miután az általa tett feljelentésekben megszüntették a nyomozást – őt gyanúsították meg hivatali visszaéléssel.

A Youtube-on is közölt beszélgetések tartalmát a vizsgálat során megismerte a rendőrség és az ügyészség is, ám a nyomozást bűncselekmény hiányában 2009 nyarán lezárták. A hangfelvételeket a hatóságnak meg kellett semmisítenie.

A felvételeket Hungarian Democrat név alatt publikálták. A „magyar demokrata” – lehet hogy félrevezetésként, de –  egyértelmű utalás az UD-ügyben végül nagy veszteségeket szenvedett MDF-re.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!