Újraírnák az oktatási törvényeket
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
Bár a Nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkársága nemrégen azt közölte, hogy december 31-én eredményesen zárult a nemzeti konzultáció az új felsőoktatási, a közoktatási és a pedagógus életpálya-modellről szóló törvény vitairatáról, úgy látszik a kedélyek egyáltalán nem nyugodtak le.
Nemcsak a fideszes, de a KDNP-s parlamenti oktatáspolitikusok sem támogatják a kereszténydemokrata irányítású oktatási államtitkárság koncepcióját a felsőoktatás megújítására, derül ki abból a Magyar Nemzet birtokába került emlékeztetőből, amely az államtitkárság és a munkacsoport között december 23-án lezajlott egyeztetésről készült.
Az oktatási munkacsoport az oktatási bizottságban helyet foglaló fideszes és KDNP-s képviselőkből áll. Ők egyhangúan szavaztak arról, hogy "a mostani felsőoktatási koncepció helyett egy szikárabb, csak az alapelveket és a célokat megfogalmazó előterjesztés készüljön”.
A munkacsoportnak koncepcionális és tartalmi problémái is vannak a felsőoktatási vitairattal. A tárca felsőoktatási kerettörvényt akar alkotni, s emellett a részleteket rendeletekkel és egyéb jogszabályokkal kellene szabályozni. A képviselők azonban azt szeretnék, hogy a rendeteket is dolgozzák ki, hiszen csak így volna értelme tárgyalni az egészről majd a kormány elé terjeszteni az egészet.
A munkacsoport szerint alapvető baj van ugyanakkor a kerettörvénynek szánt szöveggel is, amely néhol nagyon általános, más kérdésekben pedig szükségtelenül a részletekbe megy. A képviselők szerint ezért jobb lenne, ha az MTA elnöke, Pálinkás József által nemrég elkészített szikár, csak az alapelveket rögzítő dokumentumot vennék alapul.
A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalásához hasonlóan a munkacsoport is hiányolja, hogy a koncepcióihoz nem készültek hatástanulmányok, számítások, ezek nélkül ugyanis nem érdemes belevágni a felsőoktatás átalakításába.
Pokorni Zoltán tavalyi ősszel élesen kritizálta a felsőoktatási koncepciót. Mint lapunknak adott interjújában is elmondta: az előkészítést az államtitkárság saját szakértőivel végezte, abba még a Fidesz képviselőit sem vonták be. Az első érzékelhető koalíciós fezsültség hatására megindultak az egyeztetések a fideszes szakértőkkel. Úgy látszott, hogy Pokorni szempontjait is beleírják a tervbe, de mint kiderült, ez nem történt meg maradéktalanul.
Bár az államtitkárság által kiadott közlemények szerint a Magyar Rektori Konferenciával, a Magyar Akkreditációs Bizottsággal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával folytatott egyeztetéseken nem voltak éles nézetkülönbségek, Pokorni Zoltán szerint ezek a szervezetek is elutasító álláspontot fogalmaztak meg.
Úgy tudjuk, a fideszes képviselők továbbra is elégedetlenek azzal, hogy az államtitkárság javaslata értelmetlenül bontaná meg a mostani képzési szerkezetet, az úgynevezett bolognai rendszert. A tervek szerint például olyan mesterképzéseket előkészítő alapképzéseket hoznának létre, amelyek önmagukban nem piacképesek, illetve olyan alapképzéseket is indítanának, amelyekből nem lehetne belépni a mesterképzésbe.
Kifogásolják azt is, hogy az egyetemek finanszírozása a mostani koncepció szerint nem a minőségre irányulna. Az intézmények a pénz legnagyobb részét egyszerűen a hallgatók száma alapján kapnák és az egyetem bírósághoz is fordulhatna, ha nem biztosítják a működéséhez szükséges közpénzt. Továbbra sincs egyetértés abban sem, hogy a pedagógusképzésen kívül mi lehet osztatlan, tehát egy egységnek tekintett négy vagy ötéves képzés. A KDNP-s tervek szerint az egyetemek erről maguk dönthetnének, de ezt a Fidesz elutasítja.
Az oktatási munkacsoportnak a felsőoktatásihoz hasonló problémái voltak a közoktatási koncepcióval is. Itt is azt szeretnék, hogy a közoktatási rendeletek is egy időben készüljenek el, hiányolják a háttrészámításokat, és azt kérik: még ne záruljon le a koncepció vitája, azt hosszabbítsák meg februárig. Pokorni Zoltán korábban bírálta az érettségi előfeltételévé teendő kötelező társadalmi munkát, de nem értett egyet azzal sem, hogy a 7 éves kor betöltésének évében kötelező legyen elkezdeni az iskolát.