Kis engedményeket tenne a kormány a médiatörvényben
További Belföld cikkek
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
Személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak az "üzengetések és félreértések" elkerülésére - közölte hétfőn a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, miután elkészült a kormány válasza Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos levelére, amelyben a biztos a magyar médiatörvény aggályos pontjairól kér tájékoztatást. Az államtitkár azt mondta: nyitottak arra, hogy az EU-biztos által felvetett pontokban "az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén a változtatás lehetőségét megnyissuk".
A teljes levelezés
Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos január 21-én küldött levelet a magyar kormánynak a médiatörvény ügyében. Kroes két hetet adott a magyar kormánynak, hogy reagáljon a „komoly kételyekre”, ellenkező esetben jogsértési eljárást kezdeményezhet Magyarország ellen. A biztos a kiegyensúlyozottság követelményének kiterjesztése mellett aggályosnak találta, hogy a médiatörvény hatálya kiterjed más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra is, és a regisztrációs kötelezettséget minden online audiovizuális médiumra kiterjeszti.
A kiegyensúlyozottság követelményének a lekérhető internetes szolgáltatásokra való kiterjesztésére Kovács Zoltán szerint a média változása és fejlődése miatt volt szükség. A levélben hangsúlyozzák, hogy a kiegyensúlyozottság megsértése esetében nem jár pénzbírság. A kormány ugyanakkor hajlandó ez ügyben konzultálni az unió illetékeseivel. Felvetették, hogy a lineáris szolgáltatások (tévé, rádió) esetében bizonyos körülmények között enyhítenek is ezeken a szabályokon.
Ez abból a szempontból érdekes, hogy a biztos levele éppen a tévékre és rádiókra vonatkozó szabályt nem kifogásolta. A kiegyensúlyozottsággal kapcsolatban Neelie Kroes ugyanis azt kifogásolta, hogy ez a követelmény a magyar törvény szerint nemcsak az elektronikus médiára alkalmazható - ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, de a lekérhető videószolgáltatásokra és az audiovizuális blogokra is anélkül, hogy további részleteket vagy korlátozó kritériumokat határoztak volna meg.
A regisztrációs kötelezettség azért fontos, hogy személyiség jogsértési perekben mindig lehessen tudni, hogy ki a másik fél, érvelt Kovács Zoltán. A mostani szabályozás az 1986-os sajtótörvényhez képest enyhébb szabályokat is fogalmaz meg a nyomtatott sajtóra, a regisztráció ugyanis nem feltétele a működés megkezdésének, hangsúlyozta.
Martonyi: Megtaláljuk a mindenki számára megfelelő megoldást
A magyar médiatörvényt illetően "meg fognak történni a szükséges kiigazítások" - közölte hétfőn Brüsszelben újságírókkal Martonyi János külügyminiszter.
"Abszolút mértékben meg vagyok győződve arról, hogy meg fogjuk találni a mindenki számára megfelelő megoldást" - fogalmazott a törvénymódosítási készséget jelző magyar válaszlevéllel kapcsolatban Martonyi János.
A kormány ebben az esetben is hajlandó azonban tárgyalni arról, hogy az interneten ezt másfajta módszerrel oldják meg, például a szerkesztőség vezetését feltüntető, állandóan karbantartott impresszummal. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós alapelvek miatt Kovács fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a külföldön kiadott sajtótermékek ezentúl is szabadon terjeszthetők lesznek resgisztráció nélkül is Magyarországon.
Kovács Zoltán szerint összhangban van az uniós alapelvekkel az a szabályozás is, amely szerint a médiahatóság eljárhat külföldön bejegyzett szolgáltatókkal szemben is. A hatóság ugyanis kétszer szólítja fel jogsértés esetén a külföldi joghatóságot, és csak abban az esetben szabhat ki bírságot, ha a külföldi hatóüság fellépése nyomán sem szűnik meg a jogsértés.
Ha kiderül, hogy az uniós alapelveknek ez nem felel meg, hogy bíróságot lehet kiszabni külföldön bejegyzett médiákra, a kormány itt is hajlandó eltekinteni ettől, de a magyar jogrend hatályát akkor más szankciókkal érvényesíti, mondta Kovács Zoltán. Az Index kérdésére Kovács ezeket a más szankciókat nem kívánta megnevezni, a jogsértő internetes oldalak esetleges blokkolását pedig spekulációnak minősítette.
A magyar kormány korábban is azzal érvelt, hogy csak technikai kifogások érkeztek, de Jonathan Todd, a bizottság médiaügyi biztosának a szóvivője azt mondta: az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium később közleményben ismerte el, hogy az EB szerint a médiatörvény "nem minden tekintetben áll összhangban az uniós joggal".
A kormány hivatalosan eddig nem hozta nyilvánosságra Kroes levelét, de azt a Szól a Rádió Facebook-csoport közzétette. Kovács január 24-én azt közölte, hogy Kroes levelét az arra adott válasszal egyidejüleg hozzák nyilvánosságra, a mai sajtótájékoztatón pedig azt mondta, hogy azt már eljuttatták az MTI-hez.