Gyorsan átírják a médiatörvényt?

Hétfőn Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár ugyan az Európai Bizottságnak küldött válaszlevelet kommentálva azt mondta, a magyar kormányzat “esetleg hajlandó” a törvény megváltoztatására, de továbbra is azt állítják, hogy a bizottság aggályai nem megalapozottak.

A felemás válaszban Neelie Kroes uniós médiabiztos mindhárom kifogására inkább magyarázattal szolgált a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által jegyzett levél, bár a magyar kormány mindhárom esetben jelezte, hogy hajlandó hozzányúlni a kifogásolt pontokhoz. A levél viszont még csak meg sem említi a legsúlyosabb kifogást: a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztése a lekérhető médiatartalmakra és az internetes videókra korlátozza a véleménynyilvánítást és az információi szabadságát, így sértheti az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyét is.

Jó törvény, de akár át is írják

A kiegyensúlyozott tájékoztatás túlzott kiterjesztésének vádjára a magyar kormány azt válaszolta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatást és a véleménymonopóliumok kialakulásának megakadályozását az Alkotmánybíróság határozatai is fontosnak ítélték, a szabályozást ennek szellemében alakították ki.

A magyar álláspont szerint a “nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása” várható, ezért fontos, hogy az interneten is szabályozzák a jelentős tömegeket elérő médiákat. Kiemelték azt is, hogy a kiegyensúlyozottsági követelmények megszegéséért a médiahatóság nem bírságol, ráadásul a nem gazdasági tevékenységet folytató oldalakra (például a blogok legnagyobb részére) nem is vonatkozik a szabályozás.

A kormány ebben a pontban úgy lenne hajlandó megváltoztatni a szabályozást, hogy a bizottsággal közösen meghatározzák azoknak az internetes tartalomszolgáltatóknak a körét a piaci részesedés, az elérés vagy az éves árbevétel alapján, akikre a szabályozásnak mindenképpen ki kell terjednie. Emellett a kormány akár a lineáris tartalomszolgáltatók, azaz a tévék és a rádiók kötelezettségeit is hajlandó enyhíteni. A kisebb adók így mentesülnének a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alól. Ez utóbbi pont egyébként a nyíltan bal- vagy éppen jobboldali tévéknek és rádióknak, például az ATV-nek, vagy az EchoTv-nek kedvezne.

A származási ország elvére vonatkozó kifogásokra válaszul a levél azt állítja, hogy a jelenlegi szabályozás összhangban van az uniós alapelvekkel, sőt a nem Magyarországon bejegyzett médiákra vonatkozó eljárásra vonatkozó uniós szabályokat “szinte szó szerint tartalmazzák”. A magyar médiahatóság ugyanis csak akkor indíthat eljárást a külföldön bejegyzett médiákkal szemben, ha a külföldi hatóság intézkedései nem akadályozták meg a jogsértést.

A magyar álláspont szerint azonban, ha a bírság az uniós biztos szerint nem fér össze a közösségi joggal, akkor esetleg keresnek más szankciót, amit a külföldi médiákkal szemben alkalmazhatnak. Ilyen szankció lehet a külföldi orgánum elérésének korlátozása a terjesztők segítségével, például egy tévécsatorna kitiltása a magyar kábelszolgáltatók rendszereiből, de Kovács Zoltán a hétfői sajtótájékoztatón minden ilyen feltételezést spekulációnak nevezett, más szóba jöhető megoldást viszont nem említett.

A bejelentési kötelezettség körüli kifogásokra reagálva a levél azt hangsúlyozza, hogy a törvény szerint a “nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtószabadságot”, emellett külföldi sajtótermékeket ezentúl is regisztráció nélkül lehet Magyarországon terjeszteni, vagyis nem sérül az áruk szabad mozgásának uniós elve sem. A kormány azonban hajlandó átgondolni, hogy az interneten a regisztráció helyett más megoldással biztosítsák azt, hogy az érintettek tudják, ki is áll a tartalom mögött. Kovács Zoltán szerint erre például egy folyamatosan frissített impresszum is elegendő lehet.

Nagyon elégedettek

Az uniós biztos kedden szóvivőjén, Jonathan Toddon keresztül azt üzente: ő és munkatársai “nagyon elégedettek a hétfőn megkapott válasszal”, mivel a magyar fél ismét jelezte, hogy kész szakértői szinten egyeztetni az uniós végrehajtó testülettel a törvény vitatott pontjairól, és az egyeztetéseket követően változtatni is hajlandó a törvény szövegén.

A sajtótájékoztatón feltették a kérdést, hogy ha az egyeztetések nem vezetnek sikerre, jogsértési eljárást indítanak-e Magyarországgal szemben, de a szóvivő kitérő választ adott: azt mondta, hogy “nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás”.

Jonathan Todd emellett hangsúlyozta, hogy az egyeztetés csak azokra a kérdésekre vonatkozik, amikben a magyar médiatörvény nincs összhangban az uniós irányelvekkel. Ugyan külföldön is sok kritika érte a médiatanácsot, amelynek tagjait kilenc évre választják  meg, és jelenleg csak a Fidesz által delegált tagokból áll, de mivel az unós szabályozás csak a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így Todd szerint a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.

Kommunikációs trükk

Az, hogy az uniós médiabiztos a médiahatóság összetételének kérdésével egyáltalán nem foglalkozott, illetve, hogy a levéllel annak ellenére elégedett, hogy a legsúlyosabb vádakat egyenesen figyelmen kívül hagyta, arra utal, hogy Neelie Kroes az ügyet mihamarabb le akarja zárni, és ahogy hangsúlyozta is, akár heteken belül is megváltozhat a törvény.

Az Európai Bizottsághoz közel álló forrásaink szerint Neelie Kroes elégedettsége a kommunikációs stratégia része: miközben a magyar levél inkább magyarázza a médiatörvényt és halvány utalásokat tesz esetleges módosításokra, addig a biztos éppen ezeket az esetleges változtatásokat hangsúlyozza. Amíg a magyar fél a személyes szakmai konzultációval arra utal, hogy “üzengetések és félreértések” helyett beszéljék meg a problémákat és esetleges kifogásokat, addig a médiabiztos ezt úgy értelmezi, hogy gyorsan üljenek össze a bizottság és a magyar kormány képviselői, hogy egyeztessenek arról, hogyan is kell átírni a magyar médiatörvényt.

Kroes ezzel tulajdonképpen megpróbálja kicselezni a magyar fél esetleges időhúzó lépéseit, és közben megadja azt a lehetőséget is, hogy a magyar kormány maga kommunikálja az esetleges változtatásokat, és ezzel megőrizze a tekintélyét. Kroes egyébként kifejezetten kemény tárgyalópartner. Ő vitte például a Microsofttal szembeni uniós vizsgálatot is, amelyben a Windows és a Media Player összecsomagolásáért végül közel félmilliárd eurós bírságra ítélték az amerikai nagyvállalatot.

A hivatalos egyeztetéseken túl a háttérben is jelentős nyomást gyakorol az Európai Bizottság a magyar kormányra. Az Economist szerint Brüsszelben a színfalak mögött megmondták Orbánnak, hogy tegye tisztába a médiatörvényt, mielőtt az az egész uniós elnökséget beárnyékolja. A brit gazdasági lap szerint ráadásul Orbán tudja is, hogy mikor kell engedni a nyomásnak. A kimért kommunikáció inkább a magyar szavazóknak szól, mintsem a bizottságnak, vagy a médiaügyi biztosnak.

Az Index információi szerint a bizottság azt szeretné, ha a magyar médiatörvény három kifogásolt pontját március közepéig megváltoztathatnák. Egyes forrásaink szerint azonban lehet, hogy később még további változtatásokat javasol majd a bizottság. Maradt ugyanis még néhány kritikus pont, amivel az Európai Bizottság nem foglalkozott. Ilyen például a szerkesztőségek bírósági döntés nélküli átkutatásának lehetősége nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva. Úgy tudjuk, emellett felmerült, de legalábbis bizonyos lobbierők szeretnék elérni, hogy informálisan kérjék a külföldön bejegyzett médiák elérhetetlenné tételére, vagyis a közvetítő szolgáltatók, például a kábeloperátorok felelősségére vonatkozó szabályok enyhítését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!