Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Van ráció a kilencosztályos iskolában

2011.03.05. 08:39 Módosítva: 2011.03.05. 08:39
Európában és a legtöbb fejlett országban az iskolai alapképzés nem nyolc, hanem 9 vagy 10 évig tart, így Pokorni Zoltán javaslata sem ördögtől való a kilencosztályos általános iskolákról. Kilenc év alatt jobban meg lehet tanítani az alapvető ismereteket, így a szakképzésben ezután tényleg a szakmai tárgyakra lehet koncentrálni. Pokorni négyéves alsó és ötéves felső tagozatot javasolt, de Halász Gábor oktatáskutató szerint jobb és olcsóbb lenne, ha hosszabb időt szánnának az írás, az olvasás és más képességek fejlesztésére az iskola elején.

Kilencosztályos általános iskolák bevezetéséről beszélt Pokorni Zoltán egy szerdai nyilatkozatában. Pokorni szerint az alapképzés megerősítésére nem elegendő az általános iskolai nyolc osztály, ezért – mint mondta – mérlegelendő egy 4+5 osztályos elosztású alapiskola.

A német képzés

Németországban az iskolaköteles kor a 6. életév betöltésével kezdődik. Az első négy évben általában elemi iskolában (Grundschule)  folyik az oktatás, majd az 5. osztálytól három iskolatípusban  folytathatják tanulmányaikat a tanulók: az ötéves alapiskolában (Hauptschule), a 6 éves reáliskolában, valamint gimnáziumban. Bár újabban az alapiskolák is indíthatnak 10. osztályt, így az ott  tanulók is szerezhetnek kisérettségit, az alapiskola nyújtja a  legrosszabb képzési, illetve életesélyeket, ennek megfelelően  folyamatosan csökken a népszerűsége. Jelenleg már csak a korosztály ötöde látogatja – olvasható Bessenyei István és Mártonfi György  tanulmányában. A németországi duális szakképzés lényege, hogy párhuzamosan két  helyszínen – egy szakmunkásképző iskolában és egy üzemben vagy tanműhelyben zajlik. A diákok a képzési idő kisebb részében ülnek az  iskolapadban, gyakorlati oktatásokból több van. Itt  nemcsak gyárakra és üzemekre kell gondolni, hanem hivatalokra,  kórházakra, vendéglátó-ipari helyekre, választott szaktól függően.

A fideszes oktatáspolitikus erről elsősorban a kritikus helyzetben lévő szakképzés összefüggésében nyilatkozott. Szerinte 2+2 éves német mintájú szakképzés bevezetésére volna szükség nálunk is (az alakuló közoktatási koncepció szerint Magyarországon elég lenne a hároméves szakképzés). Pokorni szerint ha a hazai szakképzést valóban gyakorlatorientálttá akarják tenni, azt nem lehet az alapfokú közismereti képzés rovására bővíteni. A politikus a Magyar Nemzetnek egy példát is említett: ha gyenge az alapképzés, egy szakmunkás nem fogja tudni kiszámolni, mennyi festék kell egy helyiség kifestéséhez, vagy nem fog tudni kiállítani egy áfás számlát.

Az általános iskola egy évvel való megnyújtásával Pokorni szerint stabilabbá, "nyugodtabbá" lehetne tenni azt. Több idő lenne így az egyéni fejlesztésre, ismétlésre, gyakorlásra, a tudás alkalmazására, a készségek, kompetenciák elmélyítésére, több nevelési feladat megvalósítására.

Az általános alapképzés hossza a fejlett országok többségében 9-10 éves, nagyon ritka, hogy csak nyolc lenne, mint nálunk – mondta az Indexnek Halász Gábor oktatáskutató, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója, az ELTE egyetemi tanára. Az alapképzés meghosszabbítása Magyarországon is időről időre felmerül, de eddig soha nem sikerült következetesen megvalósítani. Bizonyos elemei már megvannak a rendszerben: a szakközépiskolákban ma az első két évben alapvetően közismereti tárgyakat tanítanak, és csak ezután következnek a szakmai tárgyak.

Halász Gábor szerint az általános alapoktatás meghosszabbítása érthető és indokolt, a kérdés elsősorban az, hogy ezt milyen belső tagoltsággal érdemes megvalósítani. A nemzetközi gyakorlatban általában hosszabb, 5-6 éves az alapoktatás kezdő szakasza (nálunk ez az alsó tagozat), az ezt követő, a nemzetközi terminológiában alsó-középfokú oktatásnak nevezett szakasz (nálunk felső tagozat) pedig rövidebb.

Halász Gábor szerint nagyobb szükség van arra, hogy az általános alapoktatás első szakaszában elegendő idő legyen a szövegalkotási, intelligens olvasási és matematikai képességek, a komplex problémamegoldás vagy az együttműködési képesség fejlesztésére és megerősítésére. Ez ugyanis az alapja a későbbi, az egész életet végigkísérő tanulásnak.

A hosszabb alapozó és rövidebb második ciklus mellett komoly gazdasági érvek is szólnak: az utóbbira jellemző szaktantárgyi rendszerű oktatás ugyanis jóval munkaerő-igényesebb és drágább, mint a kezdő szakaszban zajló képességfejlesztés, hívta fel a figyelmet az oktatáskutató. Halász Gábor szerint nem igényelne több erőforrást a mainál, ha az általános alapoktatást egy évvel meghosszabbítanák, hiszen a legutóbbi statisztikák szerint a 17 éves korosztály 99 százaléka most is bent van az iskolarendszerben.

Pokorni Zoltán érvelése szerint a magyar viszonyok között, a kistelepülések nagy száma miatt a legreálisabb a 4+5 osztályos iskolaszerkezetet lenne kialakítani. Halász Gábor szerint tény, hogy Magyarországon sok kistelepülésen csak az első négy osztály maradt meg, de ez egyáltalán nem  lenne akadálya a hosszabb, 5-6 éves alapozó szakasznak. “Több településen most is az a gyakorlat, hogy a gyerekek akár a 3. osztálytól már egy másik településre járhatnak át, ha ennél hosszabb időtartamú oktatás fenntartására a település nem képes”.

Pokorni felvetése illeszkedik a Széll Kálmán program egyik pontjához is, amely 18-ról 15 éves korra szállítaná le a tankötelezettséget. A plusz egy év, az időben jobban elnyújtott alapozás némi esélyt adna azoknak, akik tényleg akarnak tanulni.

Halász Gábor azok közé tartozik, akik soha nem értettek egyet a tankötelezettség 18 évre emelésével. A kutató kifejezetten károsnak és értelmetlennek tartotta, hogy a jog kényszerítő erejével akarják az iskolapadban tartani a 16-18 éves fiatalokat.

"Az adatok igazolják, hogy ez soha nem is valósult meg: a 18 éveseknek ma is csak 82 százaléka van bent az iskolarendszerben" – mondta Halász. A kutató szerint reálisan a 16-18 éves korosztály 90-95 százaléka tartható bent az oktatási és képzési rendszerben, de az ő körükben sokaknak már olyan szakképzésben kell lennie, ahol a tanulás részben munkahelyi környezetben történik.

Halász Gábor ugyanakkor a tankötelezettség három évvel történő leszállítását hibának tartaná. "Ez átgondolatlan döntés lenne, ezzel azt üzennénk a világnak, hogy Magyarország számára nem fontos az oktatás"  – mondta. A fejlett országok nagy többségében a tankötelezettség 16 éves korig tart, Magyarországnak is ezt lenne érdemes követnie.

Nagyon fontos lenne a tankötelezettség fogalmának átértékelése is, ezen ugyanis ma 10 emberből 9 azt érti, hogy a gyerekeknek folyamatosan iskolapadban kell ülniük. Magyarországon a legtöbb ember ebbe ma nem érti bele azt, amikor a fiatalok az idejük egy részét munkahelyi tanulással töltik, és gyakorlati tudást szereznek.

A nyolcosztályos iskola bevezetését már Klebelsberg Kúnó felvetette,  de végül csak 1940-ben hozták létre az első ilyen népiskolákat. Míg  ezek továbbtanulásra nem jogosítottak, az 1945-től létfrehozott nyolcosztályos általános iskolák azt a célt tűzték ki, hogy minden 6-14 éves gyereknek olyan egységes műveltséget közvetítsenek, amelyre utána a középiskolai és felsõfokú tanulmányok, illetve a szakmai képzés épülhet.

A közép-európai országok egy része máig megmaradt a szocializmus időszakában kialakult iskolaszerkezetnél, de van, ahol jelentős változások történtek. Lengyelországban a kilencvenes évek végén áttértek a 6+3+3 struktúrára, és elsősorban éppen ennek tudható be a lengyel PISA-eredmények látványos javulása.

Csehországban és Szlovákiában a kötelező oktatás 6-16 éves korig tart, a kötelező alapfokú oktatás hossza 9 év (a volt Csehszlovákiában 10 év volt). Az alap- és az alsó középfokú oktatás szerkezetét a csehek 5+4-esre, a szlovákok 4+5-ösre változtatják. Szlovákiában a 9. évet azok töltenék az alsó középfokon, akik nem tudtak bejutni a felső középfokra.

Nagy-Britanniában az elemi szint egy hároméves kisgyermekkori és egy ugyancsak hároméves junior szakaszra válik szét. Franciaországban az elemi szint egy kétéves és egy hároméves ciklusra oszlik. Az alsó középfokú oktatás (tehát a mi felsőtagozatunk) egy kétéves megfigyelési és egy ugyancsak kétéves orientációs ciklusból áll, ahol a megfigyelési ciklus után a szakképzés felén is található leágazás. Franciaország a példa arra is, hogy a tankötelezettség nem feltétlenül esik egybe a szerkezettel és a pedagógiai ciklusokkal, ugyanis az alsó középfokot ideálisan 15 évesen fejezik be a francia tanulók, de a tankötelezettség 16 éves korig tart.